1.059.290
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Tűz- és robbanásvédelem
Budapest
| Kiadó: | Műszaki Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 365 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-108-432-9 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér illusztrációkkal. A könyv tankönyvi száma: 31911. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Tartalom
| Az égés | 13 |
| Az égés fogalmának meghatározása | 13 |
| Az éghetőségi jellemzők rendszere | 15 |
| Nem éghető anyagok termikus viselkedése | 16 |
| Éghető, nem bomló anyagok termikus viselkedése | 16 |
| Éghető, ill. bomló szilárd anyagok termikus viselkedése | 25 |
| Éghető anyagok fizikai-kémiai jellemzői és az égési jellemzők közötti kapcsolatok néhány esete | 26 |
| A lánggal égés és fontosabb feltételei | 27 |
| A gyors égés csoportosítása az oxigén-utánpótlás módja szerint | 27 |
| Diffúziós láng | 27 |
| Égési hőmérséklet | 30 |
| A láng ionizációja | 31 |
| A láng sugárzása | 32 |
| A fáklyarendszerek hősugárzása | 33 |
| A láng terjedése | 34 |
| A gyújtóforrás sajátosságainak hatása az éghetőségi határértékekre | 37 |
| Inert (nem éghető) gázok hatása az éghetőségi határértékekre | 38 |
| A keverék hőmérsékletének hatása az éghetőségi határértékekre | 39 |
| A reakciótérben uralkodó nyomás hatása az éghetőségi határértékekre | 39 |
| A láng terjedése a tűzveszélyes folyadék felszínén | 40 |
| Folyadékok diffúziós égése | 41 |
| Folyadékok kiégési sebessége | 41 |
| Tartályban égő kőolajtermékek felforrása és kivetődése | 43 |
| Éghető és az égést tápláló gázok | 44 |
| Tűzveszélyes folyadékok | 45 |
| Tűzveszélyes fémek | 45 |
| Alkálifémek tűzveszélyessége | 45 |
| A földalkálifémek tűzveszélyessége | 47 |
| A magnézium tűzveszélyessége | 47 |
| Az alumínium tűzvédelmi kérdései | 48 |
| A legveszélyesebb fémporok | 48 |
| Nukleáris tüzelőanyagok tűzveszélyessége | 49 |
| A műanyagok éghetősége | 49 |
| A műanyagok éghetőségének vizsgálata | 50 |
| A műanyagok éghetőségének csökkentése | 71 |
| Irodalom | 75 |
| A robbanás | 76 |
| A robbanás fajtái | 76 |
| A térrobbanás és a kondenzált fázisú robbanás összehasonlítása | 78 |
| A gáz és a gőz térrobbanása | 78 |
| A térrobbanás megindulása | 78 |
| A térrobbanás felgyorsulása | 86 |
| A réshatás | 95 |
| Nyílt térrobbanás | 96 |
| A porrobbanás | 100 |
| A porrobbanás jellemző adatai | 100 |
| A porfelhő robbanási tulajdonságainak módosulása | 103 |
| A hibrid porfelhő robbanása | 104 |
| Másodlagos porrobbanás | 106 |
| Sújtólég- és szénporrobbanás a bányában | 106 |
| Ködrobbanás | 107 |
| Vegyipari reaktorrobbanás | 108 |
| A vegyi reaktor kritikus mérete | 108 |
| A szakaszos keverős reaktor | 109 |
| A folyamatos, keverős reaktor | 112 |
| A lamináris áramlású vagy keverés nélküli reaktor | 113 |
| A reaktor tervezésének biztonsági irányelvei | 113 |
| A robbanás okozta kár | 114 |
| A nyomáshullám okozta kár | 114 |
| A repeszek okozta kár | 119 |
| A zárt térrobbanás okozta kár | 119 |
| A vegyireaktor-robbanás környezeti hatása | 122 |
| Irodalom | 122 |
| Gyújtóforrások | 124 |
| A mechanikus szikra | 125 |
| Az acélszikra | 125 |
