Előszó
Királyságunk ezer esztendős jubileumát ünnepeljük. Eközben politikusok, újságírók köréből gyakran hangzik el a tényekkel szemben disszonáns jelszó: „ünnepeljük államiságunk millenniumát".
Ez hatalmas tévedés, és különösen szerencsétlen, ha még „konzervatív" közéleti személyiségeket is fogva tart. A magyar állam már a honfoglaláskor létrejött, első fejedelmünk Árpád volt, ráadásul lehetséges, hogy - kazár mintára - a szent fejedelem tisztét töltötte be, a kettős fejedelemség államformájában.
A magyarság törökös jellegű hadrendben, szilárd hadszervezettel érkezett - hová is? Abba a Kárpátmedencébe, ahol valószínűleg életben lehettek a korábbi állam, az Avar Kaganátus egyes részletei, hiszen az avarok vezető képviselői még 822-ben is ott voltak a frank birodalmi gyűlésben meghívottakként, egyenrangúan több környező állam képviselőivel A megyeszervezet bizonyos intézményeit is - talán mint frank vagy szláv példák némely elemét - azért tudta átvenni vagy alkalmazni a magyarság, mert fiatal államával erre már készen állt...
Ennek tudatában sóhajtozunk és végezzük szerkesztői munkánkat: bárcsak kevésbé volna félretájékozott annyi közéleti szereplő, bárcsak megismernék a már korábban hozzáférhető tényeket, illetve az újabb kutatási eredményeket! (Húzzunk azonban határvonalat: a jelenlegi magyar miniszterelnök augusztus 20-i beszéde bizonyította: a kormányfő tisztában van azzal, hogy államiságunk régebbi keletű!)
Nagyon fontos megértenünk azt is, hogy a honfoglaló magyarság állama, a fejedelemség - vagy Géza nagyfejedelemsége - nem valamiféle „törzsi állam" volt, hiszen honfoglalóink nem törzseik szerint szállták meg a területet. Már nem vérségi, hanem területi szervezés alapján hozták létre államukat, melynek tagjaivá váltak az avarok leszármazottai is. Törzsi elhelyezkedést a régészeti emlékek vizsgálata sem igazolt.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal