Túrkeve

Előszó

Albumunk egy tiszántúli kisváros, Túrkeve bemutatására vállalkozik. A középkorban alakuló kis falvak magyar és asszimilálódott kun népessége az évszázadok folyamán olyan közösséggé formálódott, amely képes volt felvenni a harcot a külső ellenséggel és őrködni a saját szabadságán, megőrizni kun kiváltságát. A török pusztítás után a 18. század folyamán különösen nagy szerepe volt a környező településekkel való összefogásnak. A Mária Terézia uralkodása idején lezajlott redempciós mozgalom eredményeként Túrkeve, a többi jászkun településhez hasonlóan visszanyerte korábbi önállóságát és függetlenségét. A Jászkun Kerület partikuláris jogai biztosították ezen település számára is, hogy elinduljon a szabadparaszti fejlődés útján. A település 1808-ban elnyerte a mezővárosi rangot, amelyhez hozzátartozott négy országos vásár tartásának engedélye is. Az új jogi státusz erősítette a város és lakosai vagyoni helyzetét. Új középületeket építettek, mely közül néhány ma is áll. A 19. századi fejlődés eredményeként a város lakóépületállománya is megújult. A népi klasszicista házakból számos megmaradt napjainkig. A 19-20. század fordulóján a parasztpolgári fejlődés eredményeként főleg a városközpontban építettek rangosabb házakat. Az építkezés újabb hulláma a 20. század második felében érte el a települést. Így napjainkra egyre inkább a többi alföldi kisvároshoz hasonló képet mutat Túrkeve. Éppen azért láttuk szükségesnek, hogy számba vegyük a múlt értékeit és egy képeskönyvbe rendezve bemutassuk azokat.
Az épített örökségünk mellett a természeti értékeinkre is ráirányítjuk a figyelmet. A Berettyó és az azt övező Ecsegpuszta ma a Körös-Maros Nemzeti Park része. Ezen puszta dús legelője évszázadokon át sok ,,számos"(nagy) állatot (szarvasmarha, ló, juh) tartott el, amelyből az itt élők tőkéje gyarapodott. A város határának szántóföldje pedig az „életet" (a búzát) biztosította.
A szellemi értékek megbecsülése is hozzátartozik a város imázsához. Híres embereinek emlékét ápolja, szobrokat állít, kiállításokat rendez. Új közösségi ünnepei (juhászfesztivál, böllértalálkozó, városnap) hagyományőrző civil szervezetei számára bemutatkozási lehetőség, az itt élő lakosoknak ünnep, az idelátogató túristáknak pedig színes kavalkád. A város eseményeit, nevezetességeit többen is megörökítik saját maguk és a következő nemzedékek számára.
Túrkeve mindig áldozott arra, hogy értékeit tudósok, kutatók munkája bevonásával bemutassa. Így lett a „Nemzedékek kutatóúton. A Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultása és civil szervezetek együttműködése az Észak-Alföld jövőjéért" kutatási program egyik kiemelt helyszíne. A munkába bekapcsolódó diákok és felnőttek számba vették az itt megtalálható nemzeti értékeket, melyből egy albumnyi anyagot most átnyújtunk az érdeklődőknek. Vissza