Tudomány és gyógyítás

Előszó

Hippokrates tanítványainak esküje, többet közt, így szólt: "Esküszöm Apollóra, az orvosra, Asklepiosra és Hygeiára és Panakeióra és minden Istenre és istennőre, és tanúkul hívom őket, hogy erőm és belátásom szerint meg akarom tartani ezt az esküt és ezt az ígéretet: ...hivatásom mesterének fiait úgy fogom tekinteni, mint testvéreimet és őket jutalom és kötelezettség nélkül fogom ebben a hivatásban nevelni; fiaimmal, tanítóim fiaival, valamint azokkal a tanulókkal, akik az orvosi törvényekre esküt tettek, a tanulságokat, azok előadását és minden tudásomat közölni fogom, de senki mással!..." Nem vét-e Hippokrates esküje ellen az az orvos, aki nem orvosok előtt szól hivatása szelleméről?
Hippokrates 460-tól 370-ig élt Krisztus előtt. azóta az emberek megváltoztak. jelentékeny részük szellemileg nagykorú lett. Önállókká válva, joggal megkövetelik, hogy velük megértessék azt, ami velük történik és szükségük van arra, hogy tudásuk megvédje őket a szélhámosok és a bár jóakaratú, de tudatlan és felelőtlen emberek káros befolyásától sorsukra, akik a nehéz órákban annyi fölösleges nehézséget gördítenek az orvos elé. az ember reá szorul a bizalomra orvosában, de az intelligens ember reá szorul az orvosba mint emberbe vetett bizalmán kívül a bizalomra az orvosi tudományban is, ha reá bízza a maga egészségét, épségét, sokszor egész sorsát, életét és azokét, akikért él, akiket szeret. Ezt elérni máskép, mint a szakemberek okos felvilágosítása, az okos népszerűsítés által nem lehet. De ennek a népszerűsítésnek vannak határai. Vissza