Új Forrás 2010. június

Fülszöveg

Én nem tudom kifejezni magam, ezért is írok. Fogalmam sincs, mit akarok mondani, ezért is szeretném papírra vetni, hátha úgy kiderül. Talán valaki, aki olvassa, rájön, mi volt az, amit mondani akartam, és velem is megosztja. Akkor végre megtudhatnám. Ha megtudnám, egy sort se írnék le többet. Általában véve az írás patetikus, és meglehetősen reménytelen.
Tonu Onnepalu: Gyakorlatok

Sok, később írásos formába öntött ötletet eredetileg vidéken kóborolva a madaraknak dünnyögtem el. Egyébként meg lehet ragadni minden egyes kellemes hangot - egy gyerek énekét a buszon, azt, ahogy a teherautó furcsán gázt ad, vagy a lépcső nyikorgását.
Lauri Sommer: Diktafonsámánizmus

A szavak megtanítanak arra, hogy mit lehet elviselni. Mert mindent el lehet viselni, ha a szavak megtanítanak, hogy nincs olyan, ami ne volna több, mint önmaga.
Borbély Szilárd: A csigavonalhoz

A második szakasz több szempontból az elsőhöz hasonlóan építkezik, és sokféleképpen teremt vele szövegközi kapcsolatot. Az első sor totalizáló kijelentése az első szakasz hatodik sorára utal vissza annak bejelentésével, hogy ha a természet és az ember harmóniáját is allegorizáló folyamot az ember egyoldalúan felszámolta, akkor ennek szükségszerű következménye, hogy akként, ahogy volt, az emberi lakhely, „a város" (József Attilánál, Petrinél Dunaalmás) megszűnjön, és ezzel a József Attila-vers nyitányát lehetővé tevő emberi (lét)helyzet is utánalkothatatlanná váljék.
Finta Gábor: Párbeszéd A Dunánál

Egy recenzió keretében nyilvánvalóan nincs módunk mélyebb elemzésekre, csupán arra nyílik lehetőség, hogy érzékeltessük a regény összetettségét, bonyolult struktúráját, a Darvasi által felvetett alapvető regénypoétikai dilemmákat. A Virágzabálók nemcsak az életmű eddigi irányait, problémáit integrálja, hanem a mai magyar regény válaszútjait, kérdésfeltevéseit, megkerülhetetlen apóriáit is felmutatja. Nem kétséges tehát, hogy az elmúlt évek egyik legjelentősebb regényteljesítménye született meg, amelyről még sokan, sokat és sokféleképpen fognak beszélni.
Ménesi Gábor: Mindig másként mondjuk el Vissza