Túl a déli sarkkörön

Előszó

Részlet:
ELŐSZÓ
Az 1900-as esztendő február havának 23. napján, magas, napbarnított arcú, kemény tekintetű férfi lépett a párizsi egyetem előadótermének katedrájára. Sok száz pillantás követte az ünnepélyes csendben. Emil Racovitá volt, a fiatal román tudós. Azokról az élményekről készült beszámolni, amelyeket a Dél tengereiről nemrégiben visszatért sarki expedíció tag' faként élt át.
Másnap a francia- és a világsajtó eddig nem is sej' tett adatokat kürtölt világgá, a titokzatos Antarktisz ismeretlen földjeiről, állat- és növényvilágáról, amelyet a tudomány mindaddig nem ismert. Az újságok lelkes szavakkal méltatták a fiatal kutatót, kiemelték az expedíció felfedezéseinek jelentőségét és valóságos dicshimnuszokat zengtek Racovitá kiváló előadói képességeiről.
A LE MAT1N így írt: „Tegnap, a Sorbonne-on, a Richelieu teremben, Emil Racovitá úr, a belga déli-sarki expedíció természettudósa tartott előadást. A hatalmas tömeg valósággal megostromolta az amfiteátrumot; sok száz érdeklődő helyhez sem jutott.
A szűnni nem akaró lelkesedés és ünneplés légkörében Racovitá doktor annak a híres expedíciónak az eseményeiről beszélt, amelynek ő is tagja volt.
„Az előadó, rendkívül élénk és szellemes előadásával, két órán keresztül tartotta varázsa alatt a hallgatóságot^ — jegyzi meg a La Dépéche. A L'lndepen-dence azt írta: „Ne gondolják, hogy ezt az értekezést
5 Vissza