Fülszöveg
Kiss Dénes 1936-ban született, a Zala megyei Pacsán. Középiskolába Nagykanizsán járt, ott is érettségizett. Kora ifjúsága éveihez és világához múlhatatlan élmények kötik: első szerelmek, ejtőernyőzés, vitorlázórepülés. "A későbbi élmények, a gyár, a könyvtárak, az újságírás sem hagyták rajtam úgy tetovációikat, mint a gyermekkor játékai, szorongásai" - írja egy vallomásában.
Ír novellákat, kritikákat, játékos tanulmányokat, esszéket a nyelvről. Népszerűek ifjúsági regényei, valamint a gyerekek számára kiadott verseskötetei. Fordít, főként finn költőket. Jelenleg a Népszava irodalmi rovatának egyik szerkesztője. Munkásságáért József Attila-díjjal tüntették ki.
A költő - önmagáról:
"Az építmények, tárgyak alakíthatók, romlásuk lassítható. Támadnak új mesterek, új anyagok, s a korhoz igazítják a formákat, meghosszabbítják, akár az idők végeztéig, a pusztulásnak kitett építmények élettartamát. De ki nyúl hozzá a költő munkájához? Ki óvhatja a verseket? Amúgy is könnyen sebezhetők,...
Tovább
Fülszöveg
Kiss Dénes 1936-ban született, a Zala megyei Pacsán. Középiskolába Nagykanizsán járt, ott is érettségizett. Kora ifjúsága éveihez és világához múlhatatlan élmények kötik: első szerelmek, ejtőernyőzés, vitorlázórepülés. "A későbbi élmények, a gyár, a könyvtárak, az újságírás sem hagyták rajtam úgy tetovációikat, mint a gyermekkor játékai, szorongásai" - írja egy vallomásában.
Ír novellákat, kritikákat, játékos tanulmányokat, esszéket a nyelvről. Népszerűek ifjúsági regényei, valamint a gyerekek számára kiadott verseskötetei. Fordít, főként finn költőket. Jelenleg a Népszava irodalmi rovatának egyik szerkesztője. Munkásságáért József Attila-díjjal tüntették ki.
A költő - önmagáról:
"Az építmények, tárgyak alakíthatók, romlásuk lassítható. Támadnak új mesterek, új anyagok, s a korhoz igazítják a formákat, meghosszabbítják, akár az idők végeztéig, a pusztulásnak kitett építmények élettartamát. De ki nyúl hozzá a költő munkájához? Ki óvhatja a verseket? Amúgy is könnyen sebezhetők, tetszhalottak a könnyedén megsemmisíthető papíron. megírásuk pillanatától esendők, védtelenek - s e vonatkozásban is véglegesek! nyelvek mindennél erősebb fala zárja el őket egymástól, kiszolgáltatottabbak a muzsikánál. létrehozójuk, bár közösség része, mégiscsak egyetlen ember lehet, s nincs mód soha többé egy másiknak azon változtatni. Mindezt már suttyókorában megérzi-megsejti a költő, s később egyre inkább tudatosul benne. Ahogy az is, hogy lábon hordja ki halálát. Tudja, hogy születése előtti halála is végtelen hosszú volt, s nincs lehetőség kiszámítani az elmúlása utáni nemlét méreteit. Kérdez tehát, de nem vár kérdéseire választ senkitől és semmitől. Húsz éve egy kartonlapra írtam föl a következő kérdést: "ma miért voltál a világon?" Több mint hétezer napja ülök szemben a könyvespolcomra erősített kérdő mondattal, és válaszképpen verseket írtam. Ennek ellenére, alighanem csak egy választ fogalmaztam meg eddig: "Tudom, de nem hiszem halálom!" Ez a "válasz" viszont aligha foglalható bármilyen számtani képletbe... Holott a világmegváltás nem más, mint válaszadás az ember kérdéseire."
Vissza