Uj dualizmus

Tartalom

Előszó
ELSŐ RÉSZ.
KÖZJOGI KÜZDELEM.
I. Magyarország súlypontjának elveszítése . 3
II. A súlypont visszaszerzésére irányuló törekvések. Magyar Habsburgok 4
III. Az egylelkü Habsburgok 8
IV. A közös közjogi kormányzat: császári kormányzat 10
V. A katonai felségjogok 1867-ben bővültek, a katonai nemzeti jogok pedig szükültek 11
VI. A katonai felségjogok: abszolút felségjogok 12
VII. A nemzeti visszahatás kezdete 15
VIII. Korszakos fordulat. A negyvennyolcas párt pozitív politikája. 16
IX. Hatvanhetes ortodoxia. Hatvanhetes neologia 18
X. A 67-es neologusok és a 48-as pozitivisták ugyanazon egy közjogi uton 20
XI. Bánffy fellépése és túlszárnyalása. Tisza 48-assá teszi Magyarországot 21
XII. November 18 23
XIII. Nemzeti koalició. Tisza és a szabadelvű párt bukása 26
XIV. Kossuth Ferenc - Ferenc Józsefnél 28
XV. A dinasztikus és a nemzeti erők összeütközése. Darabont korszak. Passziv rezisztencia 29
XVI. A dinasztikus és nemzeti erők mérkőzése 32
XVII. A nemzeti küzdelem céljának eltolódása 34
XVIII. Az örvény szélén 35
XIX. A történelem itélő széke előtt 35
MÁSODIK RÉSZ.
AZ ÁTMENETI KORSZAK.
I. Alkotmányunk hiányosságai 39
II. A nemzet támad - a nemzet bánja 41
III. Az áprilisi paktum 43
IV. Volt-e szükség az áprilisi paktumra? 43
V. Mi van a paktumban ? Apponyi feltétele 44
VI. A királyi pontozatok 47
VII. A katonai kérdések kikapcsolása 48
VIII. A katonai kérdések visszakapcsolása 51
IX. A koalíciós kormány. Feladata és politikája. Átmeneti korszak. 52
X. 48 és 67 a gazdasági ügyekben 54
XI. 48 és 67 a hadsereg kérdésében 55
XII. A 48-asok és a 67-esek egyöntetű politikája a katonai kérdésekben 57
XIII. A pozitív 48-as politika folytatása . . . . . . . . . . . . 57
XIV. A pozitív 48-as politika közjogi mérföldkarói 59
1. Kérlelhetetlen 48-as politika a perszonálunióért ... 59
2. Kérlelhetetlen 48-as politika a dualisztikus közjog keretei között 61
3. Mi lett volna a kérlelhetetlen 48-as politika eredménye? 62
4. Taktika változtatás . . 63
5. Kossuth Lajos mondta: a politika a megélhetés tudománya 63
6. Melyik taktika jobb? . . 64
XV. Párhuzam 1875-1906, vagyis Tisza Kálmán és Kossuth Ferenc között 65
XVI. Kossuth Ferenc, mint a pozitív 48-as politikának a vezére . 68
XVII. A „Negyvennyolc" jövője. A ki a célt akarja, annak akarni
kell az eszközöket is 69
XVIII. Különbség a 48-asok és a 67-esek dualisztikus kormányzata között 71
XIX. Kiegyezés Ausztriával 73
XX. Bevégzett tények?. . 74
XXI. A magyar autonom vámtarifa. Kossuth Ferenc tarifapolitikája 77
XXII A közjogi haszon után gazdasági haszon 80
XXIII. Kossuth Ferenc tarifa-politikájának folytatása 81
XXIV. Vámszerződés Magyarország és Ausztria között 84
XXV. Vámszövetség helyett nemzetközi szerződés 87
XXVI. Magyarország Európa közjogában 88
XXVII. A külföldi szerződések felmondása. Tabula ráza 90
XXVIII. Hogy festenek a közjogi vívmányok 1917-ben ? 93
1. Pozitív közjogi kép 94
2. Negatív közjogi kép 95
3. Nemzetközi kényszerítő erő a magyar autonom vámtarifában 98
4. Uj közjogi kép 100
5. A legrosszabb közjogi kép 103
6. A legeslegrosszabb közjogi kép 104
XXIX. Uj magyar autonom vámtarifát kell hozni 1915-ig 104
XXX. Elnémított vádak 105
XXXI. A választott biróság 106
XXXII. A közösügyek köréből kiszabadult posta és távírda 107
XXXIII. A kiegyezés közjogi terminológiája 107
XXXIV. Szterényi József tétele 109
XXXV. 50 százalékos vámsorompók 1918-ban 110
XXXVI. A kiegyezés tarifális része. A magyar mezőgazdaság megvédelmezése 112
XXXVII. A magyar blokk konverziója 118
XXXVIII. A kvóta fölemelése 123
XXXIX. A kiegyezés közjogi, gazdasági és pénzügyi mérlege. Jobb-e, vagy rosszabb? 126
XL. Viszonosság és sztátuszkvó 129
XLI. Az alkotmány nagy biztosítékai 131
1. Az országgyűlési feloszlatási jog 133
2. A meg nem ajánlott újoncok törvénytelen pótlása. A póttartalékosok behívása 137
3. Önkéntes adózás és önkéntes ujoncszolgáltatás ... 140
XLII. Az alkotmány kisebb biztosítékai 144
1. A királyi biztosságról . 144
2. A kivételes főispáni hatalom eltörléséről 146
