Ugo Foscolo recepciója a XX. században

Szerző

Tombi Beáta

Szerkesztő

Madarász Imre

Róla szól

Ugo Foscolo

Budapest

'Tombi Beáta: Ugo Foscolo recepciója a XX. században ' összes példány

Kiadó:	Hungarovox Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	275 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	978-963-7504-73-0

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Utóélet-történet, befogadástörténet, kritikatörténet, hatástörténet, „fortuna" és intertextualitás kapcsolattörténete: mindez együtt Tombi Beáta első könyve. A kiváló fiatal italianista, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, számos figyelemre méltó tanulmány szerzője, tudományos kötetek szerkesztője eredetileg doktori (PhD-) disszertációnak készült értekezésében az olasz irodalom egyik klasszikus óriását, a hagyományosan a „tizenkét legnagyobb" közé kanonizált Ugo Foscolót szembesíti a magunk mögött hagyott huszadik századdal.
Bemutatja, elemzi, értelmezi és értékeli a napóleoni korszakban, a (neo)klasszicizmus és a preromantika korában és jegyében alkotó költő-író kapcsolatait - korántsem egyoldalú, hanem „dialogikus" viszonyát - a Novecento tudományosságával és költészetével, az utóbbiban olyan nagyságrendű szerzők életművével, mint Pascoli, D'Annunzio, Saba, Quasimodo, Luzi és Zanzotto. Tömbi Beáta műve nem „csak" a Foscolo-filológiát, a Novecento-kutatást, az italianisztikát és a... Tovább

Tartalom

1. Bevezetés 7
2. RECEPCIÓELMÉLET 13
2.1. Hans Róbert Jauss recepcióelmélete 13
2.2. Kánonok és kanonizáció az irodalomkritikában 19
2.3. Ugo Foscolo kritika- és irodalomelmélete 25
2.3.1. Anti-Foscolo - olvasási paradigmák és horizontváltás 25
2.3.2. A Foscolo-kritika recepciótörténeti nyomvonalának megrajzolása 32
3. UGO foscolo kritikai olvasatai a XX. században 45
3.1. Káosz a rendben - apremodern, a modern és aposztmodern 45
3.2. A századvég és a századelő interpretációelmélete 51
3.2.1. Az ember és a költő: De Sanctis, Donadoni és Croce olvasatai 51
3.3. Historizmus 58
3.3.1. Lét és megértés: Alberto Frattini, Mario Martelli monográfiájának és Natalino Sapegno írásainak kritikai revíziója 58
3.3.2. Historizmus ma: Masiello és Scotti kortárs olvasatai 65
3.4. Eredet-kontextus irodalomtudományok 72
3.4.1. Történelem és költészet: Mario Fubini és Walter Binni polémiái 72
3.4.2. Történetiség és nacionalizmus: Luigi Russo
és De Robertis kritikai interpretációi 78
3.4.3. Pozitív Foscolo-olvasatok: Puppo és Cerruti 83
3.5. A strukturalizmus interpretációelmélete 87
3.5.1. Forma és struktúra: Nicoletti, Gamberini, Macii ...87
3.5.2. Nyelv és immanencia: Varese és Di Benedetto 94
3.6. Pszichoanalitikus megközelítések 99
3.7. A posztmodern nemzedék 107
3.7.1. Morabito 1977-es predekonstruvizmusa 107
3.7.2. Bigongiari, Palumbo, Ungaretti, Derla 111
3.7.3. Luzi és Zanzotto. Foscolo kortárs recepciója 118
3.7.4. A dekonstrukció értelmezési horizontjai: Adelia Noferi és Paulicelli stratégiái 123
4. Ugo Foscolo intertextusai a XX. századi olasz irodalomban 149
4.1. Intertextus és jelentéshorizontok 149
4.2. Foscolo és Zanzotto között 155
4.2.1. A klasszikus modernségtől a posztmodern horizontváltásig 155
4.2.2. A XVIII. századi paradigmaképző modellje 163
4.3. A klasszikus modernség 170
4.3.1. Giovanni Pascoli és Gabriele D'Annunzio Foscolo-recepciója 170
4.3.2. A klasszikus és az utómodernség határán:
Eugenio Montale és Giuseppe Ungaretti 178
4.4. Az utómodern időszak 186
4.4.1. Dino Campana, Umberto Saba és Vincenzo Cardarelli recepciója 186
4.4.2. A posztmodem előtt: Alfonso Gatto és Salvatore Quasimodo 198
4.5. A posztmodem: Mario Luzi, Edoardo Sanguineti és Andrea Zanzotto 207
5. A «klasszikusok» újraolvasásának HASZNÁRÓL és káráról 237
6. Konklúzió 253
Bibliográfia 259