Tüzeléstan

Tartalom

1. Általános fonalnak 3
a/ A hőenergia 3
b/ A hőmérséklet 3
c/ A hőenergia mértékegység 5
d/ Olvadáshő, fagyáshő, párolgáshő 6
e/ Fajhő általában 6
f/ Melegtartalom, valóságos, közepes 9
g/ Acél fajmelege és melegtartalma 13
h/ Fémek fajmelege és melegtartalma 14
i/ Gázok, levegő és füstgázok közepes és valóságos fajmelege 18
j/ Tűzálló építőanyagok fajmelege 21
k/ Közönséges anyagok fajmelege 21
p/ A folyékony nyersvas és folyékony acél melegtartalma 22
r/ Különböző anyagok égéshője /Reakcióhő/ 22
t/ Gyakorlati példák az I. fejezet anyagához 24
2. A kemencék égetési anyagai 39
a/ Az építőanyagokról általában és falosztásuk 39
b/ Tűzálló anyagok előállításai 42
c/ Fő irányelvek kemencék felfűtéséhez 43
c/1 Általános tudnivalók a kemencék felfűtéséhez 45
c/2 Kemencék szárítása 46
c/3. A felfűtési sebesség ellenőrzése 49
c/4 Uj irányelvek a kemencék szárításánál 49
c/5 Szilika boltozatú Martin-kemence felfűtési előírása 51
c/6 Szilika boltozatú kemence felsőrész javítás utáni felfűtési előírása 56
c/7 Szilika boltozatú kemence boltozatrész javítás utáni felfűtési előírása 58
c/8 Radex boltozatú kemence felfűtési előírása 62
c/9 Samott falazatú kemencék felfűtése 65
c/10 Hőkezelő /anyagnemesítő/ kemencék felfűtése 68
3. Tüzelőanyagokról általában 71
a/ Szilárd tüzelőanyagok 71
a/1. A fa 73
a/2. A faszén 74
a/3. A tőzeg vagy turfa 76
a/4. A szén 76
b/ Folyékony tüzelőanyagok 85
c/ Gáznemű tüzelőanyagok 90
II. Fejezet 91
1. Az égés elmélete 91
2. Az égés egyenletei 97
a/ Szilárd és folyékony tüzelőanyagok éghető elemeinek égésegyenletei 97
b/ Gáznemű tüzelőanyagok égésegyenletei 98
c/ Égésegyenletek összefoglalása 101
3. Tüzelőanyagok égésének oxidén, szükséglete 101
a/ Szilárd és folyékony tüzelőanyagok elégetéséhes szükséges oxigén mennyiség 101
b/ Gázhalmazállapotú tüzelőanyagok elégéséhez szükséges oxigén mennyiség 103
4. Tüzelőanyagok elégésének levegő szükséglete 104
a/ Az elméleti levegőmennyiség 104
b/ A gátkorlati levegőmennyiség 104
5. Tüzelőanyag ok elégetésével keletkező füstgázmennyiség
a/ Szilárd és folyékony tüzelőanyagok elégetésével keletkező füstgázmennyiség 106
a/1. Az elméleti füstgázmennyiség 106
a/2. A gyakorlati füstgázmennyiség 107
b/ A gáz halmazállapotú tüzelőanyagok elégetésével keletkező füstgázmennyiség 107
6.Tüzelőanyagok füstgázainak összetétele 108
a/ Szilárd és folyékony tüzelő anyagok füstgáz összetétele 108
b/ Gáz halmazállapotú tüzelőanyagok füstgáz összetétele 109
7. Tüzelőanyagok elméleti levegő és füstgázmennyiségének meghatározása a fűtőérték és víztartalom alapján. 109
a/ Az elméleti levegőmennyiség meghatározása 110
b/ Az elméleti füstgázmennyiség meghatározása 110
