Előszó
ELŐSZÓ HELYETT
Az eddigi házi olvasmányok között is szerepelt sok olyan mű, amelynek művészig értéke, meseszövése, tárgya, hőse megnyerte tetszéseteket. Íróik, akik jó ismerői az ifjúság...
Tovább
Előszó
ELŐSZÓ HELYETT
Az eddigi házi olvasmányok között is szerepelt sok olyan mű, amelynek művészig értéke, meseszövése, tárgya, hőse megnyerte tetszéseteket. Íróik, akik jó ismerői az ifjúság (tizenévesek) érdeklődésének, érzelmi és lelkivilágának, olyan helyekre kalauzolják az olvasót, amelyek a serdülő korban levőknek rendkívül kedvesek és amelyeket egyesek a valóságban is, mások pedig csak a képzeletükben járhatnak be. Fekete István Tüskevár című regénye a természet világába, a Balaton menti nádasba visz bennünket, melynek közepén a szigeten valamikor vár állt, ahová a szegények menekültek a török elől. A századok folyamán azonban ez a vár megsemmisült, benőtte helyét a bozót, a tüske, és innen kapta a nevét is: Tüskevár. A regény cselekménye főként a berekben játszódik le tele kalandokkal, izgalmakkal. Figyeljétek meg, hogy az író milyen gyönyörű képet fest a természetről, az állatok világáról! Vonzó, megkapó lírai szépségben tárja elénk a nádas állatvilágának életét, azonban a róla festett kép sohasem válik idillikussá, hamissá. Leírásaiból megtudjuk, hogy az állatok közötti küzdelem a létért nem ismer irgalmat, nagyon kegyetlen. Igaz azonban, hogy Fekete István megértéssel figyeli a létért való küzdelmet, és egyúttal megpróbálja mentegetni vérengző "hőseit". "A héja, karvaly, sólyom tévedhetetlenül azt a madarat vágja ki a csapatból, amelyik legrosszabbul repül, amelyik leggyengébb, amelyik legkevésbé tud vigyázni magára. A róka a legbámészabb nyulat fogja meg, a farkas az elkódorgott bárányt, s a harcsa, csuka, süllő - s a vizek többi ragadozói - azokat a halakat, amelyeknek valamelyik érzékszerve rosszabbul működik, mint a többié." Az író mély humanizmusából fakad az a megértés, hogy még a ragadozó állatok sem "kegyetlenek", hanem a „természet törvényeit és ösztöneiket követik" a zsákmányszerzésben. Ezt a főhős, Tutajos is csak a berekben töltött néhány hét után érti meg. A Tüskevárban az író elsősorban a nagyvárosi ifjúság természet iránti érdeklődését (kalandvágyát) akaija még jobban felkelteni és egyúttal ki is elégíteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a falusi gyerekek számára nem rejteget izgalmas megismeréseket, kalandokat a regény.
Vissza