1.067.073
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Tűhegyen
Versértelmezések a későmodernség magyar lírája köréből
Budapest
| Kiadó: | Krónika Nova Kiadó Kft. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 197 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-9128-43-0 |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
A szó- és vershangzás,illetve az ezekhez tapadó belső forma szövegképző erejére és működésére mint központi szertani alapra építettük a kötetben lévő értelmezéseinket. Az a fajta költői magatartás, amit a nyelvre való odahallgatásnak nevezhetünk, mind az öt - általunk értelmezett - alkotónak (József Attila, Pilinszky János, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Petri György) közös ismérve. Úgy véljük, éppen ez az attitűd, a nyelv lehetőségeinek végső kihasználása, azaz - Heideggerrel szólva - a nyelv poézisének érvényre juttatása lesz az a közös vonás, amely ezeket a sokszor eltérő beszédmódú és tematikájú szerzőket valóban egy paradigmába sorolja. Ennek a költői nyelvszemléletnek mintegy részét képezi az a fajta poétikai szubjektumfelfogás, mely szerint a költő a versírás kezdetén elveszíti személyiségét, s új személyességre tesz szert minden egyes művében. Ez az új szubjektum azonban már nem a szerző nevéhez kötődő, filológiailag rekonstruált életrajzi adatok „én"-jeként határozható... TovábbFülszöveg
A szó- és vershangzás,illetve az ezekhez tapadó belső forma szövegképző erejére és működésére mint központi szertani alapra építettük a kötetben lévő értelmezéseinket. Az a fajta költői magatartás, amit a nyelvre való odahallgatásnak nevezhetünk, mind az öt - általunk értelmezett - alkotónak (József Attila, Pilinszky János, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Petri György) közös ismérve. Úgy véljük, éppen ez az attitűd, a nyelv lehetőségeinek végső kihasználása, azaz - Heideggerrel szólva - a nyelv poézisének érvényre juttatása lesz az a közös vonás, amely ezeket a sokszor eltérő beszédmódú és tematikájú szerzőket valóban egy paradigmába sorolja. Ennek a költői nyelvszemléletnek mintegy részét képezi az a fajta poétikai szubjektumfelfogás, mely szerint a költő a versírás kezdetén elveszíti személyiségét, s új személyességre tesz szert minden egyes művében. Ez az új szubjektum azonban már nem a szerző nevéhez kötődő, filológiailag rekonstruált életrajzi adatok „én"-jeként határozható meg, hanem a nyelvi cselekvés során megteremtett versszövegben jön létre: érvénye, léte kizárólag a szövegben van, s „lénye" nem szövegkülső, hanem csakis a versbeli szövegvilág nyelvi-poétikai viszonyai által meghatározott. Ezért nevezzük a nyelvileg újraalkotódó költői személyesség hordozóját szövegszubjektumnak. VisszaTartalom
Előszó 5Bevezetés 7
Nyelv és szubjektum a lírában (József Attila: Talán eltűnök hirtelen...) 17
Szem, csillag, éjszaka (Pilinszky János: Senkiföldjén) 47
A Kettő és az Egy (Weöres Sándor: Keleti elégia) 77
Teljesség és nyelv (Weöres Sándor: Pára) 98
Tér és megértés (Weöres Sándor: Országút) 109
Fák, tárgyak, szavak (Nemes Nagy Ágnes: Fák) 127
Héj és mag (Petri György: A hagyma szól) 154
Bibliográfia 189
Horváth Kornélia
Horváth Kornélia műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Horváth Kornélia könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal