Fülszöveg
ADY SZIMBOLIZMUSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ
Ady költészetéről szimbolizmusáról folytatott vitáinkat alkalomnak tekintem arra, hogy kritika tárgyává tegyem az értelmezéstörténetét megterhelő anomáliák némelyikét.
"MÉGIS ÚJ..."
A cím találóan figurálja a közismert Ady-vers költői kérdését, mely ezzel nemcsak szemantikai, de feltűnő modális átalakuláson is keresztülmegy. A szócsere sokmindent elárul az Ady-líra jelenlegi hatástörténeti helyzetéről azzal, hogy a 19-20. századi irodalmunknak és az egész európai szellemi tájékozódásnak egyik fontos dilemmájára, a nemzeti hagyományok folytonosságának és megújulásának viszonyára utal.
AZ ARANY JÁNOS PROGRAM TANULÓI
Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium 2000-ben indította el azzal a céllal, hogy olyan iskoláztatási támogatást nyújtson a kistelepüléseken élő, hátrányos helyzetű, tehetséges tanulóknak, amelynek segítségével azok eljuttathatók a felsőfokú továbbtanulásig.
DOXOSZOPHIA
A műveltség egyenlőtlen...
Tovább
Fülszöveg
ADY SZIMBOLIZMUSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ
Ady költészetéről szimbolizmusáról folytatott vitáinkat alkalomnak tekintem arra, hogy kritika tárgyává tegyem az értelmezéstörténetét megterhelő anomáliák némelyikét.
"MÉGIS ÚJ..."
A cím találóan figurálja a közismert Ady-vers költői kérdését, mely ezzel nemcsak szemantikai, de feltűnő modális átalakuláson is keresztülmegy. A szócsere sokmindent elárul az Ady-líra jelenlegi hatástörténeti helyzetéről azzal, hogy a 19-20. századi irodalmunknak és az egész európai szellemi tájékozódásnak egyik fontos dilemmájára, a nemzeti hagyományok folytonosságának és megújulásának viszonyára utal.
AZ ARANY JÁNOS PROGRAM TANULÓI
Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium 2000-ben indította el azzal a céllal, hogy olyan iskoláztatási támogatást nyújtson a kistelepüléseken élő, hátrányos helyzetű, tehetséges tanulóknak, amelynek segítségével azok eljuttathatók a felsőfokú továbbtanulásig.
DOXOSZOPHIA
A műveltség egyenlőtlen elosztását felszámolni kívánó modern tömegoktatás az áltudás, a doxoszophia révén zárja el a polgárok többségét a műveltségtől. Thomas Szlezák, töbingeni filozófiatörténész és filológus 'Hogyan olvassunk Platónt?' című könyvében különbséget tesz ezoterikusság és titoktartás között. Bár a kérdés első pillantásra merőben filozófiatörténetinek, sőt kifejezetten az ókor problémavilágához kötődőnek tűnik, hátterében a műveltség, a tudás olyan belső ellentmondása tapintható ki, amely azóta sem vesztett jelentőségéből, vagy helyesebben: ma újra kulcsfontosságúvá vált.
SZÓTÁR A FEJÜNKBEN
A modern pszichológia egyik legfontosabb felismerése a nyelvvel kapcsolatban, amely szóhasználatát is alapvetően befolyásolja, hogy a nyelvi rendszerre vonatkozó fogalmakat befelé vetíti, a fejünkbe is elhelyezi.
AZ EMLÉKEZET FILMJEI
A tanulmány a közelmúlt meghatározott időszakának diakrón olvasatára tesz kísérletet, ahol az "ötvenes évek" nem mint "történelem", hanem mint az aktuális jelen számára értelmezendő világ fontos. Mutasd meg az emlékeidet, s megmondom, ki vagy! Legtömörebben ezzel a felszólítással foglalhatjuk össze ennek az áttekintésnek a célját, amely az "ötvenes évek" játékfilmes megjelenítéseinek változására koncentrál. Az "ötvenes évek" önálló tematikai vonulatként jelenik meg a hazai film történetében: 1957-től 2005-ig (s hamarosan bemutatják az újabb alkotásokat, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy napjainkig) több mint félszáz játékfilm idézte meg a kort, közvetlenül, "színről színre" rekonstruálva a személyi kultusz, a forradalom, valamint az azt követő megtorlás éveit.
Vissza