Turán

Előszó

„Hangok az égő házból" cím alatt, 1920 februárjában jelentek meg először költeményeim. Tíz év multán, most e szűkebb-keretű gyűjteményt indítom útjára. Miként amott, úgy itt is egy eszme áll a kiadvány egészének középpontjában. Az előbbinek tengelye után, - a magyarságnak 1914 és 1920 közötti sorsa után, - most, ebben: a turáni eszme.
A turáni eszme, s általában a turániság - a turán népek mai óriási mozgalma, - fölfogásom szerint a világháborúval kapcsolatos összes események és jelenségek között, alighanem messze a legfontosabb. Mind több jel bizonyítja, miszerint korunknak, s a jövendő századoknak története jórészt benne sarkall.
A magyar irodalom, már a XX. század előtti időkben is, lényegesen gazdagabb turáni vonatkozásokban, semmint ahogy irodalomtörténetünk azt olyannak elfogadja. Ezekhez a mindamellett fönnálló, hatalmas és folytonlagos előzményekhez, valamint a föntemlitett folyamatokhoz viszonyultan, jelen gyűjteményem első pillanatra is több, mint szerény. Megvallom, adott formájú közzétételének gondolata nem is közvetlen, nem magától való. Az eredeti terv mindössze a "Numi Tárem és Jelempi" egyszerű kibocsátására szorítkozott. Különböző körülmények révén, ehhez a maghoz tapadt azután utólag amaz elhatározás, mely turáni tárgyú lírai verseim és fordításaim egy részét, valamint »A Kalmäz Hősökből« vett »Burszin«-t is idefűzte. Ezek az így idecsatolt lírai versek meg fordítások, bár szétszórtan, de túlnyomólag már ismételten megjelentek. Itteni közzétételük így nem többet, pusztán az eszmének nyomatékosabb szolgálatát óhajtja célozni. Vissza