Üdülőtársulás kísérletek (dedikált példány)

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Liska Tibor: Üdülőtársulás kísérletek (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Liska Alapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	279 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-048-041-7
Megjegyzés:	Az egyik szerkesztő, Liskáné Pólya Lenke által dedikált példány. Néhány fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

„Az állam-apuka a felnőtt állampolgár-gyerekeknek is csak zsebpénzt hagy. A többit elszedi, nehogy elfelejtsék elkölteni mindarra, amit a monopóliumok hiába kínálnak egyre drágábban. Ha az állam polgárai válogatós, neveletlen gyerekként netán vonakodnának önként, saját rendelkezésre álló pénzből megvásárolva »elfogyasztani« már az emberiség egyszeri elpusztításához szükséges bombákat is, nemhogy a tíz-hússzoros vagy még többszörös önmegsemmisítést, majd megvásárolja nekik, helyettük, a tőlük elvett pénzből az állam. Azért foglalkozunk egerszalóki koncepciónkban az állammonopolista korszak válságával, mert nem csak az a feladat várt megoldásra, hogy a gazdagabb országok turistái ne bagóért kapják meg azt, amit mi valójában méregdrágán állítunk elő. Ahhoz, hogy akár egy gazdagabb ország turistájának is érdemes legyen önként, saját pénzéből megfizetni a valóban gazdaságos, különlegesen értékes ritkaságként keresetté tehető termálkerteket, termálüdülőtájakat, fedett tájakat, ahhoz arra is gondolni kell, hogy miből tudja ezt idővel egyre szélesebb kör is megfizetni, ha még a nyugati állammonopolista rendszerek polgárai is egyre értéktelenebb és viszonylag egyre kevesebb zsebpénzt kapnak csak államuktól."
Surányi György (Magyar Nemzeti Bank elnöke): "Borzasztóan csalódott vagyok személyesen is amiatt, hogy Liska Tibor legfontosabb gondolataiból, az általa vallott értékekből roppant kevés megy át a köztudatba. Úgy látom például, hogy az állam nálunk egyáltalán nem korlátozódik. Politikai nézeteitől függetlenül mindenki a problémák állami megoldását keresi. Mindenki tudja, hogy az állami intézményrendszer rosszul működik, borzasztó drága, az abból élők szégyenletesen keveset keresnek, mégis ezeket az intézményeket akarják mindenáron átmenteni, fenntartani, még több adóval életre gerjeszteni."
Síklaky István (közgazdász):
"Én véresen komoly játéknak tekintem azt, amit Liska Tiborral együtt csináltunk. és most aktuálisabbnak érzem a gondolatait, mint valaha. Kialakult bennem az a meggyőződés, hogy ez a világ ebben a rendben, amiben most forog, nem sokáig tud forogni, és valóban valami egészen új elv szerint kell működnie."
Kopátsy Sándor (közgazdász):
"Liskát nem lehetett cenzúrázni. Minél jobban akarták volna, annál élesebben fogalmazott volna. Liskánál bátrabb gondolkodót én nem ismertem."
Szarvas Pál (a szentesi Liska-kísérlet fő szervezője):
"Én változatlanul hiszem azt, hogy a világ globalizálódása eljuthat arra a szintre, hogy egy idő után ez a liskai koncepció, illetve ez a gazdasági rendszer, ez a világlátás előjöhet. Annyira zseniálisan egyszerű! Nagyon sokszor gondolok arra, mint magánvállalkozó, mikor a számlákkal és az adószempontokat figyelembe vevő könyveléssel gyötröm magam, hogy mennyivel egyszerűbb lenne a Liska-féle személyes társadalmi tulajdon és az ehhez kapcsolódó mechanizmusok alapján elszámolni. Ma a vállalkozók drága idejüknek húsz-harminc százalékát is kénytelenek az elszámolási kötelezettségek teljesítésére fordítani, és a rendszer mégis sokkal könnyebben kijátszható, és sokkal igazságtalanabb, mint Liska Tibor vállalkozói rendszere."
Szilágyi Ákos (esztéta):
"Liska egy szabadon mozgó, bárkivel, bármilyen csoporttal szívesen dialógust folytató ember volt, de soha egyetlen csoporthoz sem tartozott. Állandóan szabadon mozgott, lebegett a különféle kulturális nyelvek, világok között, lent és fent között, más kérdés, hogy éppen átkozta vagy szerette őket."
Szalai Júlia (szociológus):
"Az a szellemiség és az a szabadság, amivel a szerző hozzányúlt az őt körülvevő világhoz, nagyon is mintaadó. valójában pontosan ugyanazzal a problémával küszködne Liska Tibor ma is, mint amivel küszködött a hatvanas évek végén és a hetvenes években, és mint amivel mindannyiunknak az élete fog telni, akik ezekben az évtizedekben itt éltünk és élni fogunk."
Az idézett vélemények a Liska Tibor születésének 70. évfordulójára rendezett találkozón hangzottak el 1995. október 26-án.
Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 9
AZ EGERSZALÓKI ÜDÜLŐTÁRSULÁS KÍSÉRLET ELŐZETES
GAZDASÁGI KONCEPCIÓJA (Budapest, 1978) 15
1. fejezet
A FELADAT, A MÓDSZEREK ÉS AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA 17
A Vállalkozáskutatás 17
Az előzetes gazdasági koncepció lényege 18
A lényeget fel nem adó módszer és a feladat
konkrét megfogalmazása 20
Három általános feladvány 22
2. fejezet
MIT ÉRHET AZ EGÉSZ KÍSÉRLET,
HOGYAN KAPCSOLÓDIK A TERMÁLPROJEKTHEZ ÉS A TÁRSADALMI
VAGYONGAZDÁLKODÁS EGÉSZÉHEZ? 25
Mekkora vagyont kockáztatunk és milyen alapon? 25
Hogyan tájékozódhatunk a vagyoni helyzetükről
mit sem tudó milliomosok országában? 26
Mekkora összegűek a termálprojektben tervezett üdülőtelep fejlesztések,
s milyen kivételként kerülhet közéjük Egerszalók? 29
Mit hozhat a vállalkozáskutatás a veszteségtermelés és -áthárítás ellen? 35
3. fejezet
MIÉRT HALT EL A NEMRÉG SZÜLETETT ENSZ TERMÁLPROJEKT ÉS
GAZDASÁGOSSÁGÁNAK VITÁJA, S MIBEN KELLENE TOVÁBBFEJLESZTENI
A GAZDASÁGI TERVEZÉS EDDIGI VILÁGCSÚCSÁT? 39
Miben kell messze lehagyni a gazdasági tervezés eddigi világszínvonalát
jelentő ENSZ Termálprojektet? 40
Mi az a minőségi változás, amit az egerszalóki tervezésben még tovább kell vinni? 41
Miért értelmetlen a fejlesztés gazdaságosságától függetlenül csak azt
firtatni, hogy „van-e rá pénz?" 42
Miért van szükség korszakváltásra, s hogyan példázzák e szükségességet a
termálprojekt megtervezésének furcsa körülményei is? 43
Miért nem került nyilvánosságra a tervezett fejlesztés gazdasági megalapozottságának
kétes volta, és miért nem lehet tisztázni a gazdaságos fejlesztés legfontosabb feltételeit
egyetlen menedzseri rendszerű kollektíván belül sem? 45
Mi az, ami egyértelműen nem igazolódott a termál-idegenforgalom
jövedelmezőségéhez fűződő illúziókból? 49
4, fejezet
MIÉRT LETT EGERSZALÓKI KÍSÉRLETÜNK LEGFONTOSABB
KIINDULÓPONTJA AZ ÜDÜLŐTERÜLETEK FEJLESZTÉSÉNEK JELENLEG
ELKERÜLHETETLEN VESZTESÉGESSÉGÉBŐL ADÓDÓ, MÁIG IS
MEGOLDATLAN „MATTHELYZET"? 51
Melyek a termál-települések gazdasági-szociológiai vizsgálatának
- számunkra is kétséges - eredményei? 51
Miért nem szabad kísérleteinket a „félegészség politikájával", a „hazai szükségletekkel"
és a „kultúra nem áru" dogmával takaródzó támogatásokra építeni? 54
Mi a matthelyzet oka, és mi az eredmények mérhetővé tételének szerepe az
egészségügyi ellátást felváltó szolgáltatás termelésében és exportjában? 57
Válhat-e az egészségügy jövedelmező exportágazattá,
s mekkora ezen „aranybánya" jelenleg exportból
visszamaradt termelésének veszteségessége? 58
Miért nem szülhetnek jó koncepciót a tárcák a
legfrissebb MT-határozat érdemi végrehajtására sem? 63
5. fejezet
HOGYAN KELL KISZÁMÍTANI A SOKMILLIÓS ÉS SOKMILLIÁRDOS
FEJLESZTÉSEK GAZDASÁGOSSÁGÁT? HOGYAN KELL LÉNYEGESEN
TOVÁBBFEJLESZTENI A GAZDASÁGOSSÁG VIZSGÁLATÁT, S MIÉRT NEM
KERÜLT ERRE SOR KÍSÉRLETÜNK ELŐTT? 71
Miért felszínes a hatékonysági politika eddigi győzelme és a világpiaci szemlélet? 71
Mire törekedtünk, s mi lett belőle? 74
Miért ellentétes a közgazdasági gondolkodással a D-mutató is,
