Fülszöveg
Egy óriási nyúl szuszog a ház előtt.
A nyúl füle egy hosszú délelőtt.
VÖRÖS ISTVÁN: A Vörös István gép rombolása
És láttam a képeket, a repedezett betont, az udvar sötét mélyét, a magányos porolót, a sarokban illő nő olajos szemét, a föld és az ég csíkját, a fejkendős asszonyt, és a tankokat is messze, amint dübörögnek a fekete ég alatt. A háború, mondtam, és már nem voltam észnél, a háború, mondtad, és kék körmeid mintha simogattak volna.
SZATHMÁRI ISTVÁN: A háború
Molnár drámáinak vázolt fogadtatástörténete nem csak egy drámaírói oeuvre-be, de egy század irodalomkritikai, esztétikai gondolkodásmódjába is betekintést enged. Megmutatja a csekkszpírneA" csúfolt, műveivel a világ színpadait bejáró drámaíróhoz való viszonyulás mikéntjét, de a vígjáték műfajához való szakmai, irodalmi viszonyulást is. KÁRPÁTI TÜNDE: Molnár Ferenc drámáinak magyarországi fogadtatástörténetéből (1902-2002)
A történet végére Orsolya hajdani dajkájának, Susannának elárvult mása, boszorkánynak...
Tovább
Fülszöveg
Egy óriási nyúl szuszog a ház előtt.
A nyúl füle egy hosszú délelőtt.
VÖRÖS ISTVÁN: A Vörös István gép rombolása
És láttam a képeket, a repedezett betont, az udvar sötét mélyét, a magányos porolót, a sarokban illő nő olajos szemét, a föld és az ég csíkját, a fejkendős asszonyt, és a tankokat is messze, amint dübörögnek a fekete ég alatt. A háború, mondtam, és már nem voltam észnél, a háború, mondtad, és kék körmeid mintha simogattak volna.
SZATHMÁRI ISTVÁN: A háború
Molnár drámáinak vázolt fogadtatástörténete nem csak egy drámaírói oeuvre-be, de egy század irodalomkritikai, esztétikai gondolkodásmódjába is betekintést enged. Megmutatja a csekkszpírneA" csúfolt, műveivel a világ színpadait bejáró drámaíróhoz való viszonyulás mikéntjét, de a vígjáték műfajához való szakmai, irodalmi viszonyulást is. KÁRPÁTI TÜNDE: Molnár Ferenc drámáinak magyarországi fogadtatástörténetéből (1902-2002)
A történet végére Orsolya hajdani dajkájának, Susannának elárvult mása, boszorkánynak tartott öregasszony, aki gyógynövények gyűjtéséből és különbözőfőzetek és porok árusításából tartja fenn magát, s ismét a megváltó halált várja, amely megszabadítaná a másik, kínosabb haláltól, a máglyától, amellyel a Tanács előbb-utóbb lesújt a „boszorkányos praktikákért". VALLASEK JÚLIA: A testetlen fekete kígyó (Rakovszky Zsuzsa regényéről)
írás közben semmiféle olvasó nincs az ember szeme előtt. Egyesek véleménye persze nagyon sokat számít, odaadom a kész verseket, fürkészem az arcukat, de elvont, általános olvasó sose jut eszembe. Nemrég kaptam egy e-mailt egy férfitól
LACKFI JÁNOS: Címzett ismeretlen (Beszélgetés Tóth Krisztina költővel)
Vissza