| I. kötet | |
| Előszó | 3 |
| A tudomány a kultúra egészében | |
| A kultúra, mint értékjelentés és valóság | 5 |
| A cultura eredeti jelentése | |
| A kultúra mint az igazság, szépség, jóság és szentség értékjelentése, a megvalósításukra irányuló tevékenység és ennek történeti eredménye | |
| A szellemi jelentésszféra és a valóságszféra a kultúrában | |
| Az értékek fajai | 11 |
| Önértékek és eszközértékek | |
| A technika értékjelentése | |
| Szellemi és anyagi kultúra | |
| Az értékek megismerése | 16 |
| Időtlen értékjelentés és időbeli értékélmény | |
| Az embernek, mint szellemi lénynek jelentés-felismerő transzcendenciája | |
| Az abszolút értékek formális jellege | |
| Az örök értékjelentések nem elemezhetők ki a mai kultúrából | |
| Az értékek fokozatos felismerésének hite | |
| A kultúra megvalósulása a történetben | 25 |
| A kultúra értékrendszere végtelen | |
| Az emberi történet és az Isten országa | |
| A kultúra theodicaeája | |
| A kultúra, mint tevékenység | 27 |
| Az értékmegvalósítás kötelezettségének tudata | |
| A kultúra a valóságnak értékejlentések értelmében való formálása | |
| A kultúra tevékenységformái: tudományos gondolkodás, művészi alkotómunka, erkölcsös cselekvés és vallásos kultusz | |
| A kultúra mint tevékenység, személyes aktus: a szellem világának demokráciája | |
| Az értékjelentések felismeréséhez sajátszerű fogékonyság szükséges: a szellem világának arisztokráciája, helyesebben: logokráciája | |
| Okság a lelki valóságban és a kultúra világában | 35 |
| Mechanikai okság | |
| Az értékjelentések átélésének szerepe a lelki tevékenységben | |
| Az ember célkitűző, tehát értékvalósító, tehát kultúrateremtő lény | |
| A szellemi jelentések, mint ilyenek, nem ható okok | |
| Az emberi történet a kultúra értékjelentései, mint célok körül folyó küzdelem | |
| A kultúra, mint értékes valóság s megértése | 43 |
| A kultúra mint mű | |
| A kultúrjavak megértése | |
| A megértés szellemi újrateremtés | |
| A kultúrális műnek, a kultúra ágainak, az egész kultúrának szellemi egysége | |
| A hiperkultúra | |
| Civilizáció és kultúra | 52 |
| A civilizáció és a kutlúra különböző jelentése | |
| A civilizáció a társadalom külső jogrendje, a kultúra az értékjelentések megvalósítása | |
| A civilizáció a kutlúrának egyik ága | |
| A kultúra és az objektív szellem | 56 |
| Az értékjelentés és a valóság viszonya | |
| Az objektív szellem jelentésalkat s nem történeti valóság | |
| Az objektivált és az objektív szellem megkülönböztetése fölösleges: mindkettő jelentsétartalom | |
| Az objektív szellem szuperexisztenciájának kérdése | |
| A tudomány logikai jelentésalkata a kultúrában | 40 |
| Racionális jelentés és értékjelentés | |
| A logikai jelentésalkat egytemessége teszi lehetővé a tudományt | |
| Az értékjelentések melegsége a kultúrában | |
| Értékejlentés és világnézet | |
| A tudomány hajlamos a kultúra egészét elracionalizálni | |
| A tudomány társadalmi jellege | |
| A tudomány, mint szociális mű | 82 |
| A kultúra jelentéseinek megértésében már szociális mozzanat rejlik | |
| A tudomány vituális társadalma | |
| A logikumnak gondolatjelentéseket szocializáló hatalma | |
| A tudomány az egész emberi nemet multban és jelenben társas egységbe zárja | |
| A kritika és a megismerés szociális jelelge | |
| A problémáknak a kutatókat társító ereje | |
| A tudomány mint gondolatjelentések szocializálása | |
| Eszköze a nyelv és az írás | |
| A tudomány szellemi dialektikájának társas mozzanata | 94 |
| A tudománynak a jelentések ellentétében mozgó fejlődése | |
| Az ellentétek közös együttgondolásra kényszerítenek | |
| Az igazság érvénye független felismerőinek számától, a társas közösségtől | |
| A tudomány fejlődésének társadalmi háttere | 97 |
| A megismerés mint a társadalom életfunkciója | |
| A kultúra szétkülönülése és a tudomány | |
| A társadalom életérdekei és ateorétikus tényezői a tudományban | |
| A tudomány társadalmi és korjellege | |
| A jelentések egyedi koncentrációja | |
| A hagyomány ereje a tudományban | 103 |
| A hagyomány nem biológiai, hanem szellemi kategória | |
| A hagyomány jelentéstartalma szellemi egységbe kapcsolja a nemzedékeket | |
| A hagyomány jelentésalkatának megbontása | |
| A hagyomány nyomasztó hatalma: antihisztorizmus | |
| A tudomány logikai alkatánál fogva kevésbbé van kötve a hagyományhoz, mint a kultúra többi ága | |
| A tudományos hagyomány jelentősége | |
| A tudományos nevelés, mint az ismerethagyomány átszármaztatója | |
| A hagyomány haladásgátló ereje a tudomány terén | |
| A tudomány hagyománybontó hatása a kultúra többi ágában | |
| A politikai hatalom virágzása s a tudomány újjászületése | |
| A személyes és a társas tényezők viszonya a tudomány fejlődésében | |
| A tudományok történeti öntudata | 123 |
| A tudományok történeti telítettségének tudatfoka | |
| A természettudományok és a hisztorizmus | |
| A szellemi tudományok és a hisztorizmus | |
| A rendszeres kutatás és a törtéenti kutatás | |
| A filozófia a történeti telítettség maximális fokán áll | |
| A tudományos fogalomhagyomány szociális kopása | |
| A tudomány történeti vizsgálatának szempontjai: lelkiség és szellem, Psyché és Logos | |
| Az ú. n. szellemtörtéent feladata | |
| A lelkiség és a szellem dualizmusa történettudomány fejlődésében | |
| A tudomány és a társadalom rétegei | |
| A társadalom tagozódása és a tudomány | 142 |
| Közös szellemi jelentések tartják össze az embercsoportokat és a társadalmat | |
| Az egynemű környezetnek és a kölcsönhatásnak szerepe a közös jelentésalkat kialakulásában | |
| A tudomány helyzete a primitív, majd a fejlett társadalomban | |
| A tudomány a kultúrának többi ágával egyenrangúvá emelkedik | |
| A tudomány először egy-egy társadalmi rétegnek monopóliuma, később egyetemessé válik | |
| A papi rend és a tudomány | 147 |
| Varázslat és tudomány | |
| Az egyiptomi, a babilóniai s az indiai papság tudománya és a társadalom | |
| A görögöknek nincsen papi kasztja: a tudomány szabadon fejlődik | |
| A keresztény papság mint szervezett társadalmi rend a középkori tudomány ápolója | |
| A hivatalnoki rend és a tudomány | 153 |
| A nagy keleti folyamkultúrák hivatalnoki rendje s a tudomány | |
| Az egyiptomi és a babilóniai hivatalnokok történeti és jogi tudománya | |
| A tudós hivatalnoki rend a kínai demokratikus társadalomban | |
| Japán egész társadalmi életét és politikai hatalmát átalakítja a modern tudomány | |
| Az arisztokráciának s a polgárságnak a tudományhoz való viszonya | 156 |
| A társadalmi elit cirkulációja | |
| A politikai arisztokrácia szerepe a kultúrában | |
| A tudósok szellemi arisztokráciája társadalmi demokráciára tör | |
| A város a szellem, a vidék az akarat emberének termőföldje | |
| A tudós elitnek társadalmi megoszlása a XVIII-XIX. században | |
| A középosztály és a tudomány | |
| A társadalmi rétegek világnézetének típikus jelentésalkata | |
| A magyar birtokos nemesség és a tudomány | |
| A honoráciorok és a magyar polgárság tudományos fogékonysága | |
| A magyar tudósok elkésett polyhistorizmusa a XIX. században | |
| A magyar reformkorszak liberalizmusa a tudomány szabadságát követeli | |
| A magyar nemzeti tudományágak megalapítói a köznemesi és polgári rend tagjai | |
| A magyar arisztokrácia és a tudomány | |
| A plutokrácia és a tudomány | 184 |
| A kapitalizmus jelentésalkata | |
| A plutokrata szellem értéktábláján a vezérérték a haszon | |
| Ezért a tudományt is az utilizmus szempontjából értékeli s használja fel | |
| A mennyiség kategóriájának uralma a minőség felett | |
| A tudomány merkantilizálása | |
| A tudománnyal együtt halad a gazdasági-technikai kapitalizmus | |
| A módszer az ismeretek kaptalizálása | |
| A "tudomány nagyüzeme"; nagyipar és nagytudomány | |
| A gazdálkodás és a tudomány fejlődésének párhuzama | |
| Plutokrácia és logokrácia | |
| A munkásréteg és a tudomány | 196 |
| A tudomány jelentésalkata és értéke a proletárság felfogásában | |
| A tudomány a vallás pótléka | |
| Munkásdemokrácia és tudományos műveltség | |
| A proletárság és a társadalomtudomány | |
| Szociológiai idolumok a világnézetben | |
| A Szovjetúnió a természettudományra és technikára épített a proletárság hatalmát | |
| A bolsevizmus és a kapitalizmus tudományfelfogása | |
| A szellemi tudományok kimerülnek a dialektikai materializmus alkalmazásában a szovjettudomány körében | |
| A természettudományi és technikai műveltség társadalomátalakító ereje | |
| Az alkotmányformák és a tudomány | 214 |
| A tudomány szerepe az abszolút monarchiában | |
| A politikai hatalom a szellem birodalmában is követeli a hatalmat | |
| A tudomány élete a köztársaságban | |
| Parlamenti rendszer és tudomány | |
| A diktatúra viszonya a természettudományokhoz és a szellemi tudományokhoz | |
| Tudomány és nemzet | |
| A nemzeti szellem a tudományban | 223 |
| A nemzet mint társadalmi valóság és mint objektív szellem | |
| Az egyesnek és a nmezeti szellemnek viszonya | |
| A nemzet elsősorban nenm biológiai, hanem szellemi principium | |
| Néplélek és nemzeti szellem | |
| A nemzeti szellem vizsgálatának nehézségei | |
| A nemzet valósága többféle társadalmi rétegből és csoportból áll, amelyeket ellentétes érdekek és célok feszítenek | |
| A nemzet lelkisége idők folytán átalakulhat | |
| A nemzeti szellem elszigetelt vonásokból gépiesen nem rakható össze, mert szerves egész | |
| Innen a nemzeti szellem vizsgálatának művészi-intuitív vonása | |
| Az átlagember vagy a nemzet szellemi hőse, a történeti folyamat vagy a megmaradó alkotás legyen-e inkább a vizsgálat tárgya? | |
| Nyelv, irodalom, művészet, jog a nemzet szellemének értékrendszere | |
| Érzelmi-irracionális és gondolati-tudományos tényezők | |
| A tudományos gondolkodásmód nemzeti jellege | |
| A tudomány a nemzet lelkét formálja, mert öntudatra ébreszti, a nemzet szellemi erejét tudatosan fejleszti | |
| A tudomány mint ismeret a nemzet lelkiismerete is, mert az öntudatos felelősséget viseli a kultúra haladásáért | |
| A nemzeti szellem sohasem kész, minden emberöltő újra alkotja és továbbmunkálkodik rajta | |
| A nemzeti szellem a tudomány jellegzetes problematikájában | |
| "A tudomány" szó jelentésénke nemzetek szerint különböző jelentésárnyalata visszatükrözi a nmezetek tipikus gondolkodási és értékelési módját | |
| A francia nemzeti szellem a tudományban | 242 |
| A francia tudomáynos gondolkodás racionalizmusa és abszolutizmusa | |
| Az észnek uniformizáló hatalma és a nagy forradalom | |
| A társadalomnak általános elvek, észszerű gondolatok szerint való formálása | |
| A francia szellem észszerű világossága tudományban, költészetben és politikában | |
| A francia gondolkodásmód analitikus vonása | |
| Szintézise, mint ideológia; társadalmi utópiákra való hajlamossága | |
| A francia racionalizmus és az Isten-fogalom | |
| A merő racionalizmusból kritikai és szkeptikus gondolatjárás következik | |
| A francia stiláris formaérzék: a francia tudomány nem tudja elválasztani a tárgyi-logikia tartalmat az esztétikai érdektől, a stílusnak művészi sugalló erejétől | |
| A tudományos kollektív munka teremtő erejébe vetett hit | |
| Az angol nemzeti szellem a tudományban | 252 |
| Az angol tudományos gondolkodásmód empirizmusa és individualizmusa | |
| Az angol nem az elvont elveknek, hanem a matter of fact-nek nemzete | |
| Ennek középkori törtéenti gyökerei | |
| Az angol a nominalistáktól kezdve Baconon, Locke-on, Hume-on keresztül Spencerig a metafizikához nem vonzódik, mert szemében csak a tapasztalat az ismeret érvénybiztosítáka | |
| Dickens az angolok ténykultuszáról | |
| Az angol és a francia fizika: a mechanikai szemléletes modellek szerepe az angol tudományos gondolkodásmódban | |
| Az egyetemes elvektől, az elvont elméletektől és rendszerektől való tipikus idegenkedés | |
| Az amerikai tudomány szelleme | |
| Az angol tudományos és politikai elmejárás empirikus és történeti szellemének párhuzama: az angol büszkén vallja, hogy illogikus s hogy általános elveket sohasem formuláz meg, mert mindig a pillanatnyi helyzethez akar alkalmazkodni | |
| Az angol a multba visszanéző nép, az idő individualizáló elvének nemzete: a racionalista francia a drámai változásnak, az empirikus angol a nyugodt és lassú szerves fejlődésnek kategóriájában gondolkodik | |
| Az idő az igazság anyja | |
| Az angol tudományos szellem tipikus naturalizmusa | |
| Az angol nem az elmélet, hanem a gyakorlati cselekvés embere: the man of action | |
| Ezért utiltarisztikus felfogású az etikában, a politikában s a logikában (pragmatizmus) | |
| Az angol empirizmus és individualizmus a szépirodalomban | |
| A német nemzeti szellem a tudományban | 271 |
| A német szellemi alkat bonyolultsága és politipizmusa | |
| Nietzsche a germán géniusz sokrétűségéről | |
| A német szellemi struktúra nyitott, örökösen fejlődő, meglepően dinamikus, kiegyenlítetlen és befejeztlen vonása | |
| A Volk der Denker und Dichter | |
| Az ellentétek kiegyenlítésére, a magasabb egységre, elvi szintézisre való ösztönös és tudatos törekvés | |
| az ellentétek nem rekesztik ki egymást, mint a racionalista francia lélekben, hanem a német lélek mélyén egybetartoznak | |
| Az angol a pozitív tények tézisének, a francia az ész nevében ágaskodó antitézisnek, a német a kettő szintézisének nemzete | |
| Metafizikai alapelve Cusanustól kezdve Leibnizen, Kanton, Schellingen és Hegelen át máig a coincidentia oppositorum, az ellentétek egybeesése | |
| A német szellemi alkat magja a voluntarizmus, amely a hatásban, az akarásban, a cselekvésben érzi a világ legbensőbb lényegét a nagy német misztikusoktól Leibniz monadologiáján, Kantnak a gyakorlati ész primátusát hirdető etikáján, Fichte idealizmusán, Schopenhauer akaratfilozófiáján s Nietzsche Wille zur Macht-ján keresztül Wundt metafizikájáig s a nemzeti szocializmus dinamikus világfelfogásáig | |
| A német lélek vérbeli metafizikus: az Abszolútum után sóvárog | |
| A világ organikus és nem mechanikus felfogása | |
| A germán indiviualizmus és hisztorizmus | |
| A fajelmélet biologizmusa mélyen behatolt a német tudomány jelentésalkatába | |
| A nemzeti szellem tipizálásának korlátai | 287 |
| A típus rugalmasan rendező logikai eszköz | |
| A francia indiviualizmus és művészi lelemény | |
| Az angol merev konzervativizmus lényegében abszolutizmus | |
| A német metafizikai idealizmus után erős materialisztikus áramlat is volt | |
| Marx és a német nacionalizmus | |
| Locke a matematikai megismerés felfogásában nem empirista; Berkeley olyan ismeretelméleti idealista, akárcsak egy német Ich-Philosph; az angoloknál is van tudományos és költői romantika | |
| A francia Pascal misztikus is | |
| Rousseau romantikus is | |
| A német idealisták a XIX. század elején Európának öntudalmukba mélyedő "indusai"; A XX. száazd elején a német már találkony technikai-gyakorlati nemzet, az alkotó erő életteljes, szinte amerikai típusa Európában | |
| A tudományos elmejárás geografiája | |
| Nemzeti szellem és világkultúra | 295 |
| Személyi kultúra, nemzeti kultúra, világkultúra | |
| A humanitás eszméje | |
| A kultúra alanya virtuális módon az egész emberiség | |
| A nemzetek kultúrjavainak kicserélése és fokozatos egységesülése | |
| A világkultúra jelentésalkatában a racionális és az érték-jelentések szerepének különbsége | |
| Elsősorban a kultúra racionális elemei vesztik el nemzeti jellegüket s válnak nemzetközivé: a tudomány és a technika a világkutlúra úttörője | |
| Japán példája | |
| A kultúra valamennyi ágának teljes kifejezéséhez az egész emberiségnek, valamennyi nemzetnek szellemi-történeti élete szükséges | |
| A világkultúra megvalósulása csak messzefénylő eszmény | |
| A tudomány világszervezetének eszméje | |
| A nagy és a kis nemzetek szerepe a világkultúra nemzetföltötti boltozatának kiépítésében | |
| A hatalom és nagyság mámora a mai nagy nemzetek lelkében | |
| A tudomány a nemzetek küzdelmében | |
| A nemzeti kultúra hatalomteremtő ereje | 309 |
| Kultúra és állami hatalom | |
| Az eszmék hatalma és a hatalom eszméje nincs ellentétben | |
| A szellemi hatalom a fizikai hatalom egyik legfőbb forrása | |
| A kultúrjavak fokozása egyben a hatalom fokozása | |
| A fejlett nemzeti kultúrában bennerejlik a hódítás akarata: kultúra és politika a elgszorossabban összefügg egymással | |
| A tudomány és a politika története egymás sorsát tükrözi | |
| A tudomány a háború szolgálatában | 319 |
| Az állam a tudományban elsősorban hatalmi eszközét látja | |
| A tudomány és a hadügy legszorosabb kapcsolata | |
| A háború a tudomáyn alapján mindinkább technikai-ipari jelleget ölt: elracionalizálódik és elindusztrializálódik | |
| A béke tudós kutatói a háború legfontosabb tényezői | |
| A Tudományos elméleti és műszaki kutatóintézetek a háború szolgálatában | |
| A tudománynak egyetemes logikia jelentésalkata alapján Európa önmaga zúzza össze hatalmát: a világtudomány, amelynek alapjait megvetette, megemészti világhatalmát | |
| A háború társadalmi hatása a tudósok közösségére | 327 |
| Az első világháború szétrobbantja a tudomány nemzetközi hídjait | |
| A politikai gyülölet a respublica literarum-ban | |
| Tudós grémiumok méltatlan szellemi csatái | |
| A háború élményének behatolása a tudomány jelentésalkatába | 331 |
| A természettudományok és a műszaki tudományok mozgósítása | |
| A szellemi tudományok problematikájának eltolódása | |