s miért használják csak közgazdászok? 75
Összeegyeztethető-e a társadalmi érdekkel a „hivatalos"
és a „köznapi" számítás eltérése? 80
Hogyan térülhetne meg az üdülőterületekbe
fektetett pénz korábban, mint ahogy befektetjük? 82
6. fejezet
HOGYAN ALAKÍTHATÓK KI A KAPITALIZMUSÉNÁL IS FEJLETTEBB
ÁRU- ÉS PÉNZVISZONYOK, A MODERN ÁLLAMMONOPOLISTA
RENDSZEREKÉNÉL IS JÓVAL FEJLETTEBB
TÁRSADALMI VAGYONPIACCAL? 89
Miért válik elvileg is (metodikailag is) megoldhatatlanná a gazdaságosság vizsgálata a
szocialista vállalkozások fejlettebb társadalmi vagyonpiacának kialakulása nélkül? 89
Hogyan buktatják el lelkes elfogadói a világpiaci árbázis koncepciót? 94
Mi köze van kísérletünknek a világpiaci árbázis koncepcióhoz? 97
Miért veszélyesek a közgazdasági csatavesztés következményei
az idegenforgalomban is? 100
Miért értelmetlenek a mai forint/dollár mutatók? 102
Miért nem tudjuk megkülönböztetni a „mibe került"-et a „mit ér"-től? 106
7. fejezet
MI A LÉNYEGE, KI A GYŐZTESE ÉS ÁLDOZATA ANNAK A MINDEDDIG
ELBUKOTT OSZTÁLYHARCNAK, AMELYNEK CSUPÁN ÚJABB
SZÍNHELYE EGERSZALÓK? 109
Kísérletünk fő ellensége maga az állammonopolista rendszer 110
Hol és meddig haladó a szocialista tulajdon kényszervásároltató
állammonopolista formája? 112
Mi köze van az egerszalóki kísérletnek
az állammonopolista rendszerek válságához? 114
Miért vetették el a konvertibilis pénzt az első szocialista állam megteremtői? 116
Mi a kiút az ötvenes évek óta tartó válságból? 118
Miért van szükség az új tulajdonforma-kísérletek
nemzetközileg is nyitott szervezésére? 122
Mi a kritériuma a kísérlet igazi sikerének? 127
8. fejezet
MILYEN - KORÁBBAN TÚL KÉNYESNEK, TÚL MERÉSZNEK TARTOTT -
KÉRDÉSFELTEVÉSEKET KELL MA MÁR BÁTORTALAN KEZDETI
LÉPÉSEKKÉNT TÚLHALADNI? 135
Eléggé fejlett-e a modern kapitalizmusénál is fejlettebb
áru- és pénzviszonyok koncepciója? 135
Miért káros a monopolizálás? 138
Miért nem elég az eddigi „eretnekség", az inkább „udvari", mint „bolond" szerep?
Miért nem mentség a vereségekre az, hogy „a tábla másik oldalán is játszanak"? 143
Miért voltak történelmietlenek és mechanisztikusán
idealisták eddigi reformtörekvéseink? 149
Miért fontos a kísérletek meglévő és kifejleszthető társadalmi bázisa? 157
9. fejezet
A „VÉGLEGESEKÉNT ELFOGADHATÓ KONCEPCIÓ KIDOLGOZÁSÁHOZ
SZÜKSÉGES VIZSGÁLATOK ÉS MUNKÁK TERVE 161
Miért éppen Egerszalókon kísérletezzünk? 161
Milyen jellegű üdülőtájjá fejlesszük az egerszalóki területet? 181
Előre a természethez! 189
Legyen-e nudista fürdő, és miért fontos ez a kérdés? 196
Az „előre a természethez!" cél realitása és megvalósításának ütemezése 202
10. fejezet
KIBOCSÁSSUK-E AZ ÚJ VILÁGPÉNZT: A „KONVERTSET? 231
Álom, vagy objektív valóság? 232
Szent és sérthetetlen-e a törvény Gresham-féle megfogalmazása,
vagy már elavult misztifikáció? 235
Miért rossz misztifikáció a Gresham-törvény? 239
SZOCIALISTA ÜDÜLŐTÁRSULÁS (SZÜT) KONCEPCIÓ
(Budapest, 1975) 253
A PÁLYÁZATRÓL 255
SZOCIALISTA ÜDÜLŐTÁRSULÁS (SZÜT) KONCEPCIÓ 259
ad 1. Társadalmi tulajdonrendszer és pénzügyi rendszer 260
ad 2. Demokratikusabban centralizáltabb szervezet - tervezés - és vezetés 269
ad 3. Egyenlőbb feltételű, fejlettebb szocialista elosztás 272