Fülszöveg
Gondolatok Acsádi Rozália "Tükröződések" című művéről
Valamikor régen a szobor egyben olvasókönyv is volt, az írástudatlan ember könyve. Az anyagba formák emberi alakok pontosan meséltek az általuk megjelenített sorsokról, s ez mindig erős érzelmi sugárzással párosult. Ezen ősi hagyomány élesztgetése, az emberi érzelem kifejezésének létező, és mégis megfoghatatlan jelensége késztethette Acsádi Rozáliát sorozatának elkészítésére.
Szoborba formálni a kimondhatatlant, kimondani a megmintázhatatlant - különbözőségének, mégis szoros egységének rejtélyét faggatja a költő. Érdekes kísérletében a plasztikai nyelv és a kimondott szó egyszerűségével hangulatok, attitűdök, sorstöredékek csokorba fogása szándékával mintáz és versel.
A vers az érzelem, a gondolat zenéje, a szobor a formák ritmusa. A ritmus létmeghatározó viszonyba állítja a kimondott érzelmet, gondolatot és a képlékeny anyagból alkotott formát. Általa kísérletet tehetünk a lét nagy titkainak felfedésére, a teljesség, a...
Tovább
Fülszöveg
Gondolatok Acsádi Rozália "Tükröződések" című művéről
Valamikor régen a szobor egyben olvasókönyv is volt, az írástudatlan ember könyve. Az anyagba formák emberi alakok pontosan meséltek az általuk megjelenített sorsokról, s ez mindig erős érzelmi sugárzással párosult. Ezen ősi hagyomány élesztgetése, az emberi érzelem kifejezésének létező, és mégis megfoghatatlan jelensége késztethette Acsádi Rozáliát sorozatának elkészítésére.
Szoborba formálni a kimondhatatlant, kimondani a megmintázhatatlant - különbözőségének, mégis szoros egységének rejtélyét faggatja a költő. Érdekes kísérletében a plasztikai nyelv és a kimondott szó egyszerűségével hangulatok, attitűdök, sorstöredékek csokorba fogása szándékával mintáz és versel.
A vers az érzelem, a gondolat zenéje, a szobor a formák ritmusa. A ritmus létmeghatározó viszonyba állítja a kimondott érzelmet, gondolatot és a képlékeny anyagból alkotott formát. Általa kísérletet tehetünk a lét nagy titkainak felfedésére, a teljesség, a szépség, a tökéletesség megközelítésére.
Platón mondja: „a szép a lélek tápláléka", A szépre való vágyakozás, törekvés az emberi szellem őst vágyát élteti. Vajon csak az öröm érzése teheti széppé az életet? Túlnyomórészt igen, de a művészi megjelenítés az ellentétes lelki állapotok ábrázolását is művé nemesítheti, amely magába foglalja a szépséget. Erről is szól a „Tükröződések" képi-gondolati világa. A kisplasztika emberközeli méretével, hatásával idolummá válhat akkor is, ha csupán a szemlélődés, merengés állapotát érzékeli (Szemlélődő). Az anyaság érzésének, az őröm tömören fogalmazott, kimondott és formázott szimbólumai a nő örök elhivatottságának érzékeny vallomásai őszinte, naiv bájjal (Áldva, Fiam).
A virtualitás tapintható valósággá válik a szoborban, s mint ilyen, újabb képzeteket ébreszt, líra plasztikává válhat, majd ismét lírai lehet. Átváltozások sorozata adja a mű élményét - legyen az szenvedélyes, vagy megfontolt. Lírai nyelven és a szoborba formálás útján keresi a szép kimondásának lehetőségeit árnyalt gazdag ízléssel ötvözve, a két műfajt egybeöltve Acsádi Rozália.
Vissza