Tudomány- és műszaki politika Magyarországon II.

Kutatás, fejlesztés, innováció, tudományszervezés

Szerző

Juristovszky Miklósné

Bozsó Ernő

Szecsődy Lászlóné

Budapest

'Szántó Lajos: Tudomány- és műszaki politika Magyarországon II. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	668 oldal
Sorozatcím:	Tudományszervezési Füzetek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-05-3936-5

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Bevezetés	9
A tudomány- és műszaki politika	15
A tudomány- és műszaki politika fogalma, helye és terjedelme	15
A magyar tudomány- és műszaki politika alapjai	25
A magyar tudomány- és műszaki politika eredményei és problémái	40
A tudománypolitika Magyarországon	45
A tudománypolitika Magyarországon a két világháború között	45
A szocialista tudománypolitika feltételeinek megteremtése 1945-től 1948-ig	54
A tudománypolitika az 1949-től 1957-ig tartó időszak körülményei között	58
A tudománypolitikai irányítás megerősödése és a műszaki politika kialakulása 1958 és 1969 között	65
A tudomány- és műszaki politika a 70-es évek óta	86
A hazai tudomány- és műszaki politika intézményi-irányítási rendszere	111
A tudományirányítás intézményi rendszere	111
A Magyar Népköztársaság tudományirányításának szervezetrendszere	120
A tudományirányítás szervezetrendszere az intézmények működése, funkcionális feladatai és tevékenysége szerint	136
A magyar kutató-fejlesztő intézmények, szervezetek rendszere	149
A kutató-fejlesztő helyek legfontosabb jellemzői főhatóságok, népgazdasági ágak és tudományágak szerint	165
A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés tervezése és a tervek tartalma	177
Tudományprognosztika, tudományfejlődési prognózis	179
"A tudományos kutatás távlati fő irányai" című koncepció	187
Műszaki fejlesztési koncepció	194
Az országos szintű hatályos tervek, programok	198
A hosszú távú kutatástervezés	200
Az Országos Középtávú Kutatási-Fejlesztési Terv, az OKKFT	217
A kutatóhelyek és felügyeleti szerveik kutatástervezési gyakorlata	228
A K+F tevékenység finanszírozása és szabályozó rendszere	233
A hazai K+F tevékenység finanszírozásának elvei	235
A K+F bázis növekedésére, strukturális átalakítására vonatkozó finanszírozási elvek és érvényesülésük	236
A K+F forrásainak, azok felhasználásának finanszírozási elvei és az érvényesülés tapasztalatai	267
A K+F források tervezése és képzése	276
A K+F források felhasználása és allokációja	288
A gazdálkodás és az ösztönzés elvei és módszerei	298
A költségvetési gazdálkodási rendben működő kutatóhelyek	299
A vállalati rendszerben működő kutató-fejlesztő intézmények gazdálkodási és ösztönzési rendszere	310
A K+F gazdasági környezete	319
Az árrendszer és az ármechanizmus hatása	320
A vállalati jövedelemszabályozás hatása	324
A bérszabályozás és a személyi érdekeltségi rendszer hatása	327
2. kötet
A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés személyi állománya	341
A káderpolitika elvei, az állami személyzeti munka alapvető céljai	341
A kutatói követelményrendszer és az ezzel kapcsolatos elgondolások	348
A kutatás szakember-utánpótlásának biztosítása	352
A tudományos minősítési rendszer	358
A kutató-fejlesztő helyek állománya, a kutatói mobilitás	362
A tudományos kutatók státusa, pályafutási lehetőségei, egyes problémák	376
A külföldi aspirantúra és munkavállalás	381
A személyzeti munka feladatai	384
Információ	387
Az információról általában	387
Nemzetközi együttműködés a tudományos-műszaki információban	390
A tudományos-műszaki információs rendszer Magyarországon	396
Országos Szakirodalmi Információs Rendszer (OSZIIR)	398
A szakirodalmi információ korszerűsítése	403
Kutatási-Fejlesztési Irányítási Információs Rendszer (KF-IIR)	408
A tudományszociológia Magyarországon	415
A tudományszociológia tárgya	415
Differenciálódási tendenciák	416
Integrálódási tendenciák	417
A kutatás történelmi-társadalmi feltételei	418
A tudományszociológiai kutatások főbb területei	419
A tudományszociológiai kutatások hazai műhelyei	429
A kutatások értékelése	430
Irodalomjegyzék	433
Az innovációs folyamat outputja	443
A K+F tevékenység értékelésének hazai gyakorlata	443
A legfontosabb kutatási eredmények a 70-es években	457
Matematika	460
Fizika	462
Csillagászat	465
Kémia	466
Földtudományok	469
Műszaki tudományok	472
Biológia	476
Orvostudományok	479
Agrártudományok	484
Nyelv- és irodalomtudományok	487
Filozófia és történettudományok	491
Gazdaság- és jogtudományok	494
Találmányok - szabadalmak	499
A találmány és a szabadalom lényege, eljárása	499
Újítások - az innováció tudományon kívüli forrásai	513
A tudományos könyv- és folyóirat-kiadás	526
A tudományos könyvkiadás kezdete	526
A tudományos könyv- és folyóirat-kiadás a felszabadulás óta	528
A kiadói politika és statisztika	530
Együttműködés más kiadókkal, kiadványsorozatok	532
Folyóirat-kiadás	535
A tudományos könyv- és folyóirat-kiadás irányítása	536
Magyarország nemzetközi tudományos és műszaki kapcsolatai, a műszaki kooperáció	539
A Magyar Népköztársaság elvei a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködésben	539
A nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés szükségessége, politikai, tudományos és gazdasági jelentősége	539
A nemzetközi tudományos-mászaki kapcsolatok vitelének általános elvei	545
A nemzetközi tudományos-műszaki kapcsolatok irányítása, intézmények kialakítása	554
Nemzetközi tudományos-műszaki kapcsolataink irányelvei főbb relációk szerint	579
A nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés formái és típusai	590
A kapcsolatok és az együttműködés formáinak osztályozása	590
Az együttműködés relációk szerint	593
Magyarország részvétele a nemzetközi tudományos szervezetekben	606
Magyarország helyzete a tudomány- és műszaki politika nemzetközi mezőnyében	611
A magyar tudomány- és műszaki politika mennyiségi mutatói nemzetközi összehasonlításban	611
A magyar tudomány és technika híre a nemzetközi közvéleményben	623
Mellékletek	643