Az EU csatlakozás agrárgazdasági kilátásai, előnyök és hátrányok

Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Udovecz Gábor: Az EU csatlakozás agrárgazdasági kilátásai, előnyök és hátrányok ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya Integrációs Stratégiai Munkacsoport
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	95 oldal
Sorozatcím:	"Magyarország az ezredfordulón"
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-50802-3-9
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E kötet olvasói számára azoknak az előadásoknak az írásos változatait nyújtják át a szerzők, amelyek 1997. október 30-án - tiszteletre méltóan nagy szakmai érdeklődés és nagyon hasznos vita keretében - a Magyar Tudományos Akadémián elhangzottak. Az előadások alapjául pedig azok a kutatások szolgáltak, amelyeket egyrészt „Az ezredforduló Magyarországa - stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián" című program, másrészt pedig az Integrációs Stratégiai Munkacsoport agrárgazdasági kérdésekkel foglakozó témacsoportja közösen finanszírozott. A kutatások nagyobbik hányadának az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, a másik részének pedig az MTA Világgazdasági Kutató Intézet volt a színhelye, szakmai otthona.
Az előadások, illetve a kötet tanulmányai égetően aktuális témára, az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdéseire koncentrálnak. Azokra a kérdésekre keresik a választ, hogy a csatlakozás során milyen hatásokkal kell számolnia a magyar agrárgazdaságnak, e hatások miként érintik az agrárgazdaság főbb ágazatait, szereplőit. Végső soron arra próbálnak meg - a sok éven át hallható általános vélekedések után konkrét módon - feleletet adni, hogy hol lesznek előnyeink, és mely hátrányokkal kell számolnunk, s milyen teendőink adódnak mindebből.
Félrevezető ugyanis minden olyan megnyilatkozás, amely csak az előnyöket ecseteli, amelyek a csatlakozás során ránk várnak. Félrevezető, sőt leszerelő, mert eltereli a figyelmet a sürgős tennivalókról, a csatlakozással ránk leselkedő, de időben megtett lépésekkel elhárítható, megelőzhető, vagy legalábbis nagyban mérsékelhető hátrányokról, veszélyekről. Az Európai Unió nem kínál ugyanis számunkra sem tejjel-mézzel folyó Kánaánt, de nem fenyeget bennünket a hétfejű sárkánnyal sem, ahogyan azt néhányan ugyancsak jósolgatják. A tények pontos ismeretén alapuló szakmai állásfoglalásokra, a józan ész szavára nagy szükségünk van és lesz is a következő esztendőkben.
Az EU-ról ma - számos megalapozott és szakszerű ismeret terjesztése mellett ugyanis - szerte az országban terjednek a tévhitek, a gerjesztett félelmek és a félismeretek is. Sokan kérdezik - szakmai fórumokon, szűkebb körű megbeszéléseken egyaránt -, hogy igaz-e az EU követelése, sőt előírása a magyar agrártermelés csökkentésére, a kényszerű földkivonásokra, a kötelezően előírt erdősítésre, a nagyüzemek, főként pedig a magyar szövetkezetek fölszámolására, a nagyüzemek „törpésítésére" és így tovább. Ahány kérdés, annyi tévedés, esetenként tévhit, vagy egyszerűen primitív propaganda. Vissza

Tartalom

Előszó 3
Udovetz Gábor: Miként hat a főbb mezőgazdasági ágazatok versenyhelyzetére az Európai Unióhoz való csatlakozás? 5
1. Milyen is a főbb ágazataink naturális versenyképessége? 6
2. Mi lenne, ha már 1998-ban EU-tagok lennénk? 7
3. Mit mutatnak a számok? 10
Forrásmunkák jegyzéke 21

Kiss Judit: Versenytársak vagy szövetségesek? Az EU-ba belépni szándékozó országok mezőgazdasága és agrárpolitikai céljaik 23
1. A mezőgazdaság eltérő jelentősége 23
2. Az agrárkülkereskedelem szerepe 25
3. Az EU, mint agrárkülkereskedelmi partner jelentősége 25
4. Közös agrárproblémák 27
5. Hasonló agrárpolitikai válaszok 32
6. Verseny a csatlakozandók között 34
7. A szövetség lehetősége és igénye 35
Forrásmunkák jegyzéke 37

Kartali János: Milyen versenyre számítsanak agrártermékeink a kibővülő Európai Unió piacán? 39
Forrásmunkák jegyzéke 46

Dorgai László: Mikor és hogyan segítheti a magyar vidék fejlesztését az Európai Unió 47
Bevezetés 47
1. Az Európai Unió regionális és vidékfejlesztési politikája 47
1.1. A közösségi politika elvi alapjai 48
1.2. A közösségi támogatások forrásai 48
1.21. Strukturális Alapok 48
1.22. Kohéziós Alap 52
2. Magyarország várható uniós támogatása 53
2.1. A támogatás feltételei 53
2.2. Mennyi regionális fejlesztési célú támogatásra számíthatunk 54
3. Mennyi támogatásra számíthat a vidék 55
4. Néhány összefoglaló gondolat 56
Forrásmunkák jegyzéke 57

Varga Gyula: Mikről és miként tárgyaljunk az Európai Unióval? Ajánlások a tárgyalási stratégiához 64
Bevezetés - 64
1. A kiinduló helyzet és a várható folyamatok 64
1.1. A mai helyzetkép az EU-ban és minálunk 64
1.2. Mi várható az ezredfordulóig? 65
2. Hol tartunk a felkészülésben? 66
3. A megvitatandó legsúlyosabb kérdések 68
3.1. A kvóták és a kiinduló bázisok kérdése 69
3.2. Mi legyen a magyar álláspont a kompenzáció dolgában? 70
3.3. Mennyiben felel meg a magyar üzemi és vállalati szerkezet az EU normáinak? 71
4. Javaslataink a követendő stratégiákra 73
4.1. Derogációk 73
4.2. Tudatosan vállalt engedmények 74
4.3. Lehetséges alkuk 74
5. A hazai közmegegyezést igénylő kérdések 75
6. Milyen előnyöket kínálunk mi az EU-nak? 77
6.1. Stratégiai előnyök 77
6.2. Mik az általunk felkínált előnyök hasznosításának feltételei? 78
7. Milyen tárgyalási stratégiát kövessünk? 79
8. Az EU érdekei és a kibővülésről alkotott felfogások 80
8.1. Miként ítélnek meg bennünket az EU-ban? 80
8.2. A tárgyaló partnerek meggyőzésének lehetőségei és eszközei 82
8.3. Hol tart a többi belépni akaró ország? 83
9. A hazai és az EU-beli közvélemény és a társadalom meggyőzése 84
Forrásmunkák jegyzéke 85
Jegyzetek 87-95