Üdülőhely-tervezés

Vállalkozásorientált tervezési módszerek alkalmazása a turisztikai fogadóterületeken, összhangban a fenntartható fejlődés követelményeivel/Távoktatási tankönyv

Szerző

Dr. Fekete Mátyás

Lektor

Tóth Zoltán

Budapest

'Dr. Fekete Mátyás: Üdülőhely-tervezés ' összes példány

Kiadó:	Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	204 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: FI-13-02/1999. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A könyv egy üdülőhely szempontjából ötvözi az alapvető önkormányzati, menedzsment és tervezési ismereteket, valamint módszereket. A jegyzet szorosan kapcsolódik dr. Csizmadia László: Településmenedzsment c., PHARE-támogatással megjelentetett főiskolai tankönyvéhez, illetve Tóth Zoltán: Bevezetés a területfejlesztés és a turizmus kapcsolatrendszerébe c. 1998-ban kiadott munkájához (KVIF), mi több, utóbbi szerves folytatásának tekinthető. A könyv kísérlet a Franz Tschiderer által képviselt svájci turizmuselmélet és a magyar felfogás összeegyeztetésére, amelyből kitűnik, hogy az elmélet és a kutatások területén Svájc és Magyarország szinte fej-fej mellett halad. De jó lenne, ha ugyanezt mondhatnánk a turisztikai infrastrukturális adottságokról és a bevételekről is!
A könyv első része a turisztikai területi tervezés újszerű szempontjait és követelményrendszerét világítja meg, mintegy átvezetésként Tóth Zoltán imént említett könyvétől. A fejezet dr. Zala György és Huszár Mária (VATI) nevéhez kötődik.
A második és a harmadik fejezet az üdülőhelyi tervezés és a menedzsment kapcsolatával foglalkozik, szembesíti a spontán fejlődés és a tudatos, irányított üdülőhely-fejlesztés folyamatait, vázlatosan bemutatja a turizmus gazdasági folyamatának összefüggéseit. Ennek során nyomatékosítja az integrált tervezés előnyeit, a mennyiségi határok és a minőségi követelmények felállításának előnyeit. Lényeges eleme ennek a fejezetrésznek, hogy az idegenekkel által befolyásolt piaccal szemben a fejlesztési terveknek egyre inkább a helyi közigazgatástól, társadalmi szervezetektől és az ún. őshonos vállalkozóktól kiinduló kezdeményezésekre támaszkodva kell megszületniük, mert ezáltal őrizhetik meg a helybéliek hosszú távon gazdasági függetlenségüket, maradhatnak tényleges gazdái és birtokosai településüknek. A könyv ismerteti az üdülőhely menedzsment-szemléletű irányításának és a tervezésnek alapelveit. Definiálásra kerül maga az idegenforgalmi hely és ezen belül az üdülőhely, mint utazási cél. Ebből következik, hogy az üdülőhely-tervezés egyben úti cél tervezés, amelynél a településmarketing és annak eszköztára igen fontos szerephez jut.
A könyv negyedik része párhuzamot von egy üdülőhely és egy vállalkozás között, egybevetve a kettő szervezeti hierarchiáját, strukturáltságát és irányítását.
A könyv ötödik része a tervkészítés folyamatát és eszköztárát mutatja be, ezen belül kiemelten szerepel az üdülőhely SWOT-analízise. Az üdülőhely-analízis nem csupán a helyi vonzerőkre és a szolgáltatásokra tér ki, hanem vizsgálja a keresleti oldalt is, tehát piac- és konkurenciaanalízissel párosul. Választ keresünk arra, hogy egy olyan decentralizált helyen, mint amilyen egy település, hogyan lehet mégis tervezni és a terveket megvalósítani. Felvázoljuk az irányítás-koordinálás ideális (?) üdülőhelyi modelljét.
A hatodik rész az üdülőhely-tervezés intézményi hátterével foglalkozik, ezen belül kiemelten a külső, független turisztikai szaktanácsadó jelentőségével és szerepével. A koncepciókészítés folyamatának felvázolása segít nyomon követni a megbízott külső szakértő tervkészítő munkáját, a célok megfogalmazását, a feladat(ok) ütemezését és értékelését, nem különben a nélkülözhetetlen visszacsatolás realizálását.
A könyvben leírtak értelmezése feltételezi az önkormányzatok státusát és működését meghatározó alapvető jogszabályok ismeretét.
A könyv négy esettanulmány bemutatásával zárul, amelyek ugyan eltérő színvonalúak és különböző beállítottságúak - van köztük infrastruktúrafejlesztésre és van turisztikai marketingre koncentráló -, de úgymond kivesézésiik minden hallgató számára hasznos lehet. Vissza

