Előszó
Lektori vélemény
TÜNDÉRORSZÁG VARÁZSKERTJE
Ezt a címet viseli SZABÓ BOGÁR ERZSÉBET hatodik verseskötete. A gyermekirodalom újabb nagyszerű műve született meg általa.
Napjainkban, amikor a gyermek érdeklődését az elektronikus média akarja befolyásolni, amikor ilyen-olyan amerikai stílusú műfordítások kerülnek kezükbe szépirodalom gyanánt, hiányt pótol a kötet. Szükség van erre a sajátos magyar stílusú verseskötetre, szükség van arra, hogy a csodálatos, nyelvünkre jellemző szókincs, szókészlet így megelevenedjen.
A gyermeki szívhez szóló versek megmutatják azt a világot, ahol jól érzik magukat a kis olvasók. A kötet versei szólnak a természetről, megelevenítik a hétköznapokat, az ünnepeket, általuk részesei lehetünk a növények, az állatok életének.
Már a kötet címadó verséből is kiderül, hogy e kötetével a szerző a csodálatos mesevilágba vezeti el olvasóit. Álomország, „Tündérország varázskertje" az, ahol olvasás közben járunk, ami minden éjjel megelevenedik, s enged bepillantást a tündérhonba. Még mi, felnőttek is boldogan olvassuk e verseket, mert általuk a régmúlt gyermekkorba utazhatunk el.
Derű, békesség, boldogság sugárzik a költeményekből, mindaz, amire gyermeknek szüksége van. Ezt élheti át mindenki, amikor pl. "A fenséges kikelet" című verset olvassa. Nyelvünk rokon értelmű szavaival játszadozva ismerjük meg a Nap ébredését, a madarakat, a fákat. A kötet versei a gyermeki kíváncsiságot, a gyermeki tudásvágyat elégítik ki. A mesés, varázslatos álomvilág a sok miértre is választ ad -„Miért aranylik a sárgabarack?", „Miért mosolyog a margaréta?"
A költemények a gyermeki létbe látnak: beszélnek, kiutat mutatnak a rosszból, nevelnek a jóra.
SZABÓ BOGÁR ERZSÉBET költeményei olyan erkölcsi értékeket mutatnak föl és közvetítenek, amelyek segítik gyermekeinket abban, hogy gondjaikra megtalálják a megoldást. A „Két kis veréb összeveszett" című vers is tipikus élethelyzetet szemléltet: a kenyérmorzsán torzsalkodó verebek kibékülését segíti az igazságos elosztás. A „Mese a nagyszájú békáról" önfegyelemre nevel: a kérkedés, a butaság, a bőbeszédűség emberi gyengeség, soha nem vezet jóra. A kötet versei észrevétlenül, a gyermeki szívbe lopózva tanítanak a szépre és a jóra. A könnyed ritmikus verssorok a szép magyar beszédre nevelnek. E manapság oly ritka szép magyar gyermekversek gazdagítják az óvodások, a kisiskolások szókincsét, kifejező képességét.
Szeged, 2001. augusztus 13.
Dr. Galgóczi Lászlóné szakvezető tanító tankönyvszerző
Vissza