Twist Olivér

Előszó

Taine Hippolyte - Anglia irodalom-történetéről írt munkájában - egy helyütt ezt írja Dickensről: „Alapjában véve Dickens valamennyi regénye ez egy mondásba foglalható össze: Legyetek jók és szeressetek; igazi öröm csak a szív megindúlásaiban van; az érzelem teszi az egész embert. Hagyjátok a tudományt a bölcsekre, a büszkeséget a nemesekre, a fényűzést a gazdagokra; legyetek részvéttel az alázatos nyomorúság iránt; a legcsekélyebb és legmegvetettebb lény egymaga annyit érhet, mint a hatalmas és büszke lények ezrei. Óvakodjatok megsérteni a gyöngéd lelkeket, melyek minden állapotban, minden köntös alatt, minden korban virágzanak. Higyjétek, hogy az emberiesség, a szánalom, a bocsánat a legszebb az emberben; higyjétek, hogy a bensőség, az ömlengés, a gyöngédség, a könny a legédesebb ezen a világon. Élni semmi; hatalmasnak, bölcsnek, híresnek lenni kevés; hasznosnak lenni nem elég. Csak az élt és csak az ember, a ki sírt a jótett emlékére, melyet adott, vagy a melyet kapott."
Valóban ez a foglalata, tartalma, összes tanúlsága minden Dickens-regénynek. És kétségtelen, hogy Dickens leglelkesebb csodálói, a kik halálukig nem felejthetik Copperfield-et és Dombey-t, a kik egy életen át a szívökben hordják Dóra és Ágnes képét, a kik úgy emlékeznek Pegotty bárkájára, mintha maguk is ott laktak volna gyermekkorukban, arra a kérdésre, hogy mi az alapgondolata, mi a tárgya, mi a tanulsága, mi a problémája Copperfield-nek, Dombey-nek stb., vagy hogy micsoda gondolatokat hirdet Dickensnek egyik s mily másokat a többi regénye, nem tudnának egyebet felelni, csak azokat az általánosságokat, a melyeket Taine tizenöt sorba tömörített. Vissza