| A könnyűfémszikra | 127 |
| Az éghetetlen anyagok szikrája | 128 |
| A mechanikus szikra gyújtóhatása por-levegő elegyre és leülepedett porrétegre | 130 |
| A nyílt láng, a forró tárgy és a forró gáz | 131 |
| A fűtő- és tüzelőberendezés | 131 |
| Az izzó és a forró tárgy | 132 |
| A hegesztés, a forrasztás és a lángvágás | 133 |
| A súrlódási hő | 134 |
| A forró gőz és a gáz. A kompressziós hő | 134 |
| A hő- és a fénysugárzás | 135 |
| A hősugár gyújtóhatása | 135 |
| A fénysugár gyújtóhatása | 136 |
| Fotokémiai gyújtás | 137 |
| Az öngyulladás, a piroforosság | 138 |
| Öngyulladó és piroforos elemek és vegyületek | 139 |
| Védekezés öngyulladás ellen | 146 |
| Elektrosztatikus gyújtóforrások | 149 |
| Az elektrosztatikuks feltöltődés kialakulása | 149 |
| Elektrosztatikus kisülések | 157 |
| Védekezés az elektrosztatikus feltöltődés káros hatásai ellen | 159 |
| A villamosság mint gyújtóforrás | 165 |
| A védelem alapelvei | 165 |
| A veszélyesség besorolási rendszere | 165 |
| A gyártmányok alkalmazhatósága a villamos besorolás függvényében | 167 |
| A villamos gyártmányok védelmi megoldásai | 170 |
| Az alkalmazható védelmi módok többletkövetelményei | 172 |
| Irodalom | 177 |
| A tűz- és robbanásveszély megítélése | 178 |
| Statikus veszélymegítélési módszerek | 179 |
| A hazai módszer | 179 |
| Az amerikai NFPA-módszer | 179 |
| A reakcióveszélyességi index és az RHI-módszer | 179 |
| A Hommel-féle veszélyjel | 179 |
| A HAZCHEM-kód | 180 |
| A tűz- és robbanásveszélyt jelző komplex módszerek | 180 |
| A Dow-módszer | 180 |
| A HAZOP-módszer | 186 |
| Irodalom | 189 |
| A tűzvédelem jogi szabályozása | 190 |
| A tűzvédelem irányítási rendszere | 190 |
| A tázvédelem központi irányítása, fejlesztése | 191 |
| A tűzvédelem ágazati irányítása | 191 |
| A tűzoltóság szervezete és működésének rendje | 191 |
| Az állami tűzoltóság tűzmegelőzési feladatai | 191 |
| Az önkéntes tűzoltóság feladatköre | 195 |
| A vállalati tűzoltóság feladatköre és szervezési rendje | 196 |
| Fogalommeghatározások | 196 |
| Tűzveszélyességi osztályba sorolás | 197 |
| Tűzveszéyességi osztályok | 197 |
| A tűzveszélyességi osztályba sorolás gyakorlati elvei | 199 |
| A létesítés tűzvédelmi szabályai | 200 |
| Tűzállósági fokozat | 200 |
| Környezetükre fokozott veszélyt jelentő helyiségek elhelyezésének szabályai | 200 |
| Gáztárolás | 200 |
| Tűzveszélyes folyadékok tárolása | 201 |
| Éghető szilárd anyagok tárolása | 201 |
| A használat tűzvédelmi szabályai | 201 |
| Éghető anyagok | 202 |
| Éghető hulladékok | 202 |
| Gyújtószikra kiküszöbölése a használat során | 202 |
| A használat szabályainak ellenőrzése | 202 |
| Tűzveszély jelzése, jelzőtáblák | 202 |
| Lezárt helyiségek | 202 |
| Tűzveszélyes tevékenység | 203 |
| Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység | 203 |
| Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység | 203 |
| A dohányzás | 204 |
| Tűzveszélyes anyagok szállításának tűzvédelmi használati szabályai | 204 |
| A szállítás előírásai | 204 |
| Szállító járművek | 204 |
| Dohányzás, nyílt láng használata a szállítás során | 204 |
| Közúti szállítás | 204 |
