Tudományos Közlemények 1971/III.

Előszó

Néhány pszichológiai szempont a sportolók edzéséhez

Az ember pszichoszomatikus egységként való vizsgálata nemcsak a pszichikai és fizikai-fiziológiai folyamatok, tulajdonságok együttes szemléletét, hanem "ezek kölcsönhatásának felismerését is .jelenti. Ugyancsak együttes szemlélet alapján érthetjük meg a környezet-személyiség-tevékenység kölcsönhatásait. Csatlakozunk Rókusfalvy /12/ álláspontjához, aki szerint a tevékenység - esetünkben a sporttevékenység - "az a központi láncszem, amelynek pszichológiai elemzésén és értelmezésén keresztül mind a környezet, mind a személyiség sajátosságai és kölcsönhatásuk törvényszerűségei megragadhatók/ megismerhetők. Ebben a felfogásban tesszük elemzés tárgyává azokat a - teljesítményt befolyásoló - tényezőket, kapcsolatokat,, amelyek az edzői munka mindennapos gyakorlatában szerepelnek. Az esetek többségében konkrét következtetésekre is vállalkoztunk, azzal a szándékkal, hogy segítséget adjunk, vagy legalábbis gondolatébresztő hatást keltsünk.

Személyiség és környezet- edzésterhelés

A sportoló lelki folyamatainak vizsgálatához a legkedvezőbb kiindulás a személyiség megismerése és a kapott adatok, jellemzők felhasználása az edzéseken. A személyiség különböző tulajdonságai nem egymás mellett függetlenül létező és összegeződő sort alkotnak. A személyiségjegyek egymással szoros kölcsönhatásban vannak, befolyásolják és feltételezik egymást. Amikor az egyén pszichikai tulajdonságait vizsgáljuk, azt találjuk, hogy ezek közül egyesek kiemelkedő szerepet játszanak a többit erősen befolyásolják és a viselkedésnek egységes, jellemző karaktert adnak. Ezeket a tulajdonságokat nevezzük domináns jegyeknek. Feltárásuk alapvető, mert az egyes fizikai tulajdonságok optimális fejlesztéséhez nélkülözhetetlen diagnosztikai jelentőségük van. A domináns jegyek, tulajdonságok ismeretében eredményesebben tudjuk kiválasztani az edzésmódszereket, pontosabban határozható meg az egyes edzések terhelése, kielégítő elméleti alapot teremthetünk a terhelési módok/ eljárások kiválasztásához. Ismertek a - Counsilman /4/, Ogilvie /15/, Tutko /15/- személyiségvizsgálatok, amelyeket az optimális edzésadagolás érdekében végeztek élsportolókon. A kapott eredmények és következtetések jelentős szerepet játszottak az edzésadagok differenciálásában. Az 1964-es olimpiára készülő amerikai úszóválogatott tagjainak napi edzésadagja - csak a volument vesszük figyelembe 4 km-től 12 km-ig terjedt. Voltak tehát az olimpiai bajnokok között olyanok , akik mások . napi edzésadagjának felét sem úszták le. Természetesen számításba keli vennünk azt is, hogy feltehetően intenzívebb programot hajtottak végre.
Bennünket természetesen a sportszempontból lényeges motorikus képességek érdekelnek, és azok egyéni kifejlődése a személyiség szerkezetében. Lényeges továbbá a mozgásfolyamat, a cselekvés lefolyásának jellegzetessége. Fontos ismernünk a mozgáslefolyás ritmusának egyéni vonásait. A motorikus képességekkel igen szoros kölcsönhatásban ismernünk kell az intellektuális jellemzőket is, mert az atléta döntési, megfigyelési, általánosító /generalizáló/ képessége fontos feltétele a mozgástanulás és alkalmazás sikerének, a sportversenyeken való eredményes szereplésnek. Vissza