Tartalom

BEVEZETŐ 7
1. AZ ÜDÜLÉS-IDEGENFORGALOM TERÜLETI TERVEZÉSÉNEK ÚJSZERŰ SZEMPONTJAI ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE 9
1.1 ALAPVETŐ SZEMLÉLETI VÁLTOZÁSOK 9
1.2 AZ ÚJ TERVEZÉSI SZEMLÉLET ALAPVETŐ SAJÁTOSSÁGAI 11
1.2.1 Az önerőből történő fejlődés elősegítése, az innovációs képesség fokozása 12
1.2.2 A helyi emberi tényezők jobb számbavétele, hasznosítása 14
1.2.3 A természeti és környezeti értékek védelme 14
1.2.4 A flexibilis területi struktúrák kialakítása 15
1.2.5 Feladatmegosztás, feltétel- és intézményrendszer 15
1.3 AZ ÜDÜLŐ-IDEGENFORGALMI TERÜLETEK TERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 17
1.3.1 Az üdülés-idegenforgalom fejlesztésének szakmai koncepciója 17
1.3.2 Gazdálkodási szempontok 20
1.3.3 Üdülő-idegenforgalmi területfelhasználás-területgazdálkodás 21
1.4 AZ ÜDÜLŐTERÜLETI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI MÁS TERVFAJTÁKKAL ÉS AZ IGAZGATÁSI FELADATOKKAL, A SZAKÉRTELEM JELENTŐSÉGE 25
1.4.1 Az egyes tervfajták közötti főbb csatlakozási pontok, információ átadási feladatok 25
1.4.2 A külső feltételrendszer várható, illetve szükséges változása 26
1.4.3 A szakértelem fontossága 27
1.5 AZ IDEGENFORGALMI JELLEGŰ SPECIÁLIS TERÜLETI TERVEK JAVASOLT FŐBB MUNKASZAKASZAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 28
1.5.1 Helyzetértékelés (problémafeltárás, elemzés, célmeghatározás) 28
1.5.2 Koncepció (cél- és eszközrendszer, a megvalósítás feltételei) 37
1.5.3 Terv 46
1.5.4 A terv karbantartása, a folyamatos tervezés feltételrendszerének kialakítása 47
1.5.5 Városrendezési léptékű tervezési feladatok 48
1.6 AZ ÜDÜLŐ-IDEGENFORGALMI KERESLET ÉS AZ EGYIDEJŰ ÜDÜLŐNÉPESSÉGSZÁM BECSLÉSÉNEK MÓDSZERTANI ELVEI 50
1.7 KOMPLEX ÜDÜLÉS-IDEGENFORGALMI TERMÉKKÍNÁLAT 54
1.8 TÁBLÁZATOK 55
2. IDEGENFORGALMI TERVEZÉS ÜDÜLŐHELYEKEN 59
2.1 A TERVEZÉS MINT MENEDZSMENT-FUNKCIÓ 59
2.1.1 A turisztikai tervezés szükségessége az üdülőhelyeken 59
2.1.2 A tervszerűtlen fejlődés 59
2.1.3 Kapacitáshatárok 61
2.2 A CÉLTERÜLETTŐL A KÜLDŐ TERÜLETIG - A KÍNÁLATTÓL A KERESLETIG 61
3. AZ IDEGENFORGALOM GAZDASÁGI FOLYAMATÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERE 63
4. AZ ÜDÜLŐHELY IRÁNYÍTÁSÁNAK, VEZETÉSÉNEK ÉS A TERVEZÉS ALAPELVEI 75
4.1 A TURISZTIKAI TERMÉK SAJÁTOS VONÁSAI 75
4.2 KÖVETKEZTETÉSEK A TURISZTIKAI VEZETÉS SZÁMÁRA 79
4.3 AZ IDEGENFORGALMI HELY ÉS AZ ÜDÜLŐHELY-TERVEZÉS 81
4.4 AZ ÜDÜLŐHELY MINT SAJÁTOS VÁLLALKOZÁSI KÉPZŐDMÉNY 83
4.4.1 Célkitűzés 83
4.4.2 A vállalkozás, mint termelő (produktív) szociális rendszer 84
4.4.3 Az üdülőhely mint idegenforgalmi termék 85
4.4.4 A komplex turisztikai termék kialakításának decentralizált folyamata 89
4.5 VÁLLALKOZÁS ÉS ÜDÜLŐHELY - ÖSSZEFOGLALÁS 92
5. AZ ÜDÜLŐHELY-TERVEZÉS MENETE 95
5.1 A TERVEZÉS ÜTEMEZÉSE, A HATÁRIDŐK BETARTÁSA AZ ÜDÜLŐHELYEN 95
5.1.1 A tervezési döntések prioritása, rangsorolása 95