| A háború az élet és a halál élménye, a filozófiai elmélkedés televény földje | |
| A tudósok töemgpszichológikája | |
| A háború és az erkölcs viszonyának problémája a háború közepett | 335 |
| A filozófusok zöme a háborúban telivér pszichológista: a háborút "életfokozó" hatása alpján iparkodik erkölcsileg igazolni | |
| A háború "etikai kauzalitása" | |
| A siker pragmatisztikus erkölcselmélete a háborúban | |
| "Die Weltgeschichte ist das Weltgericht" | |
| A kultúrák eltorzult jelentsévizsgálata a háborúban | 338 |
| A kultúrfilozófia háborús problematikája | |
| A nemzeti kultúrák összehasonlító elemzése | |
| A franciák és az angolok a német kultúrának, a németek a francia és az angol kultúrának jelentésalkatát egyszerre nagyrészt értéktelennek minősítik | |
| Hegel és Nietzsche filozófiája a háború alatt hirtelen új reliefben jelentkezik | |
| A háború filozófiája nem egyéb, mint a filozófiák háborúja | |
| Az állam problémája a háborúban | 348 |
| A háború alatt az államnak és tagjainak kölcsönhatását majdnem szemléletesen éljük át: jelentésalkata szemünkben kilép fogalmi hüvelyéből | |
| A közösségben való feloldódás meleg élmény tárgya | |
| Az államnak a háború alatt mindent centralizáló hatalma a szocialista-kommunista állameszméről lerántja az utopisztikus jelelget: nagyrészt átülteti a társadalmi valóságba | |
| A filozófiák háborús renaissance-a | 350 |
| A tett hősi korszakában új erőre kap a nemzeti aktivizmus filozófusa: Fichte és a "hatalomra törő akarat" gondolkozója: Nietzsche | |
| A militarizmus joggal találja meg Nietzschének, a keménység prófétájának eszmekörében a maga jelentésalkatát, de a világháború nem vezethető le Nietzsche hatásából | |
| Nietzsche nemcsak az individualizmusanka, hanem a társadalmi szervezettségnek is teorétikusa, mert za állam létra az emberfölötti emberhez | |
| A nemzetek tudományosságának kölcsönös kritikája | 356 |
| A nemzetek egymás szellemi értékét tudományosságuk tükrében mérik le | |
| A franciák a német matematikát az intiutív elemek hiányával vádolják | |
| A franciák a német természettudomány szelleméről és értékéről | |
| A néemtek a francia természettudomány jelentésalkatáról és szervezettségénekl hiányáról | |
| A nemzeti történelem elválaszthatatlan a nemzeti politikától | |
| Az ellenséges nemzetek történészei egymást kölcsönösen a tárgyszerűség hiányáról, egyoldalúságról, szélső sovinizmusról s a nemzeti társadalom lelkének bujtogatásáról vádolják | |
| Treitschke a német világhatalmi törekvés hisztorikusa | |
| A történettudomány jelentésalkata a történészek lelkében a környező politikai-társadalmi jelentésszféra hatása alatt hirtelen megváltozik | |
| A totális állam s a mai német történettudomány | |
| A történettudomány a nemzeti imperializmus szolgálatában | |
| A tudomány társas szervezetei | |
| Egyetem, akadémia és kutatóintézet | 370 |
| A tudomáyn munkaközösségei | |
| A középkori egyetem társadalmi gyökerei | |
| Az akadémiák társas eredete | |
| A tudományos munka tervszerűsége teremti meg a tudományos kutatóintézeteket | |
| A tudomány szervezett formája és a társadalom | |
| Tudomány és politika | |
| Az egyetem történeti típusai | 373 |
| A középkori egyetem | |
| A felvilágosodás egyeteme | |
| A német idealizmus egyeteme | |
| A pozitivizmus egyeteme | |
| Az egyetemek társadalmi tekintetélyének csökkenése | |
| A demokrácia, a nacionalizmus és a gazdasági technikai koráramlat hatása az egyetem szellemére | 382 |
| Az egyetem s a homo politicus a világháború után | |
| Az egyetemek demokratizálása | |
| Az orosz bolseviki egyetempolitika | |
| Az olasz fasiszta egyetempolitika | |
| A német nemzeti szocializmus egyetemi eszménye: a politikai egyetem | |
| A führergedanke az egyetemi kormányzatban | |
| A tudomány elmélete s az egyetem politikai eszméje | 396 |
| A politika és az igazságnak pragmatisztikus felfogása | |
| A nemzetiszocializmus tudományelmélete nemzeti logikai insztrumentalizmus | |
| A tudomány nemzeti és nemzetközi természete | |
| Ész és hatalom: egyetem és politika | |
| Az igazságra és a hatalomra törő akarat: tudományos és hatalmi döntés | |
| Az egyetem normatív szelleme a nemzet életében | |
| Egyetem és jogállam | |
| Az egyetem és a vezetőképzés | |
| A tudományos gondolkodás és az egyetem korlátai az életformálásban | |
| Humanizmus és politizmus | |
| A tudományos intézmények önkormányzata | 411 |
| Az egyetemi önkormányzat és az állami hatalom | |
| Az egyetemi önkormányzat minimum juris-a | |
| Az egyetem tudományos céhszerűsége | |
| A kultúrállam joga a tudománypolitikában | |
| Az elméleti és a technikai tudomáynok jelentősége az állam tudománypolitikájában | 417 |
| Az elméleti és a technikai tudományok jelentésalkata | |
| Az elméleti tudományok elsősége | |
| Tudománypolitika és pragmatizmus | |
| A világtudománypolitika körvonalai | |
| Elméleti tudomány és gyakorlati élethivatások | 422 |
| Tudományos elméleti és éelthivatásokra való gyakorlati képzés az egyetemen | |
| A kettő látszólagos antinomiája | |
| Az egyetemnek az államhoz ebből folyó viszonya | |
| Az egyetem fejlődésének szerves történeti folytonossága | |
| Koráramlatok ésaz egyetem | |
| Az egyetem célja az ész uralmának, a logokráciának biztosítása a nemzet számára | |
| Az akadémiák | 430 |
| A XVII. száazd akadémiai s nem az egyetemek szervezik meg a modern tudományos kutatómunkát | |
| Tárgyi feladat és személyes kapcsolat az akadémiákon | |
| Az akadémiák jelentésalkata a korok felfogásában | |
| A tudományos munka szervezése | |
| A tervszerűen szervezett "nagytudomány" | |
| Az akadémiák nemzetközi hivatása | |
| A kutatóintézetek | 440 |
| A kutatóintézetek mint a tudományos együttműködés társas szervei | |
| Szerepük a tudomány "nagyüzemében" | |
| A tudomáynos vezető szellemi alkata | |
| A Nemzetek Szövetsége és a "vilgátudomány" | |
| A tudomány szociológiája | |
| A tudomány szociológiája a kutlúra szociológiájának egyik ága | 450 |
| A szociológia a maga jelentésalkatában forrongó tudomány | |
| Két fő formája: a formális és a tartalmi szociológia | |
| Társadalmi valóság és a kultúra jelentéstartalma | |
| A kultúra szociológiája | |
| Ennek egyik ága a tudomány szociológiája | |
| Problematikája: milyen befolyásuk van a társadalmi tényezőknek a tudományok ejlentésalkatának kialakulására, másfelől: hogyan formálja a tudományok jelentésalkata a társadalmat | |
| A tudományszociológiai kutatás történeti jellege | 458 |
| Minden kultúra és társadalom az idő folyamán csak egyszer megjelenő történeti alakulat | |
| Szociológiai vizsgálatuk tehát átnyúlik keletkezésük és fejlődésük nyomozásába | |
| Így a tudomány szociológiája is | |
| A szociológia már keletkezésekor a tudomány szociológiájának formáját ölti Comentenál | |
| A szociológiai és a történeti kutatás összeforr, mert a mindenkori társadalom élete és a kultúra jelentésalkata egységes és szerves egység | |
| A tudományszociológiai vizsgálat is önkénytelenül átolvad a történeti nyomozásba | |
| Ebben a jelen szellemi alkatának szerepe: a ma apriorija | |
| A tudománynak és a kultúra többi ágának egynemű jelentésalkata | |
| A "korszellem" megállapításánka akadályai | |
| Az ideális történeti típus mint jellegzetes szellemi modell | |
| A törvényszerű összefüggések kérdése a tudomány szociológiájában | 469 |
| A szociológia a természettudományok hatása alatt kezdettől fogva "törvényeket" szeretett volna megállapítani | |
| Az eddigi ú. n. szociológiai törvények elvont és üres általánosságok igazi ismeretérték nélkül | |
| A szociológusok a társadalmi fejlődés törvényét úgy állapítják meg, hogy a fejlődés tetőpontjára társadalmi eszményüket állíthassák | |
| A társadalmi-történeti törvények folytonos keresése ahisztorizálja a históriát s még sem válik szociológiává | |
| A tudományszociológia eddig megállapítani vélt "törvényeinek2 kritikája | |
| A lángelmék új jelentés-felismerő ereje törvénybontó hatalom | |
| A szellemi történésnek jelentésbeli ellentétekben feszülő dialektikája is a törvénymegállapítás akadálya | |
| A jövendő társadalmi képét megszerkesztő szociológiai prognózis kétes értékű: nem a valóságnak, hanem észrevétlenül mindig a társadalmi eszményre irányuló vágynak kifejezése | |
| A társadalmi ideál öltözik a törvénynek tekintélyt kölcsönző "exakt" formájába: a norma sugallja a "tényt" | |
| Szociológiai és szociális technika. Tudományszociológia és tudománypolitika | |
| A tudományszociológia és a tudománytörténeti kutatás különbsége | 483 |
| A szociológiai vizsgálat a történeti folyamat egy-egy pontján megrögzített társadalmi alkat elemzése | |
| Ennek a tudományok jelentésalkatára való vonatkoztatása a tudomány szociológiájában | |
| Tudományszociológia és történetfilozófia | |
| A tudományszociológiájának fejlődése és irányai | |
| A tudományszociológiai elméletek történeti gyöekrei | 487 |
| Platon és Aristoteles már ráébred a társadalmi élet és a tudomány fejlődésének belső összefüggésére | |
| Bacon Roger a XIII. száazdban tudománynak a társadalomból fakadó tévedései trendszerezi | |
| Munkáját verulami Bacon folytatja a XVII. száazdban idolum-elméletével | |
| Descartes szerint az ész gondolkodása sohasem lehet társas, hanem csak egyéni | |
| A felvilágosodás a tudományt hatalommá akarja emelni a társadalomban | |
| Herder a kutlúra milieu-elméletét fejtegeti | |
| A mai tudományszociológiának gyökerei: Marx történeti materializmusa, a pozitivizmus milieu-elmélete, az ismeretelmélet genetikus-biológiai iránya, korunk irracionalisztikus áramlata és az egyoldalú hisztorizmus | |
| A történeti materializmus és a tudományszociológia | 496 |
| Hegel a tudományt is a "népszellem" dialektikai alkotásának fogja fel | |
| Meggyőződése szerint az ő rendsezrének tudomáynos igazsága abszolút bizonyos, mert az abszolút szellem nyilatkozott meg benne | |
| Marx szerint nem a tudat határozza meg a létet, mint Hegel gondolta, hanem fordítva: a társadalmi-gazdasáig lét határozza meg szükségképen a tudatot | |
| Ez a marxi tétel a modern tudományszociológiai törekvések legfőbb forrása: az emberi tudomány csak a gazdasági-társadalmi viszonyoktól függő "ideológia" | |
| Marx a gondolatok igazságát a gondolkodó egyén társadalmi osztályhelyzetétől teszi függővé | |
| A proletaritátus tudományos gondolatai szükségkép igazak | |
| Marx meggyőződése, hogy a proletariátus szelleme benne testesült meg s így az igazság végső érvénnyel az ő történeti materialisztikus elméletében nyilatkoztatta ki magát | |
| Az igaszág érvény nyilván nem tehető függővé a gondolkodó egyénnek társadalmi léthelyzetétől | |
| A társadalmi osztály fogalma folyékony | |
| Az igazság nem lehet a proletariátus privilégiuma: nincs polgári és proletár tudomány | |
| A tudomány logikai jelentésalkata és igazságérvénye független a társadalmi-gazdasági léttől | |
| Marx a maga egyéni szellemi fejlődésének szakaszait vetiti bele a társadalmi fejlődésre vonatkozó elméletébe | |
| szemében a társadalmi-gazdasági erőkkel szemben a tudománynak csak "ideolgoiai" értéke van | |
| A társadalmi-történeti valóságot Hegel csak felülről a szellem szempotnjából, marx csak alulról, az anyag szempontjából nézi, pedig az ember mind biopszichikai, mind szellemi lény, tehát a történetben is mind az élettevékenységeknek sé gazdasáig formáknak, mind a szellemi jelentéseknek egyaránt szerepe van | |
| Ennek tudományszociológiai következménye | |
| A pozitivizmus és a tudományszociológia | 507 |
| Taine milieu-elmélete szeirnt az egész kultúrának, tehát a tudománynak története is előre meghatározott természeti folyamat | |
| Durkheim szerint nem az egyén gondolkodik, hanem a társas közösség benne; a logika is a társadalmi fejlődés terméke | |
| Sohasem a kollektív szellem, hanem az egéyni lélek új jelentéseket felismerő vagy teremtő erő | |
| A genetikus-biológiai ismeretelmélet és a tudományszociológia | 514 |
| Az evolúciós elmélet szerint a megismerés csakis az önfenntartás és önkifejtés ösztönéből fakad: a tudománynak biológiai eredete van | |
| Eszerint az ismeret igazsága csak az életfokozó, azaz célsezrű cselekvés számára való értékesíthetőség | |
| Szerepe a társadalmi fejlődésben | |
| Az irracionalizmus s a tudományszociológia | 517 |
| Nietzsche a tudományt "a hatalomra törő akaratból" fakadó ideológiának tartja: az igazság nem önérték, hanem cska z élet kölcsönöz neki értéket | |
| Bergson biocentrikus felfogása értelmi (tudományos) és intuitív (metafizikai) megismerést különböztet meg | |
| Ezserint a tudomány csak a valóság külső, fogalmi-elemző értelmi felfogása az élet gyakorlati céljára: a dolgok lényegét csak az ösztönből fakadó intuíció ragadhatja meg | |
| Az antiintellektualizmus a tudománynak nem igazságértékét, hanem csak a társadalom életét fokozó haszonértéket tulajdonít | |
| Pareto Vilfredo szerint minél kevesebb a társadalmi elméleteknek tárgyi igazsága, annál nagyobb társadalmi funkcióértékük | |
| Sorel G. a társadalmi fejlődés főtényezőinek a tudományos elméleteket mint mítoszokat tartja, amelyeket az elit szerkeszt | |
| A hisztorizmus és a tudományszociológia | 522 |
| A hisztorizmus folyton a társadalom és a ultúra levését-változását összehasonlító módszerrel kutatva, a kultúra értékrendszerét, sőt a tudomány logikai alkatát is az időben feloldja és elrelativizálja | |
| A pozitivizmus a hagyományos értéktáblát összetöri s ebben a rombolásban a hisztorizmus utólag segédkezik | |
| A történelem a társadalmi hagyományt konzerváló tuzdomány s mégis az értékek genetikus viszonylagosságának kimunkálásával világnézeti szempontóbl destruktív jellegű | |
| A hisztorizmus az igaszág fogalmát merőben a mindenkori társadalom függvényének tartja: ezért a tudomány szociológiájának, mint a "genetikus ismeretelméletnek" eszmei megindítója | |
| A történettudománynak a multat a maga eleven egészében újra alkotni törekvő képei viszonylagos és szubjektív jellegűek: bennük a tudomány szociológusa a mindenkori változó értékfelfogást pillantja meg | |
| Hisztorizmus és naturalizmus egybefonódása Spengler történetelméletében: a kutlúrák jelentésalkatát merőben a természeti és társadalmi genetikára vezeti vissza: az igazságok társadalmak szerint változnak, a tudomány a társadalom életfunkciója | |
| A "kultúrlélek2 metafizikai szerkesztménye | |
| Spengler nem tesz különbséget a tudományok genetikus és szisztematikus vizsgálata között | |
| Nem az igazság, mint ilyen változik, hanemcsak a különböző népek és korok társdalmának az igazságról való felfogása | |
| Az újabb tudományszociológiai törekvések és kritikájuk | 530 |
| A tudomány szociológiáját, amely korunk szellemi válságának tipikus tünete és terméke, Scheler Max indítja meg | |
| A tudomány önmagát a tergo boncolja: a tudományos belátás nem-raciionális társadalmi tényezők eredménye | |
| Mannheim kimutatni iparkodik, hogy a társadalmi folyamatnak a tudomány legtöbb területén nemcsak genetikus, hanem egyenest konstitutív jelentősége is van: a társadalomtól kapott szempont-alkat az ismeret érvényébe is belenyúl | |
| A gondolkodás stílusának egy-egy kor társadalmához való kötöttsége tipikus ugyan, de nem feltétlen érvényű | |
| A társadalmi meghatározottság szempontjából különség van az átlagember és a lángelme szempont-alkata között | |
| Helytelen Mannheim fölfogása, hogy a gondolkodás logikai struktúráját is a társadalmi helyzet határozza meg | |
| A morfológia és az oksági kategória alkalmazása, minta konzervatív és a progresszív gondolkodás kritériuma tipikus, de nem feltétlen | |
| A gondolkodási modellek jellegzetes használata egyes társadalmi rétegekben gyakori, de nem törvényszeűr jelenség | |
| A mindenkori problémafölvetés síkja a társadalmi léthez van kötve: ez a tétel termékeny, de egyoldalú | |
| A társadalom élettere nem feltétlenül "partikularizálja" a gondolatok érvénykörét | |
| A tudomány szociológiája nem dönti meg az idealisztikus ismeretelméletnek a jelentés és a lét, az érvény és a valóság kettősségére vonatkozó sarktételét | |
| A szociológizmus a pszichologizmusnak egyik válfaja | |
| Ha kimutatjuk is a tudományos gondolkodás társadalmifeltételeit, ennek nem szükségképi következménye, hogy csakis ezek határozzák meg a tudományos tételek érvényét | |
| A szociologizmus figyelmen kívül hagyja a tudomány fejlődésének immanens logikai dinamikáját | |
| A megismerésnek ideális-logikai mozzanatai merőben más síkon vannak, mint a megismerő törekvést befolyásoló társdalmi hajtóerők | |
| A szociológizmus alapja egy helytelen ateorétikus értékelés: a társadalmi mozzanat több és értékesebb, mint a logikum, mert a logikumot is szociális tényezők formálják | |
| A kategóriák azonban magukban véve ugyanazok: a társadalom csak többé-kevésbbé alkalmazásukat határozza meg | |
| A tudományok története a kategóriák küzdelme, helyesebbe: a gondolkodó egyedek és társadalmi csoportok küzdelme érettök | |
| A társadalom életformájából fakadó éeltérzés valóban benyomul az erkölcsi, jogi, vallásos, társadalmi-politikai értékítéletek jelentésalkatába, azonban csak a szubjektív bizonyosság foka, de nem a jelentések igazi érvénye fölött dönt | |
| A tudomány szociológiusának is hinnie kell a tudományban, vagyis az igaszág fokozatos megközelitésének lehetőségében: nem lelheti kedvét abban, hogy ezt a hitet lerombolja, különben jómaga is miért kutat, ha nem hisz az objektív igazságnak elérhetőségében? | |
| A tudományszociológiusok "ideológia-fogalma" megsemmisíti a tudományt: lényegében szociális síkra tolt pragmatizmus, amely szerint az igazság kritériuma a társadalmi használhatóság | |
| Ez is azonban eleve fölteszi a régi igazságfogalmat: azt hiszi, hogy neki van "igaza" | |
| II. kötet | |
| Tudomány és társadalom az antik világban | |
| A görög társdalmi életforma és az öncélú tudomány | 3 |
| A gyakorlati és az elméleti ismeret genetikai kapcsolata | |
| A görög vallás és a theoria | |
| A görög gazdasági élet s a tudomány fejlődése | |
| A görög társadalmi-politikai alkatnak a tudományra kedvező formája | |
| A tudós tekintélye a görög társadalomban | |
| A tudomány szerepe a hellén állam életében | |
| A görögök szociológiai kutatása | |
| A tudomány a piacon és a színpadon | 23 |
| A hagyományos görög világnézet lazulása | |
| A tudomány az gorán: a dialogus filozófiai dráma | |
| Szellem és élet: Logos és Bios szoros kapcsolata a görög társadalomban | |
| A társadalom erkölcsi sülyedésének meggátlása Sokrates és Platon filozófiájának fő indítéka | |
| A tudomány a színpadon: a nagy görög tragikusok társadalomformáló világnézete | |
| A vígjáték konzervatív társadalmi felfogása | |
| A tudomány társadalomformáló ereje | 36 |
| Platon a tudománytól várja a görög társadalom megjavulását | |
| Egész filozófiájának középpontja ahelyes állam eszméje | |
| Az igazi államférfi szellemi alkatának főjegye a tudományos képzettség | |
| Az etikai-politikai megismerésnek is mintája a matematikai megismerés | |
| A társadalom alakításában a vallás helyébe a tudomány lép | |
| A tudományos elit társadalmi szerepe | |
| A tudomány politikai diktatúrája | |
| A demokrácia Platon szemében tudományellenes | |
| A tudomány az egész életet és társadalmat formálja | |
| A platoni paideia és a mai kultúra | |
| Platon a tudományt a kultúra jelentésalkatának egészébe illetszti | |
| Platon a jóléti állam és a jogállam fölött za igazi államot a kultúrállamban látja, amelynek elveit a tudomány tűz ki | |
| Az igazságos, vagyis jogállamból természetszerűen következik a kultúrállam | |
| Platon politikájának gerince a kultúrpolitika | |
| A kultúra jelentésalkata mai világképünk is hellenocentrikus öröksége | |
| Platon a tudomány ejelntéskörét jogos határain túl kiterjeszti a társadalom alakításában: rendszere utópia | |
| A szaktudományok megszületése a görög társadalomban | 59 |
| Aristoteles metafizikája alapján vezeti le a tudós életforma (bios theorétikos) legmagasabbrendű értékét | |
| A tudománynak szentelt élet és a társadalom | |
| A tudománynak erkölcsi nevelő hatása | |
| A realista Aristoteles is a társadalom felfogásában, az értékelméleti idealizmus alapján áll | |
| A politika nem egyéb, mint állami társadalomnevelés | |
| Ezért legfőbb ága a kultúrpolitika | |
| Aristoteles is a kultúrállamot a psuzta jóléti és jogállam fölé emeli | |
| Az önzetlen művelődés eszménye | |
| Aristoteles a tudományt az utópiával szemben észszerű korlátok közé szorítja a társadalomban | |
| Arisztoteles és Nagy Sándor: a szellem máig tartó uralma és a politikai-katonai hatalom mulandó uralma | |
| Aristoteles a rendszeres szaktudományi kutatás megalapítója | |
| Az első tudományos munkaközösség: a tudományo smunka tervszerű szervezése | |
| A tudomány állami támogatása | |
| A kutató szaktudósok képzése és az általános műveltségre való nevelés különválik a görög társdalomban | |
| A tudomány a vallás, művészet és jog mellett a kultúrának a társadalomtól is elismert külön ágává emelkedik | |
| Platon és Aristoteles a tudomány terjesztését szociáletikai kötelességnek, sőt egyenest állami feladatnak tartja | |
| Az elméleti tudomány fejlődésével a görög technika nem halad párhuzamosan: oka a görög társadalom alkata, a rabszolga-réteg fizikai munkája | |
| A szaktudományok megszületésével a tudomány művészi formája megszűnik: a száraz értekező stílus is már kielégíti a görög társadalom lelkét | |
| Alexandriában is a tudomány fejlesztése állami feladat | |
| Tudomány és élet a hellenisztikus kor társadalmában | 78 |
| Széteső társadalmi alkat és életfilozófia | |
| A társadalomnak kispolgári stoikus elmélete | |
| A társadalomnak nagypolgári epikureus elmélete | |
| A szkepticizmus, a stoicizmus és az epikureizmus jelentésalkata a bomlásnak indult antik társadalom szellemi tükre | |
| A tudomány és a művészet a görög kultúra egészében | 81 |
| A görög művészet az Egyiptomból kapott motivumokat éppúgy önállóan fejleszti tovább, mint a görög tudomány | |
| A görög művészet is elsősorban éppúgy a kisázsiai partvidéken és szigeteken virágzik, mint a filozófia | |
| Dór és ion szellem a tudományban és a művészetben | |
| A kettő egyesülése Athénben: a Parthenonban és Platon filozófiájában | |
| Pheidias és Sokrates | |
| AZ antropocentrikus filozófia és a görög művészet realisztikus fordulata | |
| Sokrates kelti fel a művészek metodikai tudatát: a tudomány racionalizálni kezdi a művéseztet | |
| Az antropocentrikus filozófia hatása az istenek genreszerű ábrázolásában és az arcképszobrászat megindulásában | |
| Aristoteles tudománya a művészektől az étosz ábrázolását követleei: idealizáló esztétika | |
| A hellenisztikus kor társadalmában a filozófiának és a művészetnek eklekticizmusa párhuzamos | |
| A szertezüllő társadalom művészetében előtérbe lép a tragikus fájdalom ábrázolása | |
| Az istenek mind emberibbé válnak a művészetben | |
| Az eredeti görög jelleg fokozatosan elhalványodik mind a tudományban, mind a művészetben | |
| A római szellem és a tudomány | 91 |
| A római világbirodalom kozmopolita társadalmi alkatának a filozófia és a tudomány jelentésalkatában is a szinkretisztikus jelleg felel meg | |
| A római gyakorlati érzék és a tudomány | |
| A rómaiak társadalompolitikai érzéke felismeri a tudomány etikai jelentőségét | |
| A görög paideia, a római humanitas és a mai kultúra fogalma légyegében azonos | |
| A római felvilágosodás: a tudomány az emberi haladás igazi hajtóereje | |
| A római társadalom sokáig védekezik a görög tudomány társadalombontó világnézete ellen | |
| A római nemzet szellem s a stoicizmus elvei | |
| A természeti jog jelentéstartalma össhangban volt a római világbirodalom és a világkultúra kialakulásával | |
| A stoicizmus megrendíti a római társadalom addigi alkatát: a rabszolgaság eltörlésének eszméje | |
| A császárok tudománypolitikája | |
| A római birodalom hivatalnokképzésében szociális hatalommá emelkedik a tudomány: a hatalom gyakorlásának szellemi kelléke | |
| A tudomány nemzetközi jelelge a római imperiumban | |
| A tudomány és a művészet a római kultúra egészében | 105 |
| A római tudományos és művészeti kultúrjavak utilista értékjelentése | |
| A római birodalom társadalmi alkata és a monumentális építészet | |
| A római hóditó katonai szellem megteremti a diadalívet és a monumentális történeti reliefet | |
| A görög társadalom elsősorban nagy költőinek sé filozófusainak, a római társadalom politikusainak ercképét örökíti meg | |
| Róma veti meg az antik tudomány, művészet és jog elterjesztésével az európai kultúra alapját | |
| Tudomány és társadalom a középkorban | |
| Az antik és a keresztény társadalom | 109 |
| A kereszténység diadala az antik társadalom fölött | |
| A kereszténység nem tudományos mozgalomnak, hanem vallásos életfelfogásnak indul | |
| A keresztény hit védelme azonban rászorul az antik tudomány fogalomkészletére | |
| Az apologéták a keresztény hitrendszert a hellén filozófia nyelvére fordítják | |
| A krisztusi hit, a görög tudomány és a római kormányzóerő egyesül a keresztény kultúrában | |
| A tudomány új fogalma | |
| A legfőbb tudomány a Szentírás magyarázata | |
| A tudomány a keresztény társadalomban a papirend hivatása | |
| A tudomány a román-germán népek kultúrájában | 119 |
| Az urbs mundi művelődési fölénye az új Európában | |
| A nyugati művelődésbeli közösség kialakulása | |
| A görög-római tudomány megőrzése | |
| A keresztény eszmerendszer jelentésalkata és a társadalom szervezete | |
| A karoling renaissance | |
| A tudomány reproduktív és enciklopédikus jellege a XII. századig megfelelt a társadalom szellemi alkatának | |
| A középkori társadalom deduktív-szisztematizáló szelleme a XIII. században | |
| A tekintély elve és az individualizmus a középkori társdalomban és tudományban | |
| A középkori tudomány társas szervezete | 136 |
| A középkori tudomány legfőbb társas szervezete az egyetem: ezt a középkori társadalom testületi szelleme teremti meg | |
| A középkori társadalom szervezete és az egyetem szellemi alkata | |
| Az egyetemek s a tudomány nemzetközisége | |
| Az egyetemi tanulmány rendje a középkori társadalom vallásos szellemének és gondolkodásmódjának tükre | |
| A társadalom jogi szervezetének és a tudománynak tekintélyi elve párhuzamos | |
| Anépbarát koldulórendek szerepe a középkori tudományban | |
| A párizsi egyetem világi paptanárainak és a kolduló rendek tanárainak szociális küzdelme | |
| A vagyonos világi papság szociális immanentizmusa és a barátok szegénységi ideológiája | |
| A tudomány nem marad sokáig egy kasztszerű társadalmi réteg kiváltsága | |
| A középkori tudomány nem merőben az ész tevékenysége: a szeretet misztikája és a tudomány | |
| A tudomány megbecsülése a középkori társadalomban | |
| Az arab tudomány hatása a nyugati keresztény társadalom tudományosságára | |
| II. Frigyes császár arabizmusa | |
| Averroes hódító ereje: a középkori felvilágosodás naturalizmusa | |
| A középkori tudomány társadalmi eszményei | 162 |
| Aqu. Szent Tamás modern politikai eszméi | |
| Már a népszuverenitás híve | |
| A nominalizmus individualisztikus társadalomelmélete s a középkori társadalmi rend lazulása | |
| Az erkölcsi és a jogi törvény autonómiája | |
| A nominalizmusban már benne rejlik a későbbi polgári demokratikus gondolkodás stílusa | |
| A nominalizmus és a modern európai tudomány | |
| A nominalizmus a XIV. száazd társadalmi-politikai viszonyainak elméleti visszaverődése | |
| A nominalizmus demokratikus politikai elmélete a népbarát franciskánusok műve: Ockham és Marsilius de Padua | |
| A születési arisztokrácia helyébe fokozatosan a tudományosan képzett műveltségi-szellemi arisztokrácia lép az állami kormányzatban | |
| Az autonóm tudomány kialakulásával párhuzamos az autonóm nemzeti állam megszületése | |
| A középkori kultúra egyéségnek bomlása | |
| Ebben a nominalizmusnak a társadalomban való gyors terjedése erősen részes | |
| A nominalizmus gyakorlati következményei a középkori és a mai társadalomban | |
| A skolasztikus tudománynak hanyatlásával a tudományellenes misztika vonzóereje növekszik a társadalomban | |
| A misztika az egyéni érzelem jogán szintén az individualizmus szellemi talaját munkálja | |
| Skolasztika és gótika | 183 |
| A középkori társadalom szimbolizmusa: az érzéki világnak jelentésekkel való megtöltése | |
| A középkori művész és tudós szellemi-metafizikai magatartása egynemű: mindent Istenre vonatkoztat | |
| A gót stílus és a skolasztikus tudomány névtelenül indul el történeti útjára: a közösség szellemi árnyékában érlelődik ki | |
| A gótia a román templomok szerkezeti tökéletesítéséből indul ki: a skolasztika az antik tudomány ejlentésalkatát módosítja | |
| Mind a gót stílus, mind a skolasztikus rendsezralkotása elgszebben a XIII. század társadalmi talaján virágzik ki | |
| A gót templomok s a skolasztikus rendszerek egyéni jellege | |
| A gót stílus és a skolasztikus aristotelizmus egyidejú terjedése | |
| Az angol gótika szubtilis háló- és cisllagboltozata, másfelől az oxfordi ferences filozófusok aprólékos fogalmi csipkeverése, disztinkció-túlzása rokon szellemi hanyatlása: a style flamboyant s a szillogisztikus formák elfajulása | |
| A merő formalizmus nyomasztó uralma amott az érzelemnek, emitt a gondolatoknak tartalmi erejét háttérbe szorítja | |
| A díszítés gótikus formaszokása a művészetben, a dialektika okosodási formája a tudományban öncéllá válik | |
| Az építészet uralma alól a többi művészeti ág kiszabadítja magát és elvilágiasodik: a teológiától, mitn verzétudománytól az egyes tudományágak önállósítják magukat és szekularizálódnak | |
| Az individualizálódás a művészetben és a tudományban a városi polgári gondolkodásmódnak közös kifejezése | |
| Skolasztika és költészet | 189 |
| A Divina Commedia a középkori társdalom szellemének hatalmas kommentárja: a középkor egész világnézetét átfogja | |
| Szerkezete a középkor szisztematikusan tagoló gondolkodásmódjának és a különféle kultúrákat szervesen egybeolvasztó erejének tükre | |
| Dante laikus teológus, ferences spiritualista s domonkos aristotelesi filozófus | |
| Enthuziaszta a misztikus ferencesekkel s tudeós az aristotelikus domonkosokkal | |
| A költő univerzalizmusa: látnok költő és racionalista gondolkodó | |
| Isteni Színjátékával megreformálni akarja a társadalmat | |
| Az egyetemes és állandó békét akarja, hogy az emberiség minél jobban kifejthesse a benne szunnyadó szellemi erőket, minél magasabbrendű erkölcsi és tudományos kultúrát alkothasson | |
| Ennek előfeltételét, a békét csak a világcsászár teremtheti meg | |
| Az egyházi hatalomnak ezért nincsen primátusa az állami hatalom fölött a társadalomban: a pápa és a világcsászár egymás mellé van rendelve | |
| Dante a világcsászárság eszméjével a mult prófétája, egy már eltűnő ezsme híve | |
| Dante politikai elmélete nagyrészt kora társadalmi-politikai talajából fakad | |
| Szubjektív politikai meggyőződését a tudománynak objektív-módszeres mezébe öltözteti, mert a tudománynak kora társadalma előtt tekintélye van | |
| A középkor szillogisztikus logikai fegyverzete a költő kezében | |
| Az antik pogány és a középkori keresztény világnézet jelentésalkatának egybeolvasztása | |
| A tudomány és társadalom a renaissance-korában | |
| A társadalom alkatának átalakulása és a természettudomány | 200 |
| A középkori statikus társadalmi rend bomlása | |
| A városok polgári rétegének gazdasáig fölemelkedése és hatalmi tudata | |
| Az individualizmus és a demokrácia szelleme | |
| A pénzoligarchia tudománykedvelése | |
| A vallásosság merkantilizálódása és racionalizálódása | |
| A teológia helyébe vezértudománnyá fokozatosan a természettudomány lép | |
| A polgárság hatalmi vágya és a technika | |
| A természeti törvény új fogalma | |
| A megisemrés személyes akarati aktus és autonóm gondolkodás munkája | |
| Az új tudomány és a pénzgazdaság viszonya | |
| A középkorban is vannak jelentős matematikai és természettudományi felfedezések a tudós barátok hatalmi akarata nélkül: egyes tudományszociológusok túlzása | |
| A párizsi egyetem mechanikai iskolája és a renaissance-kori természettudomány folytonossága | |
| A folytonosság, végtelenség és funkció matematikai problémái a skoalsztika immanens logikai fogalomrendjéből fakadnak fel, a renaissance ezeket tovább munkálja ki | |
| Matematika és misztika a renaissance tudományában | |
| A nominalizmus és az új pénzelmélet | |
| A társadalom gyakorlati szükségleteinek szerepe a természettudomány és a technika fejlődésében | |
| A humanista renaissance a tiszta tudomány görög eszményének aposztatája: az újkori társadalomnak a természetet igába hajtó hatalmi akarata | |
| A természetkutatás társdalmi patosza: furor eroico | |
| Az antik naturalizmus behatol a társadalom- és államelméletbe is | |
| A humanizmus | 228 |
| A humanizmus az ókori klasszikus kultúra jelentésalkatának teremtő újraélése | |
| A feltörő polgári réteg szabadságvágya és a humanitas, mint az emberi természethez méltó élet | |
| A középkor és a renaissance látószögének különbsége az antik kultúra szemléletében: transzcendens vallásos és immanens világi szempontalkat | |
| A renaissance-kori kultúra esztétikai vonása: a száraz Aristoteles helyébe a költői Platon lép | |
| Az individualizmus szelleme: a humanista tudós felfokozott öntudata, az egyén énjének megörökítésére való törekvés, a dicsőség szomjazása | |
| A tudomány esztétikai jellege: a forma, a stílus nagy jelentősége és kultusza | |
| Az olasz nemzeti történeti tudat a humanista tudományban: a humanizmus mégis kozmopolita mozgalommá szélesedik | |
| Nemeztközi tudós társaságok | |
| A német, francia, angol és magyar humanizmus sajátszerű szellemi vonásai a társadalmi alkat szempontjából | |
| A műveltség, mint társadalmi kiválasztó elv: szakadék a humanisták és a nép között | |
| A gazdag polgárság és a studium humanitatis: ez megcsökkenti a vállalkozó lendületet | |
| A humanizmus a pénzoligarchával a vita activa helyett a vita contemplativa-t szeretteti meg: a középkori barátot vallásos élménye, a humanista plutokratát a világi tudomány zavartalan ápolása hajlamosítja a szemlélődő életre | |
| A gondolat elméleti szabadságát a hatalmi ösztön tombolása korlátozza a renaissance társadalmában | |
| A humanista osztályműveltség és a nép megvetése | |
| A középkor nemesi-lovagi gőgjét felváltja a renaissance tudósgőgje | |
| A hűbérurak az erősebb jogán akartak kormányozni, a humanisták az ész műveltsége címén | |
| A szellemi arisztokrácia platoni álma: a humanisták a lovagok kardját tollukkal akarják pótolni | |
| A humanista tudósok a tudományt nem tudják a társadalom széles rétegében élményszerűvé, a kultúra igazi életelemévé avatni: ennek tanúsága a Savonarola-epizód | |
| A tudomány "szabad versenye" a korai kapitalizmus korszakában | |
| A tudomány társadalmi értékelése | 251 |
| Erasmus kora tudósairól | |
| A filológusok aprólékoskodása és örökös viszálya | |
| A jogtudósok csalafinta dialektikája | |
| A skolasztikusok túlzó formalizmusa ellen küzdő filozófusok idegenkednek a szigorúan rendszeres gondolkodástól | |
| A teológusok mindentudása és elbizakodottsága | |
| Luther szemében a filozófia és szaktudomány éppúgy ancilla theologiae, mint a középkorban | |
| Egyetemi reformterve: ki kell űzni a pogány Aristotelest | |
| melanchthon megvédi, a tudományos módszer legnagyobb mesterét tiszteli benne | |
| Protestáns skolasztika | |
| Bruno a gondolkodás szabadságát követeli, amelynek az egyetemek legnagyobb ellenségei | |
| Montaigne kora tudósainak reproduktív szellemi alaktát lebecsüli | |
| Azt látja, hogy csak alacosny társadalmi rendű emberek vetik rá magukat a tudományra | |
| A tudomány szerinte a társadalomnak hatalmi akaratát és ösztönös alkotóerejét megbénítja | |
| A humanista Morusnak a természettudomány, mint a filozófiának leghasznosabb része imponál legjobban, mert a társdalom életének kényelmét mozdítja elő | |
| Nominalizmusa haszontalannak tanítja a skolasztikusok fogalmi realizmusát | |
| Az erkölcstanban tipikus naturalista: az erény a természet szerint való élés | |
| A társdalmi béke érdekében a vallás és a gondolkodás szabadságát követeli | |
| Campanella büszke a század csodálatos haaldására, amti a természettudományoknak köszönhet | |
| Napállamában a társadalom életét a tudomány merőben elracionalizálja | |
| A napállam nem teokratikus, hanem logokratikus államrendszer | |
| Erasmus a platoni államot balga szerkesztménynek minősíti, mert a tudósok teljesen alkalmatlanok a kormányzásra | |
| A XVI. század tudós proletariátusa: a dedicatio-koldulók és a vándor alchemisták | |
| A "titkos tudományok" nagy elterjedése: Agrippa leleplezi, de gyakorolja őket | |
| A fausti tudós titanizmus és a társadalom | |
| A szellem bolygó lovagjai élesen támadják a korukbeli tudomány tartalmát és formáját | |
| A tudomány a renaissancekori művészetben | 272 |
| Raffael Athéni Iskolája a renaissance-kori társadalomnak a tudományról táplált felfogását ábrázolja | |
| Platon és Aristoteles szerepe a renaissance szellemi jelentésalkatában | |
| A kor pythagoreizmusa | |
| Az antik fizika és a csillagászat jelentősége | |
| A sokaratesi dialektika tisztelete a renaissance társadalmában | |
| Raffael művészete kora társadalmának eleeven tudományos szellemét és ismeretszomját örökíti meg: az Athéni Iskola alkajait az igazság együttes megismerésének közös vágya kapcsolja magasabbrendű szellemi egységbe | |
| A kép szimbolikus jelentősége a renaissance veleje: hogyan formálja ki az antik tudomány a modern ember világképét? | |
| Az újkori természettudomány a humanizmusnak édes gyermeke | |
| Az Athéni Iskola tárgya a tudomány, formája a művészet: Raffael a tudomány klasszikus művésze | |
| Tudomány és társadalom a felvilágosodás korában | |
| A felvilágosodás szellemi gyökerei | 287 |
| A renaissance humanizmusa és a felvilágosodás | |
| A felvilágosodás, mint szellemi forma | |
| Ennek alapvonása: a természet és az ész metafizikai azonossága | |
| A reformáció és a felvilágosodás | |
| A renissance mechanisztikus világképét a felvilágosodás tovább fejleszti | |
| A módszer jelentőségének tudata | |
| A felvilágosodás korának társadalmi alkata | 293 |
| A polgári réteg emelkedése Európaszerte | |
| A társadalmi értékelés alapja mindinkább nem a születési kiváltság, hanem a személyes munka eredméyne | |
| Az angol társadalom alkata: a polgárság megvagyonosodik s politikai öntudata növekszik | |
| A hős katona társadalmi eszménye helyébe a kereskedőé lép | |
| Az angol társadalom gazdasági szükségletei alapján elsősorban a tudomány hasznát nézi | |
| Hollandia demokratikus állami berendezése és a tudomány szabadsága | |
| Az idemenekült hugenották tudományos munkássága | |
| A francia udvari nemesség és a polgárság szerepe a tudomány életében | |
| A francia abszolutisztikus politikai rendszer pozitív és negatív hatása a tudományra | |
| A polgári réteg felvilágosodásának radikalizmusa | |
| Az angol és a francia felvilágosodás szellemének különbsége társadalmi okokban gyökerezik | |
| A német társadalom tartós rendi keretei | |
| A német polgári réteg szeégnysége és a pietizmus | |
| A francia honnéte homme utánzása | |
| A német aufklérizmus társadalmi gyökerei | |
| Nagy Frigyes és II. Jószef abszolutisztikus politikai rendszere és a felvilágosodás racionalizmusa | |
| A felvilágosodás új államfogalma | |
| A vallási lelkiismeretszabadságból fejlődik ki a tudományos gondolkodás szabadsága | |
| A társadalom új tudományos elméletének történetformáló ereje: közvetlenül bele akar nyúlni a társadalom életébe | |
| A társadalmi haladásba vetett hit optimizmusa | |
| A felvilágosodás tudománya | 315 |
| A barokk kor társdalmának tudásszomja | |
| A tudomány népszerűsítése a felvilágosodás szolgálatában | |
| A mechanisztikus világkép varázsa | |
| A felvilágosodás matematikai tudomány-eszménye | |
| A tudománynak a technikai célzat nagy tekintélyt kölcsönöz a társadalomban | |
| A matematikai gondolkodásmód behatol a szellemi tudományokba, főkép a társadalom elméletébe | |
| A tudomány egyelőre nem az iskolának, hanem a társadalomna ügye | |
| A közboldogság alapja a tudományok haladása | |
| Rousseau romatnikus visszahatása: az irracionális-érzelmi elemek szerepe a világfelfogásban | |
| A felvilágosodás szellemi jelentésalkata | 322 |
| A felvilágosodás antropocentrikus jelelge | |
| Az ész fellengző kultusza közepett az ember szellemiségének empirikus-genetikus elemzése | |
| individualisztikus és demokratikus szellem | |
| Határtalan optimizmus | |
| Erkölcsi intellektualizmus | |
| Világpolgári irányzat: a felvilágosodás az egész emberiség jövő boldogságát akarja biztosítani | |
| A filozofáló hajlam a társadalomban | |
| A nemzetgazdaságtan és államtudomány iránt való fokozott érdeklődés | |
| A gazdasági élet temrészetszerű rendje és törvényei | |
| gazdasági és politikai liberalizmus | |
| A felvilágosodás ahisztorizmusa és történetlelenes magatartása | |
| Csak a kultúra ultja iránt érdeklődik: megteremti a kultúra történetét és a történetfilozófiát | |
| A természeti törvények hasonlóságára az emberi történetben is törvényeket iparkodik megállapítani | |
| A felvilágosodás hideg tartózkodása az antik világgal szemben | |
| Nem hátrafelé tekint, mint a középkor és a renaissance, hanem szemét mindig a jvöőre függeszti | |
| A felvilágosodásnak "általános emberi"-je és Rousseaunak "természetes embere" egyesül a neohumanizmusban | |
| A felvilágosodás jelentésalkatának mindezek a vonásai a racionalizmusból, mint szellemi gyökeréből, természetes módon hajtanak ki | |
| A tudomány társas szervezetei a felvilágosodás korában | 340 |
| A felvilágosodás értéktáblájának tetőpontján a haszonérték áll | |
| Ebből következik a tudomány tekintélye és toborzó ereje | |
| A felvilágosodás tudományának hatalmi programmja | |
| Bacon Nova Atlantis-a | |
| A tudomány az emberiség nemzetközi ügye | |
| Az olasz temrészettudományi akadémiák | |
| Az Académie Francaise polgári eredete | |
| Richelieu politikai éclja | |
| A Royal Society az angol gentry és kereskedő-rtéeg alkotása a természet hasznos kutatására | |
| Az Académie dees Sciences a felvilágosodás szellemében fogan | |
| Terméseztbúvárok magántársaságának indul, majd állami jelleget ölt | |
| Leibniz akadémiai törekvéseinek hasznossági célzata | |
| Németországban a tudományos akadémia alapításának nehézségei: nincsen az akadémia költségeit viselni tudó vagyonos társadalmi réteg | |
| Leibniz metafizikájából szervesen folyik a tudományos akadémia eszméje | |
| Az egyetemek ósdi szelleme Európaszerte | |
| A kutató természetbúvárok nem az egyetemek tanárai, hanem független magántudósok | |
| A természettudományi kutatás az észak-itáliai egyetemekn | |
| A párizsi egyetem anticartesianizmusa | |
| Az angol egyetemek szellemi pangása: Bacon kritikája | |
| A német egyetemek "pedantériája": Leibniz és Nagy Frigyes kritikája | |
| A barokk udvari kultúra emberei lenézik az egyetemeket | |
| Leibniz a felivlágosodás nevében a német nyelv jogát hangoztatja a tudományban | |
| Nagy Frigyes világpolgári hajlama a franciát teszi meg a berlini akadémia nyelvévé | |
| Apáczai Cseri János és Mikes Kelemen a tudomány magyar nyelvét követelei | |
| Az egyetemi tanárok társadalmi tekintélye először a franciáknál emelkedik | |
| A felvilágosodás művelődési eszménye s az új államfilozófia | |
| Tudomány és társadalom a romantika és a pozitivizmus korában | |
| A romantika szelleme és a társadalom alkata | 374 |
| A tudomány gondolati forradalma és a társadalom politikai forradalma | |
| Az ész uralma után a romantika az érzelem diadala | |
| A francia forradalmat Európa polgári rétege eleinte lelkesen üdvözli | |
| Az angol visszahatás: Burke a romantika atyja | |
| A felvilágosodás és a romantika eszméi először keverednek | |
| A francia romantika megindítója az arisztokrácia | |
| A romantika szentimentalizmusa | |
| A vallás inkább a jámborság esztétikai hangulata: religion des clohches | |
| A vallás értékjelentése a társadalom legfőbb összekötő szellemi kapcsa s minden kultúra forrása | |
| A mitológia a történeti élet egyetemes genetikája | |
| A történet elvének rajongó kultusza | |
| "A világ nem szisztéma, hanem história" | |
| A természetnek alapja is a szellem | |
| A felvilágosodás individualizmusával szemben a romantikának univerzalisztikus társadalmi felfogása: a társadalom előbbi, mint az egyed | |
| A romantika organikus társdalomelmélete | |
| A felvilágosodás kozmopolitizmusával szemben a romantika nacionalizmusa | |
| A középkor tisztelete | |
| A népszellem mint szerves történeti erő | |
| A történeti iskolák: a XIX. század egyetemes hisztorizmusa | |
| A liberalizmus jelentésalkata és a polgári társadalmi réteg | 392 |
| A társadalom újra a felvilágosodás szellemének útvonalára tér | |
| Megint a racionalizmus és az individualizmus szellemében találkozik a tudomány és a tárrsadalom | |
| A liberalizmus szellemi alkata lényegében ugyanaz, mint a felvilágosodásé: társadalmi individualizmus, gyakorlati racionalizmus és pozitivizmus, a korlátlan haladásba vetett hit optimizmusa | |
| A társadalmi automatizmus elve | |
| A kultúra egyes területeinek öntörvényszerűsége | |
| A liberalizmus jelentésalkata és Darwin fejlődéselmélete: a szabadverseny gazdasági és a kiválogatódás biológiai elve a létért való küzdelemben, a haladás optimista elve s az új fajok felsőbbsége | |
| Élet és tudomány ugynazoknak a kategóriáknak ritmusában lüktet | |
| A gyorsan iparosodó társadalom valóságos életformájából táplálkozik a társadalmi fejlődés végős tudományos eszménye | |
| A fejlődés gondolatának hatalma a XIX. század társadalmában | |
| A történeti menet lineáris haladásának, vagy ciklikus visszatérésének elmélete, mint a társadalom helyzetének szellemi függvénye | |
| A tudomány helye a XIX. század kultúrájában | 408 |
| A tudomány a kultúra legjelentősebb ágává emelkedik a társadalom szemében: a vallás és a művészet helyébe akar lépni | |
| A polgári réteg szellemi alkatának s a pozitivizmus tudományelméletének egyneműsége | |
| A társadalomnak a szcientizmusból következő kultúrpolitikája | |
| A társadalom individualisztikus hajlamának s a tudomány analitikus szellemének belső összefüggése | |
| A mechanisztikus-naturalizstikus törzsfogalmak uralma a szellemi tudományokban | |
| A szintézisre való törekvés is lényegében mechanisztikus természetű mind a társadalom szervezetében, mind a tudomány jelentésalkatában | |
| A pozitivisztikus szellemű tudomány benyomul a művészet jelentésalkatába is: naturalizmus a művészetben | |
| A "kísérleti regény" | |
| A determinista tudomány ellen emelt vád: a felelősség érzése nélkül szétmarja a hagyományos világnézet alkatát, mint a társadalmi élet alapját | |
| Scientia sine conscientia | |
| A tudomány csődjének jelszava | |
| A német polgárság társadalmi helyzetének és világnézeti jelentésalkatának kapcsolata | |
| A tudomány a technikán kereszütl megváltoztatja a munkának és a termelésnek rendjét, egyúttal a modern társdalom egész alkatát és rétegeződését | |
| Tudomány - technika - kapitalizmus - liberalizmus s az utóbbiak ellentéte: szocilaizmus - kommunizmus mind egy láncnak szemei a társadalom szervezetében, másfelől szellemének jelentéslakatában | |
| A modern ember munkájának lelki és erkölcsi természete: a falanszter-rendszer egyformán laposra esztergályozott világa közeledik | |
| Felelős-e ezért a tudomány? | |
| Tudomány és társadalom a XX. században | |
| A romantika szellemének föltámadása | 433 |
| A XIX. század és a XX. század gondolkodásmódjának tipikus különbségei | |
| Antiintellektualista áramlat | |
| A romantika törzsfogalmainak renaissance-a | |
| A természettudományok szellemi alkata | 436 |
| A tudományok a amguk végső alapjait vizsgálják | |
| A matematikai kutatások súlypontja az axiomatika | |
| Intuicionizmus a matematikában | |
| A relativitáselmélet és a quantummechanika tudomáynelméleti következméynei | |
| Az okság elvének "válsága" | |
| Az Egész kategóriája a biológiában | |
| Mechanizmus és vitalizmus | |
| Natiura facit saltus | |
| A szellemi tudományok jelentésalkata | 441 |
| A szellemi tudoányok kiemelkednek a termésezttudományi-mechanisztikus törzsfogalmak hatalmi köréből | |
| A szellem önállósága: nem a természet puszta folytatása | |
| "A történeti ész kritikája" | |
| A XIX. száazd elvileg individualista, de a valóságban az egyéni szellemet a természetben, a környezetben s a közösségben feloldja: a XX. század szélső közösségi felfogású s mégis áhitatos hőstiszteletet érez | |
| A faj társadalmi panbiologzimusa | |
| Ujromantika a társdalomtudományban | |
| Irracionalista áramlat a jogtudományban | |
| A lélek tudománya kiszabadul a mechanisztikus felfogás hatalmából | |
| Az önmegfigyelés jogainak helyreállítása | |
| Az Egész törzsfogalmának jelentősége a lelki életben | |
| Az egyéniség megértő értékelése | |
| A típus-fogalom rendező ereje | |
| A filozófia szellemi alkata | 453 |
| A metafizika újjászületése | |
| Irracionalista áramlatok és az intuíció | |
| Az "életfilozófia", mint visszahatás a XIX. száazd racionalizmusára és módszertani liturgiájára | |
| Az egyedinek jelentősége az általánossal szemben | |
| "A tudomány összeomlása" | |
| Herakleitos és parmenides mai ellentéte | |
| Élet és gondolkodás | |
| A tudomány céljának félreértése | |
| A filozófiai rendszerek alkonya | |
| A szellemi munka szerepe a mai társadalom alkatában | 468 |
| A tömegkultúra következtében a tudományos műveltségű elit vezetőszerepének alkonya | |
| A fizikai és a szellemi munka jelentősége a társadalomban | |
| Az intellektualizmus fölött fokozatosan a manualizmus ül diadalt | |
| A szellemi munkások szervezettségének hiánya | |
| A tudományos képzettségű szellemi proletariátus kialakulása | |
| A politikai demokrácia és a kulturális demokrácia | |
| A szellemi pályák túltelítődése s a belőle kiinduló társadalmi feszültség | |
| A szellemi "árupiac" versenye devalválja a szellemi munka értékét | |
| A mennyiség és a minőség küzdelme a társdalomban | |
| A kultúra eszményének megvalósításában társadalmi tragikum lappang | |
| A szellemi munkások sorsának javítása: ennek elméleti és gyakorlati eszközei | |
| A gazdasági és a szellemi élet kölcsönhatása | |
| A szellemi munkások nemzetközi-társadalmi szervezkedése és a nemzeti szellem | |
| A mostani világháború előreveti a szellemi munkanélküliség új árnyékát a társadalomra | |
| Korunk kulturpesszimizmusa és a tudomány | 484 |
| Kultúránk pesszimista kritikai boncolásának oka főkép a világháború | |
| A nyugati kultúra "alkonya" | |
| A "halálra szánt lét" metafizikája | |
| A pusztulás mesterkélt heroizmusa | |
| Kultúránk "egyetemes és végzetszerű válságának" tudatossága: a krizeológia | |
| A hanyagtlás megállapítása a válságbúvár értékelő magatartásától függ | |
| Az értékmérő kritikai megvizsgálása rendszerint hiányzik | |
| A legtöbb kor magát hanyagtlónak érzi, a történész később a virágzás termékeny korának minősíti | |
| Az emlékezet a mult kultúráját eszményíti | |
| Mi a kultúra egyes területein a hanyatlás ismertetőjegye, | |
| Eleget tud-e tenni sajátszerű értékirányának és hivatásának kultúránk mai értékrendszerében a vallás, az erkölcs, az állam, a gazdasági élet, a művészet, végül a tudomány és a filozófia? | |
| Akultúrának, mint egésznek "válsága" | |
| A kultúrának igazi válsága és bomlása a folytonosságnak teljes megszakadása az értékrendszer tudatában | |
| Beállott-e ma ez a kultúrának minden értékét tőből átértékelő fordulata, | |
| Korántsem egyetemesen és végleegesen | |
| Az emberi történet örök értékjelentések és időbeli események szövedéke | |
| Igazi kultúra nincsen az örök értékekbe vetett hit metafizikája nélkül | |
| Ennek a hitnek mai megcsökkensée nem állandó | |
| A pesszimista válságbúvár belesugaljja az ösztönösen dolgozó és kultúrát építő társdalomba a kultúra bukásának balhitét és végzetszerűségét | |
| Az emberi történet értelme: ezt nem a pillanatnyi komor helyzet mikroszkópiumán, hanem a történelem makroszkópiumán keresztül szabad vizsgálni | |
| A háborús korszak szenvedéseinek történeti pedagógiája | |
Folytatás Microsoft-tal