| Előszó | 11 |
| A gondolkodás sokfélesége | 15 |
| A transzlogika | 15 |
| Módosult tudatállapotok | 17 |
| Hipnózis-szimulátorok | 19 |
| A szimulátorok lebuktatása | 22 |
| A transzlogika fogalma | 26 |
| Az emberi megsimerésről | 28 |
| Transzlogikus megismerés | 31 |
| Transzlogika normál tudatállapotban | 34 |
| A formális logika | 37 |
| A dolgok logikája | 38 |
| A formális logika | 40 |
| A kártyás feladat | 45 |
| A csekkes feladat | 47 |
| A hétköznapi logika | 49 |
| Férfi és női logika | 52 |
| Absztrakt és konkrét kérdések | 54 |
| A rejtvény és a tudomány | 58 |
| A rejtvények keretei | 59 |
| Jól szerkesztett rejtvények | 60 |
| A tudomány keretei | 63 |
| Jól szerkesztett tudományos kérdések | 66 |
| Holizmus és redukcionizmus | 69 |
| A pszichológia mint természettudomány | 73 |
| Egymásba forduló ellentétek | 77 |
| A józan paraszti ész | 79 |
| Egy társalkodóprogram | 81 |
| A mesterséges intelligencia megközelítései | 86 |
| Kognitív pszichológia, kognitív tudomány | 87 |
| Freudi nyelvbotlások | 91 |
| Azonos jelentésű ellentétek | 94 |
| Nyugati és keleti gondolkodásmód | 95 |
| Sok út vezet a tudáshoz | 98 |
| A gondolkodás építőkockái | 101 |
| A gondolkodás szintjei | 101 |
| Az emberi fogalmak természete | 104 |
| Fogalmaink hierarchiái | 106 |
| Összekuszálódó hierarchiák | 108 |
| Számítógépes állatmesék | 111 |
| Gödel, Escher, Bach | 112 |
| Fogalomalkotó programok | 115 |
| Heurisztikák | 119 |
| Az EURISKO program | 120 |
| Metaszintek | 123 |
| Megismerési és gondolkodási sémák | 129 |
| A kognitív séma fogalma | 131 |
| Sémafogalmak kavalkádja | 136 |
| A pszichológia paradigmái | 137 |
| Az ember mint információvivő-berendezés | 139 |
| A bűvös hetes számm | 141 |
| A rövid és a hosszú távú memória | 141 |
| A kétféle memória mint modell | 144 |
| Epifenomének | 146 |
| A kognitív sémák mennyisége | 149 |
| Kiinduló feltételezések | 150 |
| Felidézési kísérlet sakkozókkal | 151 |
| Egy egyszerű matematikai egyenlőtlenség | 153 |
| Sémaszám-becslések | 155 |
| Más területek nagymesterei | 157 |
| A kognitív sémák működése | 160 |
| A sakkozók sémái | 162 |
| Egy kihívás programozóknak | 164 |
| A feladat jelentősége | 167 |
| A MAPP program | 169 |
| A sémák és az emlékezet | 172 |
| Mennyit használunk ki memóriakapacitásunkból? | 174 |
| A rövidtávú memória fejlesztése | 176 |
| A szakértelem természete | 180 |
| A kezdőtől a nagymesterig | 181 |
| A nagymesterré érés folyamata | 182 |
| A mesterjelölti szint | 183 |
| A szakmai fejlődés lépcsőfokai | 186 |
| Az intuitív gondolkodás | 189 |
| A szakma tanulása | 191 |
| Az egyes szakmai szintek jellemzői | 195 |
| A sémák mennyiségi növekedésének határai | 196 |
| A szakmai gondolkodás | 199 |
| A tananyag nehéz részei | 200 |
| A tehetség | 202 |
| Rejtvényfejtő tehetségek | 205 |
| Életművészek | 208 |
| A hétköznapi és a szakmai nyelv | 210 |
| A szaktudományok kialakulása | 213 |
| A szakmaváltás lehetőségei | 217 |
| Az interdiszciplinaritás | 218 |
| Még egyszer a szakmai tehetségről | 222 |
| Egy szakterület mélységei | 225 |
| Klassziskülönbségek | 227 |
| A sakk és a go mélysége | 229 |
| Kitérő: a labdarúgás és a kosárlabda mélysége | 232 |
| Tudáskülönbségek és teljesítménykülönbségek | 233 |
| Az intelligenciatesztekről | 236 |
| Az általános emberi intelligencia mélysége | 240 |
| Sakk- és go-programok | 242 |
| A mesterséges intelligencia fejlődése | 244 |
| Az "erős mesterséges intelligencia" irányzata | 245 |
| A sakkprogramok fejlődésének trendvonala | 249 |
| A Deep Blue sakktudása | 251 |
| Szakértői rendszerek | 254 |
| A szakértői rendszerek fejlődésének trendje | 257 |
| Mennyire intelligensek a szakértői rendszerek | 258 |
| A mesterséges intelligencia távlatai | 261 |
| Túl a tiszta racionalitáson | 266 |
| A racionalitás korlátai | 266 |
| A racionalitás és a formális logika | 267 |
| A végelen hurkok problémája | 268 |
| A korlátozott racionalitás elmélete | 272 |
| Heurisztikák nélkül nem megy | 275 |
| A racionális megismerés komplexitáskorlátja | 277 |
| Racionális és intuitív gondolkodás | 280 |
| Magas szintű gondolkodási sémáink | 285 |
| Rögzítés és igazítás | 287 |
| A hozzáférhetőség-heurisztika | 289 |
| Általános mintázatérzékelés | 292 |
| Speciálisabb mintaérzékelő heurisztikák | 296 |
| A heurisztikák pszichológiai realitása | 298 |
| Racionalizálás és intellektualizálás | 300 |
| A formális logika sémái | 302 |
| Mennyire racionális lény az ember? | 305 |
| A misztikus gondolkodás | 308 |
| A miszticizmus objektivitása | 309 |
| A legmagasabb metaszint | 313 |
| Misztikus tehetségek | 315 |
| A nyugati és a keleti út | 318 |
| A holizmus és a redukcionizmus útjai | 321 |
| Az eszmék eredete | 325 |
| Darwin intuíciója | 326 |
| Az önző gén-elmélet | 328 |
| Kultúrgének, mémek | 332 |
| Evolúció és racionalitás | 335 |
| Mesterséges evolúció? | 337 |
| Önző kognitív sémák | 340 |
| A mémek túlélőgépei | 343 |
| A világképek versengése | 346 |
| Sokféle formája van az okosságnak | 349 |
| A gödeli kérdések értelme | 351 |
| Gödeli kélrdések a való világban | 353 |
| A vonatkoztatási rendszerek váltogatása | 357 |
| A váltogatás nehézségei és a kreativitás | 359 |
| A váltogatás könnyedése és az intelligencia | 362 |
| A végső gödeli kérdések | 366 |
| Az emberi gondolkodás ereje | 370 |
| Nincs királyi út | 372 |
| Irodalom | 375 |
| Az idézetek forrásai | 383 |
| Név- és tárgymutató | 386 |
Folytatás Microsoft-tal