c/ Megközelítő értékek a tüzelőanyagok 1000 Kcal-jára vonatkoztatva 111
8. Tökéletlen égés. 111
a/ Tökéletlen égés oxigén szükséglete /gáznemű tüzelőanyagoknál/ 112
b/ Az elégés folyamatának elmélete 112
c/ A füstgázmennyiség 114
d/ A füstgáz összetétele 115
9. Égésellenőrzés 115
a/ Szilárd és folyékony tüzelőanyagok elégetésének ellenőrzése
a/1. A levegőfelesleg alapján 116
a/2. A füstgáz N2 és O2 tartalma alapján 116
a/3. A füstgáz O2 tartalma alapján 118
a/4. A tüzelőanyag összetétele és a füstgáz C02 tartalma alapján 119
b/ Gáz halmazállapotú tüzelőanyagok elégetésének ellenőrzése 120
c/ Tökéletlen égés ellenőrzése a gyakorlatban 121
10. gyakorlati példák a tüzelőanyagok oxigén levegő szükségletére és a képződő füstgáz mennyiségére 125
a/ Szilárd tüzelőanyagok oxigén levegőszükséglete, füstgázmennyisége és összetétele 125
b/ Gáznemű tüzelőanyagok oxigén, levegőszükséglete, valamint füstgázmennyisége és összetétele 127
c/ Tüzelőanyagok elméleti levegő és füstgázmennyisége a Rosin-Fehling képletek alapján 129
11. Gyakorlati példa a tökéletlen égés anyagához 130
12. Gyakorlati példák az égésellenőrzés anyagához 134
a/ Szilárd és folyékony tüzelőanyagok égésellenőrzése a gyakorlatban 134
a/1. A füstgáz O2 és N2 tartalma alapján 134
a/2. A füstgáz O2 tartalmának alapján 155
b/ Gáznemű tüzelőanyagok égésellenőrzése a gyakorlatban 136
13. Gyakorlati megfontolások az égéselmélet anyagához 139
14. Égéshőmérséklet 156
a/ Elméleti égéshőmérséklet 156
a/l. Szilárd és folyékony tüzelőanyagok esetén 157
a/2. Gáznemű tüzelőanyagok esetén 159
b/ Gyakorlati égéshőmérséklet 160
c/ A pirometrikus hatásfok 161
d/ Gyakorlati példa az égéshőmérséklet anyagához 163
e/ Gyakorlati megfontolások az égéshőmérséklet anyagához 165
15. Füstgázveszteség 172
a/ Fizikailag érezhető füstgázveszteség 172
a/1. Egy Nm vagy egy kg tüzelőanyagra vonatkoztatott füstgáz veszteség 173
a/2. Egy Nm vagy egy kg tüzelőanyag fűtőértékére vonatkoztatott füstgázveszteség 175
a/3. Egy órai tüzelőanyag felhasználásra vonatkoztatott füstgázveszteség 174
a/4. Egy órai kalória felhasználásra vonatkoztatott füstgázveszteség. 174
b/ Kémiailag kötött füstgázveszteség 174
c/ Gyakori ti példák a füstgázveszteség anyagához 176
16. A kémény működési elve 180
a/ Kémények építése 188
b/ Kémények üzembe helyezése 189
c/ Gyakorlati példák a kéményszámításra 193
III. Fejezet 201
Tüzelőberendezések 201
1. Szilárd tüzelőanyagok elégetése 201
a/ Rácsterület és rácsteljesítmény 207
b/ Gyakorlati példa a rácsterület és rácsteljesítmény számításra
c/ Szénportüzelés 210
2. Folyékony tüzelőanyagok elégetésére alkalmas berendezések. 211
a/ Elgőzölögtetés hőközléssel. 211
b/ Porlasztás mechanikus erővel. 213
c/ A kettő kombinációja.
