Előszó | 11 |
A gondolkodás sokfélesége | 15 |
A transzlogika | 15 |
Módosult tudatállapotok | 17 |
Hipnózis-szimulátorok | 19 |
A szimulátorok lebuktatása | 22 |
A transzlogika fogalma | 26 |
Az emberi megsimerésről | 28 |
Transzlogikus megismerés | 31 |
Transzlogika normál tudatállapotban | 34 |
A formális logika | 37 |
A dolgok logikája | 38 |
A formális logika | 40 |
A kártyás feladat | 45 |
A csekkes feladat | 47 |
A hétköznapi logika | 49 |
Férfi és női logika | 52 |
Absztrakt és konkrét kérdések | 54 |
A rejtvény és a tudomány | 58 |
A rejtvények keretei | 59 |
Jól szerkesztett rejtvények | 60 |
A tudomány keretei | 63 |
Jól szerkesztett tudományos kérdések | 66 |
Holizmus és redukcionizmus | 69 |
A pszichológia mint természettudomány | 73 |
Egymásba forduló ellentétek | 77 |
A józan paraszti ész | 79 |
Egy társalkodóprogram | 81 |
A mesterséges intelligencia megközelítései | 86 |
Kognitív pszichológia, kognitív tudomány | 87 |
Freudi nyelvbotlások | 91 |
Azonos jelentésű ellentétek | 94 |
Nyugati és keleti gondolkodásmód | 95 |
Sok út vezet a tudáshoz | 98 |
A gondolkodás építőkockái | 101 |
A gondolkodás szintjei | 101 |
Az emberi fogalmak természete | 104 |
Fogalmaink hierarchiái | 106 |
Összekuszálódó hierarchiák | 108 |
Számítógépes állatmesék | 111 |
Gödel, Escher, Bach | 112 |
Fogalomalkotó programok | 115 |
Heurisztikák | 119 |
Az EURISKO program | 120 |
Metaszintek | 123 |
Megismerési és gondolkodási sémák | 129 |
A kognitív séma fogalma | 131 |
Sémafogalmak kavalkádja | 136 |
A pszichológia paradigmái | 137 |
Az ember mint információvivő-berendezés | 139 |
A bűvös hetes számm | 141 |
A rövid és a hosszú távú memória | 141 |
A kétféle memória mint modell | 144 |
Epifenomének | 146 |
A kognitív sémák mennyisége | 149 |
Kiinduló feltételezések | 150 |
Felidézési kísérlet sakkozókkal | 151 |
Egy egyszerű matematikai egyenlőtlenség | 153 |
Sémaszám-becslések | 155 |
Más területek nagymesterei | 157 |
A kognitív sémák működése | 160 |
A sakkozók sémái | 162 |
Egy kihívás programozóknak | 164 |
A feladat jelentősége | 167 |
A MAPP program | 169 |
A sémák és az emlékezet | 172 |
Mennyit használunk ki memóriakapacitásunkból? | 174 |
A rövidtávú memória fejlesztése | 176 |
A szakértelem természete | 180 |
A kezdőtől a nagymesterig | 181 |
A nagymesterré érés folyamata | 182 |
A mesterjelölti szint | 183 |
A szakmai fejlődés lépcsőfokai | 186 |
Az intuitív gondolkodás | 189 |
A szakma tanulása | 191 |
Az egyes szakmai szintek jellemzői | 195 |
A sémák mennyiségi növekedésének határai | 196 |
A szakmai gondolkodás | 199 |
A tananyag nehéz részei | 200 |
A tehetség | 202 |
Rejtvényfejtő tehetségek | 205 |
Életművészek | 208 |
A hétköznapi és a szakmai nyelv | 210 |
A szaktudományok kialakulása | 213 |
A szakmaváltás lehetőségei | 217 |
Az interdiszciplinaritás | 218 |
Még egyszer a szakmai tehetségről | 222 |
Egy szakterület mélységei | 225 |
Klassziskülönbségek | 227 |
A sakk és a go mélysége | 229 |
Kitérő: a labdarúgás és a kosárlabda mélysége | 232 |
Tudáskülönbségek és teljesítménykülönbségek | 233 |
Az intelligenciatesztekről | 236 |
Az általános emberi intelligencia mélysége | 240 |
Sakk- és go-programok | 242 |
A mesterséges intelligencia fejlődése | 244 |
Az "erős mesterséges intelligencia" irányzata | 245 |
A sakkprogramok fejlődésének trendvonala | 249 |
A Deep Blue sakktudása | 251 |
Szakértői rendszerek | 254 |
A szakértői rendszerek fejlődésének trendje | 257 |
Mennyire intelligensek a szakértői rendszerek | 258 |
A mesterséges intelligencia távlatai | 261 |
Túl a tiszta racionalitáson | 266 |
A racionalitás korlátai | 266 |
A racionalitás és a formális logika | 267 |
A végelen hurkok problémája | 268 |
A korlátozott racionalitás elmélete | 272 |
Heurisztikák nélkül nem megy | 275 |
A racionális megismerés komplexitáskorlátja | 277 |
Racionális és intuitív gondolkodás | 280 |
Magas szintű gondolkodási sémáink | 285 |
Rögzítés és igazítás | 287 |
A hozzáférhetőség-heurisztika | 289 |
Általános mintázatérzékelés | 292 |
Speciálisabb mintaérzékelő heurisztikák | 296 |
A heurisztikák pszichológiai realitása | 298 |
Racionalizálás és intellektualizálás | 300 |
A formális logika sémái | 302 |
Mennyire racionális lény az ember? | 305 |
A misztikus gondolkodás | 308 |
A miszticizmus objektivitása | 309 |
A legmagasabb metaszint | 313 |
Misztikus tehetségek | 315 |
A nyugati és a keleti út | 318 |
A holizmus és a redukcionizmus útjai | 321 |
Az eszmék eredete | 325 |
Darwin intuíciója | 326 |
Az önző gén-elmélet | 328 |
Kultúrgének, mémek | 332 |
Evolúció és racionalitás | 335 |
Mesterséges evolúció? | 337 |
Önző kognitív sémák | 340 |
A mémek túlélőgépei | 343 |
A világképek versengése | 346 |
Sokféle formája van az okosságnak | 349 |
A gödeli kérdések értelme | 351 |
Gödeli kélrdések a való világban | 353 |
A vonatkoztatási rendszerek váltogatása | 357 |
A váltogatás nehézségei és a kreativitás | 359 |
A váltogatás könnyedése és az intelligencia | 362 |
A végső gödeli kérdések | 366 |
Az emberi gondolkodás ereje | 370 |
Nincs királyi út | 372 |
Irodalom | 375 |
Az idézetek forrásai | 383 |
Név- és tárgymutató | 386 |