| Bevezetés | 9 |
| A tudományos szocializmus: a marxizmus alkotórésze | 11 |
| A marxizmus: fordulat a szocializmus felfogásában | 11 |
| A tudományos szocializmus: a marxizmus alkotórésze, mint politikai tudomány | 16 |
| A marxista politika elmélet alapkérdései | 21 |
| A politika érdekmeghatározottsága | 23 |
| Az érdekek szerkezete | 23 |
| Az érdekrendszer hierarchiája | 25 |
| Az érdekek politizálódása | 27 |
| A hatalomról | 29 |
| A politikai hatalom szerkezete és szerepe | 29 |
| A hatalom működésének néhány problémája | 34 |
| A politikai rendszer | 41 |
| A politikai rendszer tartalma | 41 |
| A politikai intézményrendszer | 42 |
| Az állami szervek | 44 |
| A pártrendszer | 48 |
| A politikai rendszer nem intézményi öszetevői | 50 |
| A politikai folyamatok néhány problémája | 54 |
| A történelmi kor | 54 |
| Az általános, a különös, az egyes problémája | 57 |
| A politika alternatív jellege | 62 |
| A folyamatosság és megszakítottság a politikában | 67 |
| A politikai folyamatok összetettsége | 71 |
| A kapitalizmus társadalmi-politikai viszonyai. A munkásmozgalom harcának kérdései | 79 |
| A kapitalista társadalom szerkezetének és ellentmodásrendszerének fejlődése. A tőkés társadalam poltikai rendszere | 82 |
| A gazdasági, politikai, szociális viszonyok fejlődése | 89 |
| A kapitalizmus fejlődési szakaszai és alakváltozásai | 97 |
| A kapitalista társadalom osztályszerkezete és ellentmondásrendszere | 99 |
| A munkásosztály poltikája és a nemzeti kérdés | 101 |
| A kapitalizmus politikai rendszere | 104 |
| A burzsoá demokrácia pártrendszere | 110 |
| A burzsoá demokrácia és a fasizmus | 110 |
| Az állammonopolista kapitalizmus néhány főbb társadalmi, politikai problémája | 113 |
| A munkásosztály és mozgalma a kapitalizmus elleni harcban | 119 |
| A munkásosztály történelmi hivatása | 119 |
| A munkásság osztállá szerveződése és a munkásmozgalom | 120 |
| A munkásosztály forradalmi pártja | 120 |
| Az új típusú párt kialakulása | 121 |
| Az új típusú forradalmi párt fő sajátosságai | 122 |
| A stratégia és taktika a munkásmozgalomban | 123 |
| A munkásmozgalom szervezeti fejlődése | 125 |
| A marxizmus-leninizmus forradalom-elmélete | 131 |
| A szövetségi politika | 131 |
| A munkás-paraszt szövetség | 135 |
| A középrétegekhez való viszony | 137 |
| A munkásosztály és az értelmiség | 137 |
| A burzsoáziával való kapcsolatról | 138 |
| A nem osztályjellegű kapcsolatok fő területei | 139 |
| A forradalom általános összefüggéseiről | 141 |
| A forradalom és a reform | 141 |
| A forradalmi folyamatról | 143 |
| A proletárforradalom általános vonásai | 145 |
| A forradalmi helyzet | 147 |
| A forradalom szubjektív feltételeiről | 149 |
| A forradalom megvalósulásának formái: a fegyveres harc és a békés út | 150 |
| A marxizmus-leninizmus forradalomeléletének fejlődése | 156 |
| Marx és Engels: a marxizmus forradalomelméletének kialakulása | 167 |
| A marxizmus forradalomelméletének lenini továbbjelesztése | 175 |
| A népi demokratikus forradalom | 175 |
| A forradalmi munkásmozgalom politikájának fő kérdései korunkban | 175 |
| A fejlett tőkés országok kommunista pártjainak politikája | 183 |
| Az állammonopolista struktúraváltás | 188 |
| A monopolkapitalizmus az 1970-es években | 190 |
| A fejlett tőkés országok politikai erői | 194 |
| A kommunista mozgalom útkeresése | 194 |
| A gyarmati rendszer szétesése | 197 |
| A fejlődő országok sajátosságai | 197 |
| A fejlődő országok gazdaságának átalakulása | 200 |
| A fejlődő országok társadalmi és osztályszerkezete | 207 |
| A fejlődő országok politikai rendszere | 213 |
| A fejlődő országok perspektívái | 216 |
| A fejlődő országok a mai világban | 220 |
| A hatalmi viszonyok és a politikai rendszer a szocialista építés folyamatában | 223 |
| A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet | 225 |
| Tudományos fordulat a kommunizmus felfogásában | 225 |
| A marxizmus-leninizmus klasszikusai a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenetről | 227 |
| A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet értelmezésének egyes kérdései korunkban | 233 |
| Az átmeneti korszak lényege: a szocializmus építése | 237 |
| A szocialista kultúrforradalom | 245 |
| A szocializmus építése és az ellentmondások | 250 |
| A szocialista építés közös vonásai és nemzeti sajátosságai | 254 |
| A szocializmus építésének útja | 259 |
| A szocializmus építése a Szovjetunióban | 259 |
| A szovjethatalom első évei és a szocialista építés kérdései | 259 |
| Lenin elméleti tevékenységének fő vonásai az 1920-as években | 267 |
| A szocialista építés stratégiai vitái az 1920-as években | 271 |
| A szocialista építés eredményei és problémái az 1930-as években | 272 |
| A szocializmus építésének útja a Kelet-Európában a második világháború után | 272 |
| A "létező" szocializmus néhány kérdése | 274 |
| A szocializmus építésének feltételei a második világháború után | 278 |
| A szocialista építés főbb eredményei és tapasztalatai a II. világháború után | 281 |
| A proletárdiktatúra szerepe a szocilaizmus építésében. A szocializmus politikai rendszere | 296 |
| A proletárdiktatúra, a munkásosztály hatalma | 296 |
| A szocialista demokrácia jelentősége és szerepe | 313 |
| A proletárdiktatúra politikai rendszere | 318 |
| A párt vezető szerepe a proletárdiktatúrában | 319 |
| Más pártok és a társadalmi szervezetek | 324 |
| Az állami szervezeti rendszer | 326 |
| A nemzetközi politika alapkérdései | 331 |
| A nemzetközi politika fő kérdései a II. világháború után | 333 |
| A háború néhány összefüggése | 333 |
| A nemzeti és a nemzetközi politika kapcsolatai | 333 |
| A háború néhány új kérdése | 335 |
| A munkásmozgalom és a nemzetközi politika | 336 |
| A második világháború utáni nemzetközi fejlődés fő tendenciái | 339 |
| A nemzetközi politika mai fő kérdései | 344 |
| A nemzetközi politika új problémái | 345 |
| Az erőviszonyok eltolódása a tőkés világban | 345 |
| A globális világproblémák | 346 |
| Az SZKP XX. kongresszusa és a békés egymás mellett élés politikája | 348 |
| A jelenlegi nemzetközi politika fő erői és fő kérdései | 351 |
Folytatás Microsoft-tal