Túrmezei Erzsébet összegyűjtött művei II. - Versek

Fülszöveg

Túrmezei Erzsébet (1912-2000)
A diakonissza és híres költő 1912. február 14-én született Tamásiban., a család hetedik gyermekeként. Két bátyja evangélikus lelkész lett.
A gimnáziumot Sopronban, egyetemi tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol magyar-német szakos tanári diplomát szerzett.
Már az egyetemi évek alatt is a FÉBÉ Leányköréhez tartozott. Ezt követően hallotta meg Isten szolgálatra hívó szavát, és lépett de a FÉBÉ Evangélikus Diakonissza Egyesületbe. Itt elvégezte a szükséges kurzusokat, majd 1941-ben diakonisszává avatták.
Diakonisszaként népfőiskolai tanfolyamokat vezetett. Az örömteli szolgálatnak 1951-ben vége szakadt. A többi egyházi rendhez hasonlóan a Fébét is feloszlatták. A diakonisszák is szétszóródtak, néhányan szeretetotthonba került, ahol 1975-ig végezte szolgálatát. Utána Budapestre jött, nyugdíjas éveit a Karácsony Sándor utcai szeretetotthonban töltötte.
1989-ben a Fébé Egyesület újraindulásakor főnökasszonnyá választották. Ezt a tisztséget 2000. május 22-én - hosszas betegség után - bekövetkezett haláláig viselte.
Már 6 éves gyermekként verseket írt. Versei kezdetben a Fénysugár és a Kisharang című lapokban jelentek meg. A továbbiakban versei, műfordításai több kötetben is megjelentek, melyeket ő maga állított össze. Fordított finn, német és angol verseket, külön is megjelent egy német nyelvű verseskötete. Az utóbbi kötet verseit maga fordította, illetve eredetileg is maga írta. Baráti kapcsolat fűzte a híres finn költőnőhöz: Anna-Maija Raittilához. Ő fordította le Erzsébet testvér verseit finnre, melyek szintén önálló kötetben jelentek meg.
Részt vett az Evangélikus énekeskönyv szerkesztésében, melyben több mint száz ének szerzője, illetve fordítója.
Munkája elismeréseként Balassagyarmat és Budapest VIII. kerülete díszpolgári kitüntetésben részesítette. Vissza