Ugocsa megye hatóságának oklevelei 1290-1526

Előszó

A jelen oklevéltár keletkezéstörténete különös, bár a későbbiekből majd kiderül, korántsem meglepő módon, több mint félévtizedre nyúlik vissza. Történt ugyanis, hogy 1999. március 7-én körlevelet hozott a posta Nyíregyházáról, amelyben Németh Péter, a Jósa András Múzeum akkori igazgatója többek között engem is felkért, hogy egy kis írással járuljak hozzá a Múzeumi Évkönyv millenniumi kötetéhez. Én ekkor már régóta „bajlódtam" a Zsigmondkori Oklevéltár vonatkozó kötetének mutatója miatt az 1416-1422 közötti szabolcsi alispánok hivatalviselésével. így kapóra jött a felkérés, mivel úgy gondoltam, ennek ürügyén érdemes lenne a megyei hatóság teljes középkori archontológiáját (ispán, alispán, szolgabírák) elkészíteni és az Évkönyvben közzé tenni. A közlemény aztán illusztris szerzők munkái társaságában valóban napvilágot is látott a millenniumi kötetben. Az Évkönyv bemutatása kapcsán sikerült Németh Péterrel személyesen is megismerkedni. Már ekkor felvetődött az ötlet, hogy megfontolandó lenne Szabolcs megye hatóságának okleveleit válogatás nélkül, regeszta formában közzétenni, hiszen egyrészt a legtöbb megyei kiadvánnyal rendelkezik, másrészt eladdig egyetlen ilyen kiadvány jelent meg, még pedig Szakály Ferenc tollából Tolna megye hatóságának oklevelei. Először úgy gondoltuk, hogy a Zsigmondkori Oklevéltár 1420-ig terjedő köteteit kiegészítendő, az azokból kihagyott okleveleket közlöm a Szabolcs-szatmár-beregi Szemlében. Végül a kézirat akkori terjedelme miatt letettünk erről és, mivel Németh Péter vállalta a mecénási szerepkört, elhatároztuk, hogy két kötetben közöljük a megye összes kiadványát. Piti Ferenc kollégám elvállalta a kezdetektől az Anjou-korral bezárólag, én magam pedig Zsigmond király trónralépésétől az 1526-ig terjedő részt. A II. kötet 2002 nyarára, míg az I. kötet 2003 nyarára készült el, de különböző viszontagságok miatt az előbbi 2003 végén, az utóbbi 2004 nyarán látott napvilágot.
A megyei kötetek megjelenése újabb lökést adott a 1990-es évek végén megélénkülő megyei intézménytörténeti kutatásnak. Ennek hatása az eddig Holub József és Gábor Gyula munkái révén feltártnak hitt megyei intézménytörténet két területen mutatkozott meg: egyre több kutató figyelme fordult az intézmény- és igazgatástörténet felé, másrészt örvendetes módon megindult jó néhány megyei hatóság kiadványainak feltárása és megjelentetése. Így 2005-ben újabb dunántúli, mégpedig Győr megye oklevelei láttak napvilágot nyomtatásban. Vissza