3. A karhatalom kirendelési jogról 148
4. A vármegyei pénztárak visszaállításáról és a vármegyei dotációk reformjáról 150
5. A hatásköri biróság felállításáról 151
6. A közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről . 152
XLIII. A horvát obstrukció. A vasúti és az országgyűlési nyelv kérdése 153
XLIV. A házszabályrevizió 159
XLV. Wekerle adóreformjai 165
1. Általános kereseti adó 168
2. Jövedelemadó. (Progresszív adó) Iö8
3. Képek a földadó aránytalanságáról. Az uj földadó . . 170
XLVI. A választójog reformja 174
XLVII. Az általános választójog korlátai 178
1. A felemelt korhatár 179
2. Az írni-olvasni tudás 181
3. A többes szavazati rendszer 186
XLVIII. A szavazás módja. Titkos vagy nyilvános? 195
XLIX. A választó kerületek 203
L. Magyar Nemzeti Bank 205
Ll. Az osztrák-magyar bank ércalapjának megosztása. A bank felszámolása 209
LII. A részvényesek kifizetése 216
LIII. Egy valódi akadály 218
LIV. A készpénzfizetések 219
LV. Ázsió és diszázsió. Paritás és diszparitás 229
LVI. Magasabb lesz-e a kamatláb? 233
LVII. A Benedikt-féle formula 234
LVIII. A kartell-bank 236
LIX. A magyar jegybank akadályai 239
HARMADIK RÉSZ.
A FÚZIÓ.
I. Uj pártalakulás 243
II. A 48-as és a 67-es pártok fúziója 246
III. Mi lesz akkor, ha nem lesz fúzió ? 252
IV. Kossuth Ferenc államférfiúi mérsékeltsége 256
NEGYEDIK RÉSZ.
A KATONAI KÉRDÉSEK VÉGLEGES MEGOLDÁSA.
Nemzeti»nyelv a magyar hadseregben 261
II. A katonai jogok a nemzet és a király között 1867-ig közjogilag
megvoltak osztva Ennek bizonyítása történeti és közjogi alapon . 263
III. Nem a hadsereg az egységes 274
IV. A katonai felségjog a nemzeti nyelvvel való rendelkezést nem talmazhatja 276
V. Kínlódások a katonai kérdések megoldása körül 281
VI. A hadsereg kérdésének a megoldása. „ Feloszthatatlan" és „elválhatatlan" hadsereg 285
ÖTÖDIK RÉSZ.
AZ UJ DUALISZTIKUS ÁLLAMSZERKEZET.
I. A kiegyezési törvény paritásos végrehajtása 295
II. A magyar és az osztrák kiegyezési törvények homlokegyenest ellenkeznek . 299
II. A kiegyezési törvény paritásos végrehajtásának közjogi akadálya 303
III. A kiegyezési törvény végrehajtásának egyes doktrínái . . . 304
IV. Paritásos végrehajtás, perszonálunió, vagy uj dualisztikus államszerkezet? . 306
V. Uj dualisztikus államszerkezet 307
1. A közös közjogi kormányok átalakítása . 308
2. A delegációk eltörlése 315
3. A hadsereg felbonthatatlan dualizálása 317
4. A kvóta megszűnése 318
5. A közös pénzügyminisztérium megszűnése 319
6. Külügyi képviselet az uj dualizmusban. A konzulátusok kettéválasztása . 320
7. Az uj dualizmus pénzügyi terhei 321
VI. Az uj dualizmus államtani elmélete 322
VII. Az uj dualizmus Európa közjogában 331
VIII. Kivehető-e az uj dualizmus ? 332
IX. Ausztria - és az uj dualizmus 336
X. Ujonclétszámemelés. „Do ut des" 341
HATODIK RÉSZ.
A NÉPPARLAMENT.
I. Az uj országgyűlés uj elemei. Népparlament vagy osztályparlament? 347
II. A népparlament nemzeti alapja 350
III. A népparlament politikai pártjai 350
1. A függetlenségi és 48-as párt 351
2. Az alkotmánypárt 353
3. A néppárt. Keresztény-szocialisták 353
4. A 48-as balpárt 355
5. A nemzetiségi párt 357
6. A nemzetközi szociáldemokraták 359
7. A 48-as szociáldemokraták 361
8. A 48-as parasztpárt 361
9. A demokrata párt 362
IV. Milyen lesz a népparlament kormánya ? 365
HETEDIK RÉSZ.
IMPERIÁLIS MAGYAR POLITIKA.
I. A magyar imperiális politika történeti alapjai 371
II. A Habsburgok és a Hohenzellernek 375
III. Imperiális balkáni politika 378
1. Bosznia és Hercegovina annexiója 378
2. Bosznia mint Érisz almája 380
3. Nagy-Horvátország 381
4. Nagy-Szerbia 383
5. Nagy-Horvátország letörése 335
6. Dunai impérium 339
IV. Magyar imperiális politika a nemzetiségekkel szemben ... 391
V. Imperiális politika - és a kivándorolt magyarság . . . . 395
FÜGGELÉK.
A TRÓNÖRÖKÖSÖDÉS KÉRDÉSE.
Lesz-e király Ferenc Ferdinánd fiából?
I. Összeütközés a magyar és az osztrák pragmatika szankció között 399
II. Magyar jogforrás-e a Hausgesetz? 402
III. Kiegyenlíthetetlen ellenmondás a pragmatika szankcióban . . 405

Témakörök