1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Új Forrás 2021/7.

Irodalom, művészet, társadalom

Szerző
Szerkesztő
Tatabánya
Kiadó: József Attila Megyei Könyvtár
Kiadás helye: Tatabánya
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 95 oldal
Sorozatcím: Új Forrás
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal. További kapcsolódó személyek a tartalomban.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tovább

Előszó


Vissza

Fülszöveg


IRODALOM NŰVÉSZET|TARSADAL0M
ahogyan felénk néz, kezében a halom ecsettel
- engem Szirakuzai bolond ^gurájára emlékeztet. Aki ezek szerint nem bolond, hanem - festő. Festő, aki a bal kaiját magasba ta ríja, jobb kezével pedig
- amivel festeni szokott - elosztja a színeket, elrendezi a színmezőket. Mintegy hadvezér: kiosztja a parancsokat a festékeknek. S azok engedelmesen szétoszlanak, sorokba rendeződnek, eleget tesznek az alá- és fölérendelődés törvényének. Vagyis festménnyé állnak össze.
Főidényi F. Lászlós: A szirakúzai festő
Méltatlan a képhez, ha a történelem sílqán értelmezik. Amint a közhiedelemmel ellentétben Franz Kafka sem a Monarchia pusztulásáról beszél, a kép sem a huszadik század eljövendő katasztrófáitvetíti előre. Inkább úgy mondanám: a festmény kioldja a szeretetlenség modern bugyrait, amelyekből e katasztrófáknak elkerülhetetlenül be kellett következniük. Dolinszky Miklós: Fekete aura
Ezért veszi a bátorságot Tolnai Ottó is, hogy pókláb módjára remegő... Tovább

Fülszöveg


IRODALOM NŰVÉSZET|TARSADAL0M
ahogyan felénk néz, kezében a halom ecsettel
- engem Szirakuzai bolond ^gurájára emlékeztet. Aki ezek szerint nem bolond, hanem - festő. Festő, aki a bal kaiját magasba ta ríja, jobb kezével pedig
- amivel festeni szokott - elosztja a színeket, elrendezi a színmezőket. Mintegy hadvezér: kiosztja a parancsokat a festékeknek. S azok engedelmesen szétoszlanak, sorokba rendeződnek, eleget tesznek az alá- és fölérendelődés törvényének. Vagyis festménnyé állnak össze.
Főidényi F. Lászlós: A szirakúzai festő
Méltatlan a képhez, ha a történelem sílqán értelmezik. Amint a közhiedelemmel ellentétben Franz Kafka sem a Monarchia pusztulásáról beszél, a kép sem a huszadik század eljövendő katasztrófáitvetíti előre. Inkább úgy mondanám: a festmény kioldja a szeretetlenség modern bugyrait, amelyekből e katasztrófáknak elkerülhetetlenül be kellett következniük. Dolinszky Miklós: Fekete aura
Ezért veszi a bátorságot Tolnai Ottó is, hogy pókláb módjára remegő kezével munkához lásson, áttörve a falat képzett és amatőr művész között. És ezért épül be hétköznapjaiba is a mindig új rákezdett firkálás és kísérletezés. „A költő szerzetes" -idézi Tolnai Németh Lászlót a Virág utca 3.-ban, és idézi Reményi Tolnait a kötet utószavában. Ha a költő szerzetes, a szériákat festő, a középkori illuminátorok módjáró pepecselő Tolnai is az. Förköli Gábor: Beszárad tubusok
Farkas István szirakúzai bolondja egy tragikus, kísérteties végkifejlet beharangozójaként egy korszak emblémájává vált. A szorongó elő-érzeteiket elnyomni kész kortársak elfordították tekintetüket a rejtélyes képről, de Farkas értelmetlen halála Auschwitzban kiemelte a feledés homályából. Mostinkább dodonaijós-latnak tűnik az üres térben vakon tapogatózó emberről, aki nem tudni hova tart, nem tudni, mit lát, de akinek egész testtartása, óramutatókként kalimpáló karjai mind a kizökkent történelmi időt mutálják, a kísértetek óráját, amikor bármi megtörténhet._
a Csilla: Farkas István és a Szirakúzaibo- í

Hogy mennyire nem egy tradidonális téteket elvető posztmodern szöveget olvasunk, arra ez a verskezdés is figyelmeztetés lehet: „És azoknak, akik megértik". A kötet kitartó figyelmet igényel, és nem-lankadást, de az érteni akarás elvetését, szigorú, de lágy tekintetet, amely így mélyebbre hatolhat, mint g; amennyit megérti
Makáry Sebestyén: Többet lát, mintamennyit elveszt ¦ í.' ¦: -
Rézporként csillog a part a verőfényben, mandarinhéj színű a lég. Egyikőtök alszik, a szél ujja hajtincs arcodon.
Kifújja hosszan visszatartott lélegzetét az éj. Szemet szúrnak a csillagok.
Alkonyatkor kis pamacsok vagytok, mohafélék. : A holdfényben, nőket mintázó kőtömbök.
Anne Michaels: Nők a vízparton Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem