Tudományos közlemények 2010. április

Előszó

Alig 20 éve, hogy a laikus felhasználók tömegei számára is elérhetővé vált az internet, a World Wide Web. Az utóbbi tíz esztendőben Magyarországon legalább ötszörösére nőtt az internet-használók tábora, megközelítve a teljes népesség 60%-át. A mennyiségi növekedésnél azonban talán még lényegesebb az a minőségi változás, amelynek eredményeként az internet egyre inkább áthatja mindennapi életünket. Megkönnyíti a gazdasági élet szervezését, a vállalkozások működését, hatékonyabbá teszi a közigazgatást és az ügyintézést, elősegíti a társadalmi érintkezést, az egyes emberek közötti és a szervezeti kommunikációt, helytől és időtől függetlenül elérhetővé teszi a kulturális, az oktatási és a kereskedelmi szolgáltatásokat a lakosság egyre szélesebb rétegei számára. A legújabb fejlemények pedig már azt is lehetővé teszik, hogy az eddigi passzív befogadók aktív alkotókká legyenek a világhálón; a Web 2.0 eszközeivel bárki szerzővé válhat, blogjában vagy weboldalán megoszthatja véleményét, közzé teheti alkotásait, csatlakozhat az érdeklődési köréhez illeszkedő virtuális közösségekhez, sőt ilyeneket maga is létrehozhat. Ez a rohamos fejlődés indokolja, hogy az Általános Vállalkozási Főiskola 2009. november 10-i tudományos konferenciája, amelyet Sárközy Tamás rektor védnökségével a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott, „E-világi trendek" címmel az internetnek a társadalomra, a gazdaságra, a politikára, a közigazgatásra és a kommunikációra gyakorolt hatásainak vizsgálatát állította középpontba. Kötetünk első blokkjának tanulmányai a konferencián elhangzott előadások alapján készültek. f _ A konferencia meghívott és AVF-es előadók közreműködésével plenáris üléseken és hat szekcióban végezte munkáját. Bevezető előadást Szabó Katalin és Hámori Balázs tartott „Virtuális és hálózati gazdaság címmel", ennek szövegét később publikáljuk. Csepeli György, Prazsák Gergővel együtt, azt demonstrálta, hogyan függ össze az internet-használat a hazai egyenlőtlenségekkel. Verebics János az elektronikus közszolgáltatások jogi szabályozásával, Ferenczy Endre az adatvédelem külföldi törvényi regulációjával foglalkozott. Andó Éva az e-nyelvnek, a „netbeszédnek", azaz az e-kommunikáció nyelvi jellemzőinek szentelte előadását. G. Márkus György az „e-világot" átfogóan Új Modernitásként jellemezte, kitérve a pártrendszerek előtt álló kihívásokra is. Békési Gábor a webszolgáltatások tranzakció-kezelését mutatta be. Rétallérné Görbe Éva a vezető munkáját elemezte. Réger Béla az e-business logisztikájáról beszélt. Kelen András az internet kapcsán azt fejtegette, hogyan jelentkezik egy új civil jellegű újságírás és hírfogyasztás. Kuti Éva a nagyvállalati mecenatúra nézőpontjából elemzett website-okat. Egy karitatív internetes akció történetét dolgozta fel Miklós Ágnes Kata. A hazai e-kormányzatról adott elő Fenyvesi Éva. Szépe Orsolya a tudásmegosztás néhány kérdését taglalta. Katona Brigitta és Pónusz Mónika az e-menedzsment és a vám kérdéseit tárgyalta, Vértes Edit az e-kereskedelem anomáliáival foglalkozott. Benkő Péter a világválság hazai hatásairól adott elő, Kádas Csaba pedig a kambodzsai effektusokról. Joó András párhuzamokat állított fel a diplomáciatörténet tendenciái és a jelenkor problémái között. Gellért Kiss Gábor bibliai tárgyú esszéinek sorát folytatva, V. Nagy Évával együttműködve írt az „ószövetségi matematikáról". Szakolczai György - a Washingtoni Konszenzus témakörében - Mihályi Péter koncepcióját bírálta. Az „audiatur et altéra pars" (vagyis a „hallgattassák meg a másik fél") elvének jegyében közöljük Mihályi Péternek a vitát kiváltó cikkét. Mivel e vitában a globális és a magyar gazdaságpolitika paradigmatikus kérdéseiről van szó, felkínáljuk a lehetőséget szerzőinknek és olvasóinknak a hozzászólásra. Vissza