Tündérország

Előszó

Részlet a kötetből:

Hófehérke

Hideg tél volt s a hópihék sürüen szállingóztak le az égről. Egy királyné szobája ablakánál ült és varrt. A mint pedig igy varrogatott s közbe-közbe a hó hullását nézte, egyszerre csak tüjével megszurta az ujját, ugy, hogy vér jött ki belőle. Kinyitotta hát az ablakot és egy maréknyi hóba dugta vérző ujját, mitől a hó is piros lett. Mivel pedig a piros és a hófehér szin igy egymás mellett igen megtetszett a királynénak, igy sóhajtott fel: "Bár oly gyermekem lenne, a ki fehér, mint a hó, piros, mint a vér s a kinek oly fekete lenne a haja, mint az ébenfa, a melyből ablakom keretét faragták." Nemsokára ezután leánykája született a királynénak, a ki fehér volt, mint a hó, piros, mint a vér és a kinek haja olyan fekete volt, mint az ébenfa. Ezért azután Hófehérkének hitták. Alighogy azonban ez a lányka született a világra, az anyja meghalt, apja pedig egy másik szép nőt vett el feleségül, a ki azonban büszke volt s nem türhette, hogy nálánál szebb nő is legyen országában. Volt pedig ennek a szép nőnek egy tükre, a mely, valahányszor belenézett, azt mondta neki, hogy ő a legszebb asszony az egész országban. De mikor Hófehérke már hét éves lett és sokkal szebb volt, mint a királyné, a kis tükör egyszer csak azt mondta a királynénak, hogy Hófehérke százszorta szebb, mint ő. Erre azután megijedt a büszke s gonosz nő s megparancsolta szolgáinak, hogy vigyék ki Hófehérkét az erdőbe a ragadozó állatoknak. De ezek nem bántották Hófehérkét, jobbak voltak a kegyetlen mostohánál. Vissza