Tükör és tűz (aláírt példány)

Fülszöveg

A lángoló házak között szőr-báránykáját kereső trójai lányka szemében tükröződő rettegést, a gázhalálba rugdosott milliók síron túl is vádló tekintetét - az emberi történelem szégyenletes pillanatait idézi fel (példázatként, intelemként) Rónay György eleddig leghatásosabb, legsalaktalanabb verseskötetében. Iszonyattal, megdöbbenéssel a szívében számlálja elő az embertelenség tombolásának képeit, hogy annál eltökéltebben adhassa át magát a "fényben élni" nemes, féltve melengetett humanista programjának. A költői műhely a semmi emberitől vissza nem rettenő beleélés, a szenvedéseket hősiesen átvállaló erkölcsiség jóvoltából drámai küzdőtérré tágul: a költői hivatás tisztázásáért és újrafogalmazásáért, a béke győzelméért bent a lélekben és kívül a világban. A kötetben helyet kapott néhány eddig kiadatlan vers is, amelyet Rónay 1934 és 1945 között írt - ezek jelentősen módosítják, átszínezik a költő első korszakáról őrzött képünket.
Rónay György költő, műfordító, kritikus és regényíró. Pályája verseskötetekkel kezdődött: első kötete 1931-ben jelent meg, újabb kötetei Nyár (1957), Fekete rózsa (1961), A város és a délibáb (1964). A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó, erősen gondolatai költő, aki a maga mély morális és humanista tartalmait tiszta, klasszikus formákban fejezi ki, de lírájától nem idegen a látomás sem. Több regényt is írt, utoljára 1963-ban jelent meg regénye, az Esti gyors: prózáját árnyalt lélekrajz, intellektuális igényesség és hajlékony stílus jellemzi. Mint műfordító, főként a régi és újabb francia költészet iránt érdeklődik: 1947-ben megjelent Új francia költők c. kötetének rendkívüli sikere nagy mértékben járult hozzá a modern francia líra népszerűsítéséhez. Kitűnő kritikus és tanulmányíró: Regény és élet c. tanulmánykötete átfogó képet ad a 19. és 20. század legjelentősebb magyar regényeiről. Vissza