Bevezetés | 9 |
A tudományos tájékoztatási problematika társadalmi-történeti kialakulása | 12 |
A tudomány közvetlen termelőerővé válásának folyamata és a tudományos tájékoztatás problémája | 12 |
A szakirodalom növekedésének arányai és következményei | 18 |
A tudományos tájékoztatás költségarányai | 23 |
A tudományos tájékoztatás kutatási irányai | 25 |
Tudományos tájékoztatás a társadalmi munkamegosztásban | 26 |
A tudományos ismeretközlés módszereinek kutatása | 28 |
Konkrét kutatások és felvételező vizsgálódások | 30 |
A tudományos tájékoztatás osztályozási problémái | 34 |
Tudományrendszerezés és dokumentációs osztályozás | |
A dokumentációs osztályozás "szókincse" és "grammatikája" | |
Társadalomtudományi dokumentációs osztályozás és Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) - vagy a tudatos kompromisszum | |
Műszaki fejlesztési, gépesítési és thesaurus-kutatások | 39 |
Nemzetközi együttműködési törekvések, különös tekintettel az UNISIST-re | 42 |
Jegyzetek | 46 |
A tudományos könyvtár a tudományos-technikai forradalom korában | 53 |
A tudományos könyvtár mint kutatási téma | 54 |
Információs szférák a társadalom szellemi kommunikációs rendszerében | 57 |
A dokumentumok kettős jellege | 57 |
Információs forráskategóriák (Táblázat) | 57 |
Szakirodalmi információáramlás többcsatornás modellje | 61 |
Az "információs tisztviselő" - vagy a "harmadfokú" tájékoztatási funkció | 61 |
A szakirodalmi információáramlás sémája (táblázat) | 61 |
A főbb tájékoztatás- és könyvtárpolitikai irányzatok és a különböző "központú" szemléletek közötti látszólagos ellentmondások | 65 |
Könyvtártudomány-központú szemlélet | 67 |
Dokumentáció-központú szemlélet | 70 |
Történelem-központú szemlélet | 72 |
Tájékoztatástudomány-központú szemlélet | 73 |
A tudományos könyvtár kettős elkötelezettsége | 75 |
Az egyetemes tudományos nagykönyvtár (általános) és a szakkönyvtár (a különös) közötti munkamegosztás | 76 |
Tudományos könyvtár és a "két kultúra" vita | 78 |
Tudományos könyvtár és "az egy főre eső jó közérzet" | 81 |
Jegyzetek | 83 |
A tudományszervezés rendszerezésének vázlata | 85 |
A tudományos-technikai forradalom néhány jellemzője | 85 |
A tudományszervezés mint új és komplex kutatási ágazat | 88 |
A tudományszervezés mint terminológiai kérdés | 88 |
A tudományszervezés néhány vonása és feladata | 90 |
A tudományszervezés és dokumentációja | 95 |
A tudományszervezési dokumentáció köre és rendszerezése | 95 |
Szinoptikus táblázat a tudományszervezés rendszerezéséről (vázlat) | 98 |
Tudománytörénet és -elmélet | 101 |
Tudománytörténet és -szervezés | 103 |
Nemzetközi tudományos kapcsolatok | 105 |
A K+F szervezése és igazgatása | 106 |
A tudományos és technikai haladás közgazdasági kérdései (Tudománygazdaságtan és műszaki fejlesztés) | 108 |
Tudományos munkaerőgazdálkodás | 109 |
A tudományos munka típusai, szintjei és funkcionális vonatkozásai | 110 |
Tudományos testületek és szervezetek | 111 |
A tudományos munka módszertana, technikája, felszereltsége (A tudományos munka anyagi és szellemi "műszerezettsége" és infrastruktúrája) | 112 |
A tudományszervezés dokumentáció jellege - bevezetés a szakirodalom forrásaiba | 114 |
Függelék | |
Tudományszervezési bibliográfiák | 118 |
Bibliográfiák | 118 |
Dokumentációs jellegű folyóiratok (sorozatok) | 120 |
Tudományszervezési periodikák válogatott jegyzéke | 122 |
Általános tudománypolitikai folyóiratok és sorozatok | 122 |
Természet- és társadalomtudományi folyóiratok, különös tekintettel a tudománypolitikára | 123 |
Felsőoktatási folyóiratok, különös tekintettel a tudománypolitikára | 124 |
Tudományos testületek éves jelentései | 125 |
Jegyzetek | 125 |
A kutatás és a tudományos tájékoztatás ellentmondásos viszonya | 128 |
Ellentétek, paradoxonok, feszültségek, divergenciák - "A harmadik egyenrangú partner..." | 128 |
A kutatás és a tudományos tájékoztatás ellentmondásos kölcsönhatásának típusai | 110 |
A meghatározott kutatási igény és a releváns, de meghatározatlan ismeretanyag feltárása közötti ellentmondásos viszony | 130 |
A felhalmozódott ismeretanyag (mint egész) bősége - és az ebből relatíve kevés produktív hasznosíthatóság (mint rész) közötti ellentét | 130 |
A tudományos írásművek számának exponenciális növekedése és a bennük foglalt ismeretek exponenciális "erkölcsi kopása" közötti ellentmondásos viszony vagy paradoxon | 131 |
A szakirodalom differenciálódási - és integrálódási folyamata közötti paradoxon (vagy a tudományos fejlődés, mint a differenciálódás és az integrálódás ellentmondásos egységeként megnyilvánuló folyamat visszatükröződése a szakirodalomban) | 132 |
A munka tudományos megalapozottságának fokozódó társadalmi igénye - és a tudományos ismeretek növekvő bonyolultsága közötti feszültség | 134 |
A tudományos tájékoztatási apparátus rohamos növekedése - és használatának relatíve csökkenő tendenciája közötti ellentét | 136 |
A tudományos tájékoztatás transzmissziós jellege (a kutatás és a szakirodalom között) - és mint a szakirodalomtól való eltávolítás eszköze ("elidegenedés") közötti paradoxon | 137 |
A tudományok rendszerezésének elmélete (mint általános) - és a dokumentációs osztályozás elmélete (mint különös) közötti ellentét | 139 |
A kutatás és a tudományos tájékoztatás egymástól való függése - és intézményes különállásuk közötti ellentét (mint szervezeti tényező) | 140 |
A kutatás nagyobb vonzása - és a tájékoztatási szakemberszükséglet kielégítése közötti divergencia (vagy a dokumentalista dilemmája mint szubjektív tényező) | 142 |
A tudományos tájékoztatás növekvő gyakorlata - és viszonylagos elméleti elmaradottsága közötti divergencia | 143 |
A kutatás és a tudományos tájékoztatás ellentmondásos viszonyának jellegéről | 144 |
Jegyzetek | 146 |