5.1.2 A tervezési alrendszerek ütemezése Bircher nyomán 95
5.1.3 Üdülőhely-, terület- és infrastruktúratervezés - az integrált tervezés elve 97
5.1.4 A marketing mint a termék-piac koncepció kialakításának és megvalósításának eszköze 100
5.2 HOSSZÚ TÁVÚ ÜDÜLŐHELY-TERVEZÉS 101
5.2.1 A tervezési folyamat 101
5.2.2 Az üdülőhely-analízis lépései 101
5.2.3 A vendégmegkérdezés 103
5.2.4 Vonzerőleltár, attraktivitás keresztmetszet 104
5.2.5 A kapacitás és a leterhelhetőség vizsgálata 106
5.2.6 A turisztikai termékcsoportok analízise - keresletelemzés, igényfelmérés 107
5.2.7 A jövőbeni kínálat a vendég szemében 110
5.2.8 Az egyes szolgáltatók helyzete 111
5.2.9 Kapacitáskihasználtság 113
5.2.10 Árszínvonal 114
5.2.11 Menedzsment 115
5.2.12 Összkép 115
5.3 A TURISZTIKAI KÍNÁLAT SZEZONÁLIS ELEMZÉSE 116
5.3.1 Az értékelés szempontjai 116
5.3.2 Vendégéjszakák 117
5.3.3 Ágy-, férőhely- vagy szobakihasználtság 118
5.3.4 Átlagos tartózkodási idő 118
5.3.5 Árszint, árszínvonal 119
5.3.6 Hozamszámítás, összkép 119
5.4 PIACELEMZÉS 120
5.4.1 Üdülőhely-tervezés és a piacelemzés 120
5.4.2 A küldő országok vizsgálata 121
5.4.3 A piac szegmentálása 122
5.4.4 Üdülőhelyi erős/gyenge profil 124
5.5 KÖRNYEZETVIZSGÁLAT 129
5.5.1 Konkurenciaanalízis 129
5.5.2 A piacvezető versenytársak elemzése 130
5.5.3 Az egyes szezonok átfogó elemzése - versenytársak esetében 131
5.5.4 Az üdülőhely erős/gyenge pontok-profiljának összehasonlítása a piacvezető versenytárséval 132
5.6 PIACKUTATÁS 133
5.6.1 Piacpotenciál, piacvolumen, piaci részesedés 134
5.6.2 Piaci preferenciák 136
5.6.3 Összefoglalás 137
5.7 A CÉLOK KIJELÖLÉSE 138
5.8 A TERMÉK/PIAC KONCEPCIÓ 139
5.8.1 A stratégiakialakítás kezdete 139
5.8.2 A termék/piac koncepció és az eredeti kínálat 140
5.8.3 Szezonok behatárolása 142
5.8.4 Termékcsomag koncepció, termékfejlesztés 143
5.8.5 A közép távú fejlesztési terv és a termék/piac koncepció 145
6. AZ ÜDÜLŐHELY-TERVEZÉS INTÉZMÉNYI HÁTTERE, ALAPJA 149
6.1 AZ ÜDÜLŐHELY A DECENTRALIZÁLT SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERE 149
6.2 A TURISZTIKAI TERVEZÉSBŐL SZÁRMAZÓ FELISMERÉSEK ÁTTEKINTÉSE 150
6.2.1 Üzletpolitika 150
6.2.2 Településtervezés - a turizmus integrált tervezése 151
6.2.3 Kollektív turisztikai tervezés - tervezés „részvétellel" 152
6.3 A KOLLEKTÍV TERVEZÉS KIINDULÓPONTJAI 152
6.3.1 A szolgáltatók hierarchiája az üdülőhelyen 152
6.3.2 A kooperatív tervezés keretfeltételei 154
6.3.3 A külső szakértők szerepe a tervezési folyamatban 155
6.4 ÖSSZEFOGLALÁS 163
7. ESETTANULMÁNYOK 165
7.1 FALUSI TURIZMUS EGER TÉRSÉGÉBEN 165
7.2 ZALAEGERSZEG GÉBÁRTI TÓ ÉS ZALA VÖLGY TERMÁL- ÉS IDEGENFORGALMI
HASZNOSÍTÁSA 173
7.3 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A GYAKORLATBAN 194
7.4 KÉRDŐÍVES VENDÉGMEGKÉRDEZÉS 197
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 202
BIBLIOGRÁFIA 204