Fülszöveg
Miközben Ada és környéke a Tisza mente földmunkás- és munkásmozgalmának történetét kutatta Urbán János, egyre messzebb kellett visszamennie a történelmi múltba, hogy a legmélyebben húzódó gyökereket is feltárja, lehetőleg minden összefüggésre rá tudjon mutatni. Így jutott el egészen a község, a település keletkezéséig, majd a tatárjárás és törökvész koráig, hogy a szerb határőrök letelepítésén, a birtokadomáyozásokon, legelőosztáson és különböző birtokpereken keresztül megmutassa azokat az osztály- és birtokviszonyokat, amelyek a földmunkás- és munkásmozgalom első szakaszának gazdasági, társadalmi feltételeit jelentették.
Hatalmas anyagot kutatott és dolgozott fel Urbán János e munkája során, s különösen Ada és a Tisza mente földmunkás- és munkásmozgalmára vonatkozólag igen sok ismeretlen, eddig feldolgozatlan dokumentumot hozott felszínre. Munkamódszerére jellemző, hogy nem elégedett meg az okmányok, dokumentumok leírásával, ismertetésével, "átmesélésével", hanem szinte...
Tovább
Fülszöveg
Miközben Ada és környéke a Tisza mente földmunkás- és munkásmozgalmának történetét kutatta Urbán János, egyre messzebb kellett visszamennie a történelmi múltba, hogy a legmélyebben húzódó gyökereket is feltárja, lehetőleg minden összefüggésre rá tudjon mutatni. Így jutott el egészen a község, a település keletkezéséig, majd a tatárjárás és törökvész koráig, hogy a szerb határőrök letelepítésén, a birtokadomáyozásokon, legelőosztáson és különböző birtokpereken keresztül megmutassa azokat az osztály- és birtokviszonyokat, amelyek a földmunkás- és munkásmozgalom első szakaszának gazdasági, társadalmi feltételeit jelentették.
Hatalmas anyagot kutatott és dolgozott fel Urbán János e munkája során, s különösen Ada és a Tisza mente földmunkás- és munkásmozgalmára vonatkozólag igen sok ismeretlen, eddig feldolgozatlan dokumentumot hozott felszínre. Munkamódszerére jellemző, hogy nem elégedett meg az okmányok, dokumentumok leírásával, ismertetésével, "átmesélésével", hanem szinte szokatlanul bőséges szemelvényeket közöl belőlük, s túllépve a krónikás szerepkörén, kommentálja is őket.
Érthető, hogy minél közelebb kerül időben a közelmúlthoz, előadása egyre színesebbé válik, mindenekelőtt a még élő résztvevők és emlékezők közvetlen megszólaltatása révén, s nemkülönben az eseményekre vonatkozó képviselőtestületi jegyzőkönyvek, alispáni, szolgabírói jelentések, utasítások, újságcikkek gazdag anyagának közlése révén. A távolabbi múlt eseményeit, történéseit pedig a különböző oklevelek, törvénycikkek, lajstromok ismertetése tesz érdekes, színes olvasmánnyá, miközben az író gyakran egészen háttérbe szorul, s az események valóban a hiteles dokumentumok fényében állnak előttünk.
Urbán János két kötetre tervezett munkájának ez az első része a település keletkezésétől, kialakulásától 1919-ig tárgyalja az eseményeket, tehát a földmunkás- és munkásmozgalom történetének első fontos, nagy fejezetéig, amely az 1919-es forradalom bukásával zárul, s ezzel voltaképp a munkásmozgalom két háború közti, illetőleg a második világháború alatti illegális korszakának történeti előzményeit rajzolta meg.
Vissza