Fülszöveg
„Amikor Németországot legyőzték, a Népszövetség, amely Németország ellen hadakozott, azt kiabálta, hogy ez a háború fölszabadító, demokratikus háború. Németországra ráerőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok, mészárosok békéje volt, mert kirabolták és földarabolták Németországot és Ausztriát (Magyarországot). Megfosztották őket az élet minden lehetőségétől, a gyermekeket éhezésre és éhhalálra kárhoztatták, ez hallatlan béke, rablóbéke volt. Tehát mi voltaképpen a versailles-i szerződés? Hallatlan béke, amely az emberek tízmillióit, köztük a legcivilizáltabb embereket is rabszolgasorba taszítja. Ez nem béke, ezek olyan föltételek, amelyeket fegyveres útonállók diktálnak a védtelen áldozatnak. Ezek az ellenfelek a versailles-i szerződés alapján Németországtól elvették minden gyarmatát. Törökországot, Perzsiát és Kínát rabszolgákká változtatták. Olyan helyzet alakult ki, hogy a világ lakosságának hét tizede leigázott helyzetben van. Szerte a világon mindenütt...
Tovább
Fülszöveg
„Amikor Németországot legyőzték, a Népszövetség, amely Németország ellen hadakozott, azt kiabálta, hogy ez a háború fölszabadító, demokratikus háború. Németországra ráerőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok, mészárosok békéje volt, mert kirabolták és földarabolták Németországot és Ausztriát (Magyarországot). Megfosztották őket az élet minden lehetőségétől, a gyermekeket éhezésre és éhhalálra kárhoztatták, ez hallatlan béke, rablóbéke volt. Tehát mi voltaképpen a versailles-i szerződés? Hallatlan béke, amely az emberek tízmillióit, köztük a legcivilizáltabb embereket is rabszolgasorba taszítja. Ez nem béke, ezek olyan föltételek, amelyeket fegyveres útonállók diktálnak a védtelen áldozatnak. Ezek az ellenfelek a versailles-i szerződés alapján Németországtól elvették minden gyarmatát. Törökországot, Perzsiát és Kínát rabszolgákká változtatták. Olyan helyzet alakult ki, hogy a világ lakosságának hét tizede leigázott helyzetben van. Szerte a világon mindenütt rabszolgák vannak és ezek a rabszolgák ki vannak szolgáltatva egy maroknyi országnak, Angliának, Franciaországnak és Japánnak, hogy marcangolja szét őket. Ez az oka annak, hogy az az egész nemzetközi rendszer, az az építmény, amelyet a versailles-i béke tart fenn, vulkánra épül, mivel a földkerekség lakosságának az a hét tizede, amelyet leigáztak, várva-várja, hogy jöjjön valaki, aki harcra kel. várva-várja, hogy mindezek az államok meginogjanak." (Lenin)
A cím arra utal, hogy a magyar történelem az elmúlt fél évszázadban nem úgy íródott, írattatott meg, hogy azt az eddig ismert adatok és tények alapján meg kell írni. Tisztuló szemléletre, böcsületes adatkezelésre, mélyre hatoló forráskritikára van a legnagyobb szükség.
A jelen kötetben összegyűjtött írások közös vonása, hogy járatlan ösvényeken, vidékeken vezeti az olvasót a magyar történelem őserdejében és korunkban pusztuló ligeteiben. Több mint ezer évnyi időt fognak át ezek az írások, ezer éves ívű hidat vernek a múlt és a jelen között.
Bár alapvetően történetinek tekinthető cikkek és tanulmányok, az újdonság, az érdekesség fölszínre hozásához, bemutatásához a szerző szükségszerűen használja föl a régészet, a nyelvészet, a címertan, a jelkép-tudomány, a néprajz stb. eredményeit is.
E gyűjteményben így jutunk el legrégibb mesekezdő formulánktól az Árpád-sáv jelentésén, az 1919-es székely katonaság szereplésén, 1956 Kossuth-címerén keresztül napjaink égető gondjaihoz.
Vissza