| A raktározás, ill. a tárolás szabályai | 205 |
| A létesítmény tervezésekor figyelembe veendő tűzvédelmi előírások | 206 |
| Tűzszakasz, tűzgátló-elválasztás | 206 |
| Tűzterhelés | 206 |
| A tűzszakasz kialakítása | 206 |
| Hasadó-nyíló felület | 207 |
| Padozat | 208 |
| Tűzoltási felvonulási út, terület, egyéb utak | 208 |
| A kémény és a füstcsatorna | 209 |
| Az épületgépészeti berendezések tervezése során figyelembe veendő tűzvédelmi előírások | 210 |
| Tüzelő- és fűtőberendezések | 210 |
| Szárítóberendezések | 212 |
| A szellőztetés | 213 |
| Hő- és füstelvezetés | 214 |
| A csatornahálózat | 215 |
| Gépi berendezések | 215 |
| Világítóberendezések | 216 |
| Világítási rendszerek | 217 |
| Tűz és robbanás elleni védekezés során a villamos világítóberendezéseknél betartandó szabályok | 217 |
| Biztonsági és irányfény-világítás | 218 |
| Villamos leválasztás | 218 |
| A villamos berendezés elhelyezése | 218 |
| A villamos berendezések felülvizsgálata | 218 |
| Villám elleni védelem | 219 |
| Tűzjelző berendezés | 219 |
| Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem | 219 |
| Tűzoltó anyagok és beépített berendezések | 220 |
| A tűzoltó anyagok oltóhatása | 220 |
| Fizikai oltóhatások | 220 |
| Kémiai oltóhatások | 221 |
| Tűzolt anyagok | 222 |
| A víz | 222 |
| Tűzoltó gázok | 225 |
| Halogéngázok, Halonok | 226 |
| Tűzoltó habok | 232 |
| Tűzoltó porok | 240 |
| Beépített tűzoltó berendezések | 244 |
| Tűzjelző rendszerek | 244 |
| Tűzérzékelők | 246 |
| Kézi jelzésadók | 250 |
| Beépített tűzoltóberendezés-típusok | 250 |
| Irodalom | 252 |
| A robbanás elleni védelem módszerei | 253 |
| A robbanási gáznyomás lefúvatása | 253 |
| A nyomáslefúvató keresztmetszet méretezése | 254 |
| A robbanási gázok nyomáskorlátozására való lefúvató-keresztmetszetek meghatározása | 257 |
| A lefúvatófelület zárási módja | 269 |
| A robbanási hullám, a lángok és az égéstermékek biztonságos elvezetése | 270 |
| A lefúvatott készülékre a lefúvatás pillanatában ható rekacióerő számítása | 271 |
| Hosszú tartályok lefúvatása | 273 |
| Csövekkel összekötött készülékek lefúvatása | 274 |
| Csővezetékek lefúvatása | 275 |
| A robbanási nyomáslefúvatás alkalmazásának korlátai | 275 |
| A robbanás elfojtása | 276 |
| A robbanás oltása | 280 |
| Az inertizálás | 285 |
| A robbanási nyomásnak ellenálló készülék méretezése | 293 |
| A robbanás terjedését gátló berendezések | 293 |
| A gyorszárak zárási időtartama | 295 |
| A gyorszárak alkalmazhatósága | 296 |
| Irodalom | 296 |
| Táblázatok, számítási módszerek | 297 |
| Tűzveszélyes gázok, folyadékok, szilárd anyagok jellemzői | 297 |
| A táblázatban alkalmazott rövidítések | 297 |
| Éghető porok tűzvédelmi és robbanástechnikai jellemzői | 351 |
| Tűz- és robbanásveszélyes anyagok jellemzőinek meghatározása számítási módszerekkel | 355 |
| Tűzveszélyes folyadékok lobbanáspontjának számítása | 355 |
| Az alsó éghetőségi (robbanási) határérték számítása | 361 |
| A felső éghetőségi (robbanási) határérték számítása | 363 |
| A gyulladás (robbanás) elkerülésére maximálisan megengedhető oxigéntartalom | 363 |
| Irodalom | 365 |
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal