1.062.439

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Filozófiatörténeti vázlatok

Szerző
Budapest
Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 183 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-360-843-0
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A filozófia neve: a filozófia a görög philia (szeretet, törekvés) és a szophia (bölcsesség) szavak összetétele alapján a bölcsesség szeretete. Először Hérakleitos (Kr. e. V. sz.) nevezte magát a... Tovább

Előszó

A filozófia neve: a filozófia a görög philia (szeretet, törekvés) és a szophia (bölcsesség) szavak összetétele alapján a bölcsesség szeretete. Először Hérakleitos (Kr. e. V. sz.) nevezte magát a bölcsesség vagy a bölcselet kedvelőjének.
A bölcselet meghatározása: a filozófia az az alaptudomány, amely a létezők érzékfeletti összetevőit, összefüggéseit és végső alapját az ész természetes fényében kutatja.
A filozófia tárgya mindaz, ami van, ami különbözik a semmitől. Mindazt, ami valamilyen módon megvan, a bölcseletben a létező (gör. on; lat. ens), a létezőség (lat. entitas), a dolog vagy a valóság (lat. res) kifejezéssel jelöljük. Így létező például a plébánosunk, létező a kölni dóm, de létezőnek kell tekintenünk a hétfejű sárkányt is, amennyiben képzeletbeli létezőként különözik a semmitől. Létező minden, ami érzékelhető, elképzelhető és fogalmilag megragadható.
A bölcselet vizsgálódási szempontja: a filozófia a létezők érzékfeletti összetevőit (metafizikai lételveit) és végső alapját keresi.
Minthogy a bölcselet a létezők érzékfeletti (gör. meta ta phüszika: a fizikain, az érzékelhető szférán túl lévő) összetevőit keresi a filozófia metafizika. Metafizikai lételv például az érzékelhető létező léte és lényege. A lét (lat. esse existentia; gör. einai) az a valóság (lat. actus), amely az érzékelhető és fogalmilag megragadható létezőt megalapozza, áthatja és felülmúlja. Bizonyos, hogy tudunk a létről, hiszen bármit ismerünk meg, mindig tudjuk, hogy a szóban forgó létező több, mint amennyit pillanatnyilag érzékeltünk és megértettünk belőle. Kétségtelen, hogy erről a "többről" (a létről), ami magába foglalja azt is, amit érzékeltünk és megértettük, nem alkothatunk fogalmat, de valamilyen ismeretünk mégis van róla. Ennek az ismeretnek tartalmát a "van" szócska fejezi ki. A lényeg (gör. ouszia; lat. essentia) a létező érthető szerkezete, az a program, amelynek alapján az érzékelhető elemek benne összekapcsolódnak. Így például a víz képlete a víz lényegére utaló kifejezés. - A lét és a lényeg metafizikai összetevők, mert egyik sem érzékelhető, sőt a lét ezen felül fogalmilag sem érthető. E metafizikai alapokat és az ezekkel foglalkozó alaptudományt a görög logosz kifejezéssel jelöljük. A metafizika tehát ontológia, azaz a létező (gör. on) alapjával (logosz) foglalkozó tudomány(logosz). Vissza

Tartalom

Bevezetés5
A Platón előtti görög bölcselet11
A milétoszi bölcselők és a püthagóreusok11
A dinamikus és a statikus létfelfogás12
A mechanisztikus és a teleologikus szemlélet15
Szókratész (471-399) bölcselete17
Platón (427-347) bölcselete20
Tanítása a megismerésről20
Platón ontológiája (az ideák és az árnyak világa)21
A platóni antropológia26
Platón kozmológiája28
Platón filozófiai teológiája29
Arisztotelész (384-322) filozófiája32
Arisztotelés tudományeszménye32
Az általános ontológia vagy metafizika35
Kozmológiája38
Teodiceája38
Antropológiája40
A hellenizmus43
A sztoikus filozófia43
Eprikurosz (341-270) filozófiája48
Az újplatonizmus49
Szent Ágoston (354-430) filozófiája54
Tanítása az emberi megismerésről54
Tanítása Istenről55
A világ mint teremtett valóság61
Antropológiája64
Szent Ágoston erkölcsfilozófiája67
Aquinói Szent Tamás (1224-1274) bölcselete69
Szent Tamás ismeretelmélete69
A Szent Tamás-i ontológia72
Szent Tamás teodiceája76
Kozmológiája81
Szent Tamás antropológiája82
A racionalizmus88
René Descartes (1596-1650) bölcselete88
A bizonyosság keresése88
Descartes ontológiája89
Isten létének igazolása90
Kozmológiája91
Descartes dualista antropológiája93
G. W. Leibniz (1646-1716) filozófiája94
Tudományeszménye és alapelvei94
Metafizikája (a monadológia)94
Tanítása a világról96
Teodiceája96
Antropológiája98
David Hume (1711-1776) empirizmusa100
Empirista ismeretelmélete100
A metafizika lerombolása102
A világra vonatkozó valószínű ismeret104
Hume antropológiája105
Tanítása Istenről és a vallásról107
Immanuel Kant (1724-1804) bölcselete109
A tiszta ész kritikája109
"Mit lehet tudnom?"110
A tudat transzcendentális vizsgálata111
A gyakorlati ész kritikája114
Mit kell tennem?114
Az erkölcs megalapozása115
A gyakorlati ész három posztulátuma116
Az ítélőerő kritikája és a vallás118
Mit szabad remélnem?118
A szépség és a természeti célirányosság118
A vallás120
G. W. FR. Hegel (1770-1831) rendszere122
Tanítása az emberi megismerésről122
A hegeli ontológia alapvonásai123
Az isteni eszmét bemutató logika125
A külsővé váló eszme a természetben127
A szellem filozófiája129
Martin Heidegger (1889-1976) filozófiája138
A lét megismerésének problémája139
A jelenvalólét és jellemzői142
Az idő horizontjában megnyilvánuló lét152
A feltétlen lét (Isten) lehetősége159
Karl Rahner (1904-1984) bölcselete162
Tanítása az emberi megismerésről162
A rahneri ontológia165
Rahner teodiceája168
Kozmológiája171
A rahneri antropológia173
Ajánlott irodalom180
Tartalomjegyzék181

Turay Alfréd

Turay Alfréd műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Turay Alfréd könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem