Előszó
Részlet a könyvből:
Közkatonák.
György tisztviselő volt az adófelügyelőségnél. A feleségét Rózának hivták, a gyermekeket az egyiket Ilonkának, a másikat, azt a kis parányi kövér jószágot,...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Közkatonák.
György tisztviselő volt az adófelügyelőségnél. A feleségét Rózának hivták, a gyermekeket az egyiket Ilonkának, a másikat, azt a kis parányi kövér jószágot, Gyuriczának.
A házuk kicsi volt, de az udvar nagy és tele virággal. Nagyon szerették a virágokat, a gyerekeket. Majd ha ez a nyár eltelik és a jövő nyár és még egy nyár, még több virág lesz az udvaron, s a ház is a gyermekeké, tisztán, adósság nélkül. Az Isten jó, s majd csak megsegíti tovább is, mint eddig segítette.
Ha idegen benézett a virágos udvarra, vagy a függönyök mögött a kis szobába, hol együtt üldögéltek, egy gyerek az anya ölében, egy gyerek az apa ölében, bizony megirigyelhette ezt a kellemes, meleg kis otthont.
Nem is igen jutott nekik eszökbe, hogy milyen nehéz az élet. Valahol, ott messze künn a világban futkostak az emberek, taszigálták, döfölték egymást és nagy volt a zsivaj, nagy volt a fény és nagy volt az árnyék. Ők minderről alig tudtak; éltek csendesen - és nem kérdezték: hogy miért?
Nem furakodtak előre, nem siettek hirdetni nagy zajjal: - én itt vagyok! Ide nézzetek, reám nézzetek!
Vissza