Turisztikai alapismeretek

Tartalom

ELŐSZÓ 7
1. IDEGENFORGALOM VAGY TURIZMUS, MINT AZ OKTATÁS TÁRGYA 9
1.1 A TURIZMUS RENDSZERE 9
1.2 A TURIZMUS FOGALOM RENDSZERE 12
1.2.1 A turizmus fogalom fejlődése 12
1.2.2 Új turizmus szemlélet 14
1.2.3 A turizmus mai fogalma 15
1.3 A TURIZMUS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE 22
1.4 A TURIZMUS ÉS KÖRNYEZETE 27
1.4.1 A közgazdasági környezet 27
1.4.2 Társadalmi-kulturális környezet 29
1.4.3 A politikai környezet 31
1.4.4 A technológiai környezet 34
1.4.5 Az ökológiai környezet 35
IRODALOMJEGYZÉK 39
2. A TURIZMUS ALANYA 41
2.1 SZÜKSÉGLET ÉS MOTIVÁCIÓ 41
2.1.1 A szükségletek 41
2.1.2 A motivációk 42
2.1.3 A fogyasztási szokások változásai 43
2.2 TÁRSADALMI HATÓTÉNYEZŐK 44
2.3 GAZDASÁGI HATÓTÉNYEZŐK 45
2.4 TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK 48
2.4.1 Nettó utazási intenzitás 48
2.4.2 Bruttó utazási intenzitás 48
2.4.3 Az utazási intenzitás Svájcban 49
2.4.4 Az utazási szokások Magyarországon 51
2.5 A TURIZMUS ALANYAINAK TÍPUSAI 52
2.6 AZ IDEGENFORGALOM STATISZTIKAI MÉRÉSE 54
2.6.1 A statisztikai adatfelvétel formái 54
2.6.2 A turisták statisztikai csoportosításának WTO-rendszere 57
2.6.3 A piackutatás fajtái és módszerei 59
IRODALOMJEGYZÉK 63
3. A TURIZMUS TÁRGYA - A TURIZMUS INTÉZMÉNYEI 65
3.1 A TURISZTIKAI KÍNÁLAT 65
3.1.1 Az eredeti kínálat 56
3.1.2 A származtatott kínálat 66
3.1.3 Turisztikai infrastruktúra 66
3.1.4 Turisztikai szuprastruktúra 67
3.1.5 Összefüggés a kínálat elemei közt 68
3.2 A TURIZMUS INTÉZMÉNYEI 69
3.2.1 A turisztikai település 69
3.2.2 Turisztikai „üzemek" ill. turisztikai vállalkozások 78
3.2.3 Primer turisztikai vállalkozások 78
3.2.4 Szekunder (másodlagos) turisztikai vállalkozások 93
3.2.5 A turisztikai szervezetek
3.2.6 Együttműködés kényszere 95
3.2.7 Területrendezés, fejlesztés és tervezés 96
3.2.8 Civil turisztikai szervezetek
3.2.9 Horizontális és vertikális kapcsolódások 103
3.3 A TURIZMUS TÁRGYAINAK KERETFELTÉTELEI 104
3.3.1 Természeti keretfeltételek 104
3.3.2 Szelíd és kemény turizmus 110
3.3.3 Pénzügyi keretfeltételek 112
3.4 A TURIZMUS TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI 118
IRODALOMJEGYZÉK 121
4. A TURIZMUS GAZDASÁG 123
4.1 A TURISZTIKAI PIAC 123
4.1.1 A turisztikai kereslet 123
4.1.2 A turisztikai kínálat 126
4.2 A TURIZMUS GAZDASÁGI HATÁSAI 127
4.2.1 Fizetési mérleg funkció 127
4.2.2 Kiegyenlítési funkció 130
4.2.3 Foglalkoztatási funkció 131
4.2.4 A jövedelemfunkció (multiplikátor-hatás) 133
4.2.5 Termelési funkció (értékteremtés) 134
4.3 ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS MARKETING A TURIZMUSBAN 137
4.4 KÖZÉPTÁVÚ MAGYAR TURISZTIKAI MARKETINGSTRATÉGIA 142
IRODALOMJEGYZÉK 145
5. A TURIZMUSPOLITIKA 147
5.1 A TURIZMUSPOLITIKA JELLEMZŐI 147
5.1.1 A turizmuspolitika fogalma és célja 147
5.1.2 A turizmuspolitika meghatározó tényezői és eszközei 149
5.1.3 A turizmuspolitika hordozói és intézményei 152
5.1.4 A turizmuspolitika mint a gazdaságpolitika része 153
5.2 A TURIZMUSPOLITIKA ALAKÍTÁSA 154
5.2.1 Pragmatikus turizmuspolitika - koncepcionális-dogmatikus idegenforgalmi politika 154
5.2.2 Turizmuspolitika mint rendezőpolitika 155
5.2.3 A turizmuspolitika mint struktúrapolitika 159
5.3 TURIZMUSPOLITIKA SVÁJCBAN 160
5.3.1 Turisztikai laissez-faire időszaka 160
5.3.2 Az idegenforgalom megszervezésének időszaka 160
5.3.3 Az állami intervencionalizmus (erőszakos beavatkozás) korszaka 161
5.3.4 Az állami kivonulásának és a fokozott önsegélyezés időszaka 161
5.3.5 Tudatos állami rendező- és struktúrapolitika korszaka 161
5.3.6 Intézményi háttér 162
5.4 A NÉMET TURIZMUSPOLITIKA CÉLJAI 168
5.5 TURIZMUS- ÉS SZABADIDŐ-POLITIKA IRÁNYELVEI AUSZTRIÁBAN 169
5.6 TURIZMUSPOLITIKA ÉS INTÉZMÉNYEI MAGYARORSZÁGON 170
5.6.1 A turizmus Magyarországon 170
5.6.2 SWOT-analízis eredményei 173
5.7 A TURIZMUSPOLITIKA HORDOZÓI MÁS ORSZÁGOKBAN 174
5.7.1 Szövetségi alapon működő piacgazdaságú országok 174
5.7.2 Központosított tervezésű országok, piacgazdasággal 175
5.7.3 Központi tervgazdasággal rendelkező és fejlődő országok 176
5.8 A NEMZETKÖZI TURIZMUS SZERVEZETEI 176
IRODALOMJEGYZÉK 183
6. IDEGENFORGALOM A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKBAN 185
IRODALOMJEGYZÉK 189

Témakörök