Tudósok - Gének - Dilemmák

Fülszöveg

Az emberi tehetség a legfontosabb természeti kincsünk, a kivételes talentumok, a géniuszok pedig a legértékesebb társadalmi tünemények. Különböző tehetség-talentum típusok ismertek. Dr. Czeizel Endre korábban a magyar költőgéniuszokat értékelte családfájuk alapján. Most a kiemelkedő tudósi talentum természeti és társadalmi gyökereinek elemzésére vállalkozik a magyar származású Nobel-díjasok családfáinak ismeretében. Jelenleg a Nobel-díj tekinthető a tudósok legnagyobb tekintélyű nemzetközi elismerésének. A tudósok társadalmi értékelésekor számos dilemmával szembesülünk, például azzal, hogy ki tekinthető közülük magyarnak. Eddig 12 magyar származású Nobel-díjast tartottak számon, amit Czeizel dr. vitat. A családfaelemzés alapján ugyanis M. Friedman és C. Gajdusek szüleinek, illetve anyai őseinek magyar származása is bizonyítható. Kertész Imre a könyv kéziratának nyomdába adása után nyerte el az irodalmi Nobel-dijat, ezért ő, sajnos, nem kerülhetett értékelésre. Az így már... Tovább

Fülszöveg

Az emberi tehetség a legfontosabb természeti kincsünk, a kivételes talentumok, a géniuszok pedig a legértékesebb társadalmi tünemények. Különböző tehetség-talentum típusok ismertek. Dr. Czeizel Endre korábban a magyar költőgéniuszokat értékelte családfájuk alapján. Most a kiemelkedő tudósi talentum természeti és társadalmi gyökereinek elemzésére vállalkozik a magyar származású Nobel-díjasok családfáinak ismeretében. Jelenleg a Nobel-díj tekinthető a tudósok legnagyobb tekintélyű nemzetközi elismerésének. A tudósok társadalmi értékelésekor számos dilemmával szembesülünk, például azzal, hogy ki tekinthető közülük magyarnak. Eddig 12 magyar származású Nobel-díjast tartottak számon, amit Czeizel dr. vitat. A családfaelemzés alapján ugyanis M. Friedman és C. Gajdusek szüleinek, illetve anyai őseinek magyar származása is bizonyítható. Kertész Imre a könyv kéziratának nyomdába adása után nyerte el az irodalmi Nobel-dijat, ezért ő, sajnos, nem kerülhetett értékelésre. Az így már 15-re emelkedő Nobel-díjasok közül csak Szent-Györgyi Albert, Hevesy György és Kertész Imre kapta meg a díjat magyar állampolgárként. Ezentúl még öten (Békésy György, Wigner Jenő, Gábor Dénesf Oláh György és Harsányi János) születtek magyarként Magyarországon. Czeizel Endre szerint ők tekinthetők a magyar művelődéstörténet nagy alakjainak. A többiek nem Magyarországon és/vagy nem magyarként születtek, magyarságukat nem is vállalták, ezért nem ildomos őket a „magyar" Nobel-díjasok közé sorolni.
A XIX. század végén és a XX. század elején számtalan olyan természettudós született Magyarországon, akik „megrengették a világot". A magyar származású Nobel-díjas tudósok értékelése szerint nincs speciális természettudósi tehetség, magas általános értelmességük és kreativitásuk látszik meghatározónak. E géniuszok magánéletének vizsgálata tudósi küldetésük és a családalapítási igényük közötti egyensúly megtalálása vagy éppen meg nem találása miatt lehet érdekes. A 14 értékelt személyiség közül ketten agglegények maradtak, a maradék 12 közül azonban csak egy vált el. Kivételes okosságuk részjelenségeként vigyáztak az egészségükre is, ezért a szokásosnál általában jóval hosszabb ideig éltek. A magyar származású Nobel-díjasok kulturális hátterének elemzésekor szembetűnő, hogy milyen sok közöttük a zsidó vallású, ami a zsidó kultúra hatékonyságára utalhat a kivételes tehetségek felvirágoztatásában. E Nobel-díjas tudósok családi körülményeinek, iskoláztatásának, pályakezdésüknek a megismerése és e tapasztalatok hasznosítása talán előmozdíthatja a jövő magyar Nobel-díjas palántáinak megtalálását, és segítését, hogy szülőhazájukban legyenek képesek kivételes adottságaik valóra váltására. Ezt a sokak érdeklődésére számot tartó és a magyar tudománytörténetben úttörőnek számító művet e sorozat második köteteként a Galenus Kiadó jelentette meg.
Vissza