Előszó
A Magyar Tudományos Akadémia a külhoni magyar tudósok munkájának jutalmazására, elismerésére Arany János-díjat és Arany János-érmet alapított.
Az Arany János-díjnak olyan külhoni magyar tudósok,...
Tovább
Előszó
A Magyar Tudományos Akadémia a külhoni magyar tudósok munkájának jutalmazására, elismerésére Arany János-díjat és Arany János-érmet alapított.
Az Arany János-díjnak olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerése a célja, akik jelentős tudományos munkásságot mutattak fel életük során (Életműdíj), kiemelkedő tudományos eredményt értek el (Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj% vagy fiatal kutatóként hoztak létre jelentős teljesítményt (Fiatal Kutatói Díj). A díjjal pénzjutalom is jár; ötszázezer, háromszázezer, illetve kétszázezer forint.
Az Arany János-érem olyan külhoni magyar tudósok, kutatók kitüntetésére szolgál, akik a külhoni magyar tudományos közélet szervezésében, irányításában, az egyetemi oktatásban, tudományos könyvkiadásban, muzeológiai, levéltári, könyvtári munkában, tudományos ismeretterjesztésben, azaz általában a külhoni magyar tudományosság és közösség ügyének előmozdításában szereztek kiemelkedő érdemeket.
Arany János-érmet 2002 óta, Arany János-díjakat 2004 óta ítél oda az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság az MTA tagjai, illetve az Elnöki Bizottság tagjainak javaslata alapján. Az elismeréseket évente egy alkalommal, a májusi közgyűlés keretében adja át az Akadémia elnöke. Indokolt esetben átadásukra más alkalommal is sor kerülhet.
2010 májusában megjelent kötetünkben bemutattuk a magyar tudományos élet Arany János-díjban és -éremben részesült 60 jeles képviselőjét. Jelen kiadványunk a 2011. és a 2012. évi akadémiai közgyűlések közötti időszak díjazottjait tartalmazza. Előző füzeteink (2010, 2011) bemutatják az összes eddigi díjazottat.
Vissza