d/ Olajégők méretezése. 217
e/ Gyakorlati példák olajégő méretesése. 218
3. Gáznemű tüzelőanyagok elégetésére alkalmas berendezések 222
a/ Az elégetők mellékberendezései 222
a/1. Gézvezeték, elzáró szelep 222
a/2. Levegővezeték, elzáró szelep 223
a/3. Ventilátorok 223
a/4. Az elégető berendezések 224
IV. Fejezet
1. Tüzelőanyagok nemesítése 231
2. Generátorgáz gyártás 231
a/ As elgázosítás elmélete 231
b/ A generátorgáz szénhidrogén tartalma 238
c/ A generátorgáz H2 tartalma 238
d/ A generátorgáz nedvesség tartalma 239
f/ A gázfejlesztő réssel 240
g/ Az adagoló berendezés 241
gy/ Tűzrácsos gázfejlesztők 243
h/ Vízzáras gázfejlesztők 248
i/ Gázfejlesztők mechanikus salak eltávolítással. 251
j/ Fagáz-generátorok. 256
k/ Gázfejlesztők telepítése. 258
p/ Generátorok üzembehelyezése és üzeme 260
3. Vízgáz gyártása 264
4. Kokszolás 265
a/ Nyersanyag266
b/ Ipari gázgyártásra szolgáló szenek 267
c/ Szénelőkészítés 267
d/ Kémiai folyamatok. 268
e/ Kemencék, 270
e/1. Melléktermék kinyerés nélküli kemencék 270
e/2. Allék termék kinyeréssel dolgozó kemencék 271
f/ Termékek 275
g/ Ipari gáz előállítására szolgáló kemencék 277
g/1. Szakaszosan működő kemencék 277
g/2. Folyamatosan működő kemencék 277
h/ Adagolás 279
i/ Kokszkitolás 279
j/ Gáztisztítás 280
k/ Telepítés 286
5.Gyakorlati kérdések a gáztermeléssel kapcsolatosan
a/ Mennyiségi ellenőrzés 287
a/l. Ellenőrzés a gáz mennyiségének mérésével 287
a/2. Ellenőrzés az aláfúvott levegő mennyiségnek mérésével 288
b/ Minőségi ellenőrzés 288
6. Gyakorlati példák a generátorgáz ellenőrzésére 289
V. fejezet: 300
1. Hőátadás 3oo
A/ Az égés alatti energia átalakulás 3oo
B/ A hőátadás törvénye 3co
a/ Áramlással vagy konfekció által történő hőátadás 3oo
b/ Sugársással törtérő hőátadás 3o5
b/1 Hőátadás szilárd testek között 307
b/2 Gáz sugárzás 311
b/3 Lángsugárzás 317
c/ A hővezetés 317
c/l. Folyamatos üzem melletti falveszteség 320
c/2. Folyamatos üzem melletti falveszteség többrétegű fal esetén 322
2. Gyakorlati példák a hőátadás anyagához 325
a/ Példa az áramlással történő hőátadásra 325
b/ Példa e sugárzás által történő hőátadásra 328
c/ Példa a folyamatos üzemű kemencék falveszteségeinek meghatározására 329
3. Előmelegítő berendezések 331
a/ Rekuperatív előmelegítés 332
b/ Regeneratív előmelegítés 335
c/ Gyakorlati kérdések az előmelegítő berendezések üzemével kapcsolatban. 339
c/1. Rekupátorok tömítetlenségének megállapítása 339
c/2. Regenerátorok tömítetlensége és átégése 342
g/3. A regenerátorokban fellépő hőhalmosás megváltozásának oka a gyakorlatban 345
4. Kemence hatásfok alapfogalmak 350
a/ Hasznos hatásfok 350
b/ Tüzelési hatásfok 351
e/ Hanyagsági fok351
d/ Gyakorlati példák a hatásfok kiértékelése 351
VI. Fejezet:
Méréstechnika 353
1. Hőmérsékletmérés 353
a/ Hőokozta kiterjedésen alapuló műszerek 353
a/l. Folyadék hőmérők 353
a/2. Gázhőmérők 355
b/ Hőokozta halmazállapotváltozáson alapuló hőmérséklet mérés 356
c/ A hő okozta ellenállásváltozáson alapuló hőmérsékletmérés 398
d/ Hőelektromos áram segítségével történő hőmérséklet mérés 361
e/ A testek sugárzásán alapuld hőmérséklet mérés 364
e/1. Energia mérésen alapuló hőmérők 565
e/2. Szín összehasonlításon alapuló optikai hőmérők 365
f/ Becsléssel való hőmérsékletmérés 370
2. Nyomás és huzatmérés 371
a/ Az abszolútnyomást mérő műszerek /barométerek/ 573
b/ A túlnyomás mérésére szolgáló műszerek /manométerek/ 375
c/ Huzat /vákuum/ mérő eszközök 377
d/ Billenő gyűrűs huzat- vagy túlnyomásmérő 378
3. Mennyiségmérés 379
a/ Központos torlóperem beépítés 382
b/ Szabványszerű nyomáselvétel 382
c/ Mérőrendszer tisztíthatósága 382
d/ Gyakorlati példák 397-413

Témakörök