Előszó
A könyv egy üdülőhely szempontjából ötvözi az alapvető önkormányzati, menedzsment és tervezési ismereteket, valamint módszereket. A jegyzet szorosan kapcsolódik dr. Csizmadia László: Településmenedzsment c., PHARE-támogatással megjelentetett főiskolai tankönyvéhez, illetve Tóth Zoltán: Bevezetés a területfejlesztés és a turizmus kapcsolatrendszerébe c. 1998-ban kiadott munkájához (KVIF), mi több, utóbbi szerves folytatásának tekinthető. A könyv kísérlet a Franz Tschiderer által képviselt svájci turizmuselmélet és a magyar felfogás összeegyeztetésére, amelyből kitűnik, hogy az elmélet és a kutatások területén Svájc és Magyarország szinte fej-fej mellett halad. De jó lenne, ha ugyanezt mondhatnánk a turisztikai infrastrukturális adottságokról és a bevételekről is!
A könyv első része a turisztikai területi tervezés újszerű szempontjait és követelményrendszerét világítja meg, mintegy átvezetésként Tóth Zoltán imént említett könyvétől. A fejezet dr. Zala György és Huszár Mária (VATI) nevéhez kötődik.
A második és a harmadik fejezet az üdülőhelyi tervezés és a menedzsment kapcsolatával foglalkozik, szembesíti a spontán fejlődés és a tudatos, irányított üdülőhely-fejlesztés folyamatait, vázlatosan bemutatja a turizmus gazdasági folyamatának összefüggéseit. Ennek során nyomatékosítja az integrált tervezés előnyeit, a mennyiségi határok és a minőségi követelmények felállításának előnyeit. Lényeges eleme ennek a fejezetrésznek, hogy az idegenekkel által befolyásolt piaccal szemben a fejlesztési terveknek egyre inkább a helyi közigazgatástól, társadalmi szervezetektől és az ún. őshonos vállalkozóktól kiinduló kezdeményezésekre támaszkodva kell megszületniük, mert ezáltal őrizhetik meg a helybéliek hosszú távon gazdasági függetlenségüket, maradhatnak tényleges gazdái és birtokosai településüknek. A könyv ismerteti az üdülőhely menedzsment-szemléletű irányításának és a tervezésnek alapelveit. Definiálásra kerül maga az idegenforgalmi hely és ezen belül az üdülőhely, mint utazási cél. Ebből következik, hogy az üdülőhely-tervezés egyben úti cél tervezés, amelynél a településmarketing és annak eszköztára igen fontos szerephez jut.
A könyv negyedik része párhuzamot von egy üdülőhely és egy vállalkozás között, egybevetve a kettő szervezeti hierarchiáját, strukturáltságát és irányítását.
A könyv ötödik része a tervkészítés folyamatát és eszköztárát mutatja be, ezen belül kiemelten szerepel az üdülőhely SWOT-analízise. Az üdülőhely-analízis nem csupán a helyi vonzerőkre és a szolgáltatásokra tér ki, hanem vizsgálja a keresleti oldalt is, tehát piac- és konkurenciaanalízissel párosul. Választ keresünk arra, hogy egy olyan decentralizált helyen, mint amilyen egy település, hogyan lehet mégis tervezni és a terveket megvalósítani. Felvázoljuk az irányítás-koordinálás ideális (?) üdülőhelyi modelljét.
A hatodik rész az üdülőhely-tervezés intézményi hátterével foglalkozik, ezen belül kiemelten a külső, független turisztikai szaktanácsadó jelentőségével és szerepével. A koncepciókészítés folyamatának felvázolása segít nyomon követni a megbízott külső szakértő tervkészítő munkáját, a célok megfogalmazását, a feladat(ok) ütemezését és értékelését, nem különben a nélkülözhetetlen visszacsatolás realizálását.
A könyvben leírtak értelmezése feltételezi az önkormányzatok státusát és működését meghatározó alapvető jogszabályok ismeretét.
A könyv négy esettanulmány bemutatásával zárul, amelyek ugyan eltérő színvonalúak és különböző beállítottságúak - van köztük infrastruktúrafejlesztésre és van turisztikai marketingre koncentráló -, de úgymond kivesézésiik minden hallgató számára hasznos lehet.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal