Tudomány Magyarországon 1996

Előszó

Korunk tudománya - bár nemzeti társadalmak keretében művelik - egyetemes és nemzetközi: az egyre gyorsuló globalizációs folyamatok és a nemzetközi integráció egyik motorja. A modern vagy gyorsan modernizálódó társadalmakban a tudomány eredményei mélyrehatóan befolyásolják a társadalom minden szféráját: a szellemi-kulturális életet, a gazdaságot és a műszaki-technikai fejlődést, a társadalmi-politikai folyamatok, a népesség fizikai állapotát és reprodukcióját, a mindennapi életvitel és a mentalitás alakulását. Több gyorsan felzárkózó és modernizálódó ország példája bizonyítja, hogy a tartós fellendülést, majd az érintett ország nemzetközi versenyképességét minden esetben az oktatási és tudományos beruházások alapozták meg, éspedi úgy, hogy ez a stratégia már viszonylagos forrásszükösség viszonyai között is érvényesült. Korunk világgazdaságában az oktatási és tudományos beruházás, a "szelelmi tőke" fejlesztése vált a gazdasági fejlődés egyik legfőgg meghatározójává. Ebben rejlik a nemzetközi munkamegosztásban elérhető " koparatív előnyök" fő forrása. Hazánk legsokoldalúbban kihasználható erőforrása is a rendelkezésére álló szellemi tőke. Ezt támasztják alá a hazai történelmi tapasztalatok is (a reformkor tanulságai, a trianon utáni időszak klebelsberg nevéhez kötődő kultúrpolitikája, de akár a magyar tudomány extenzív fejlesztési időszaka is - nagyjából az 1970-es évek végéig).
A globalizációs tendencia ellenére a tudomány a nemzeti hagyomány és kultúra szerves és kiszakíthatatlan része. A magyar tudomány a reformkor óta mindig is a nemzeti teljesítmény és a nemzeti kiválóság kitüntetett színtere volt: döntően meghatározta az ország nemzetközi képének és megítélésének alakulását. Meglaapozta az oktatásügy jó színvonalát, alig felbecsülhető módon hozzájárult a magyar társadalom modernizációjához. Olykor - a kiváló teljesítmények, a kiemelkedő életművek (magyar származású Nobel-díjasok) kultuszával és példájával - a nagy nemzeti traumák hatását is ellensúlyozta. Figyelmet érdeme, hogy egy a közelmúltban lefolytatott vizsgálat szerint a magyar fiatalok nemzeti tudatának, büszkeségérzetének két pillére van: a magyar tudomány teljesítményei és a nagy nemzeti forradalmak (1848 és 1956). Egy-egy ország sikere a nemzetközi versengésben, valamint hosszú távú jövője azon is múlik, hogy a tudományművelés, a tudományos karrier milyen mértékben vonzó és "kifizetődő" a fiatal generációk legtehetségesebb csoportjai számára. Vissza

Fülszöveg

1997-ben az Akadémia vezetése úgy döntött, hogy könyvsorozatot indít "Akadémiai Műhely" címmel, amelynek feladata, hogy segítse Akadémiánk működésének rendszerességét, és egyben szervezze is az akadémiai fórumokat. El akarjuk érni, hogy az akadémiai székfoglalókat írásban is készítsük el tagtársaink, ezért jelentetjük meg azokat 1998-tól rendszeresen (Az MTA tagjainak székfoglaló előadásai). Erősíteni akarjuk a tudóstestület tradícióit mint bennünket összetartó erőt és a tudományban a folyamatossság fontosságára figyelmeztető tényezőt. Ezért Újítottuk fel az 1949-ben megszakadt emlékbeszédek hagyományát az Akadémia elhunyt tagjairól. Gondoskodni kívánunk ezek kiadásáról (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett). Közreadjuk ezután a közgyűlések alkalmából elhangzott tudományos előadások szövegét. (Közgyűlési előadások). És ezek mellett megindítjuk az Akadémia történelmében valahogy mindig elmaradt évkönyvsorozatot (Az MTA Évkönyve), és rendszeresen megjelentetjük az 1991-ben megszakadt, majd 1997-ben újraindított akadémiai almanachsorozatot (Az MTA Almanachja). Vissza