Tudástranszfer és komplex problémamegoldás

Tartalom

Bevezetés 9
Az ismeretek alkalmazására irányuló kutatások, fejlesztő programok és a tudástranszfer 15
A transzfer értelmezései 16
A transzferfogalom fejlődésének történeti áttekintése 17
A transzfer filozófiai gyökerei és hagyományos szemlélete 17
A transzfer mai, kognitív szemlélete 20
A transzferfolyamatok felosztásai 22
Hasonlóság, különbözőség és dimenzió alapján 22
A transzfer hatására, mennyiségére, illetve útjára vonatkozó tipizálások 25
A transzferált tudás típusa szerinti osztályozás 26
Az induktív transzfer 27
Az alacsony (low road) és a magas szintű (high road) transzfer 28
Az analógiás transzfer 31
A transzfer az oktatás perspektívájából 37
Gondolkodás- és képességfejlesztő programok 39
Transzfer a mindennapi megismerésben 41
2. A tudás új helyzetekben való alkalmazása a problémamegoldással kapcsolatos kutatásokban 45
A probléma definíciója 46
A problémamegoldás kutatásának rövid áttekintése 48
Korai kutatások 48
Pólya György klasszikus modellje 53
Lénárd Ferenc kísérleti úton meghatározott modellje 55
Newell és Simon információfeldolgozás-elmélete, problémamegoldás-modellje és a problématér-elmélet 56
Az amerikai kutatások 61
Problémamegoldás a szakértelem tükrében 62
Az európai kutatások 66
A komplex problémamegoldás integrált modellje 69
A problémák típusai életszerűség és mesterségesség szerint 70
Problémamegoldó stratégiák 73
3. Az alkalmazás kérdése és a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok (TIMSS és PISA) 81
PISA 2003 - komplex problémamegoldás - elmélet és gyakorlat 84
Problémák a PISA 2003 mérésből és a problémák megoldása során alkalmazott eljárások tipizálása 86
A PISA problémamegoldó skála 88
Problémamegoldó mintafeladatok a PISA 2003-as vizsgálatból 89
Főbb eredmények 93
4. A tartalom szerepe a problémamegoldásban 97
A tartalom szerepének empirikus vizsgálata 98
A matematikaórán tanultak vizsgálata életszerű problémák segítségével 104
A felmérés mintái és az adatgyűjtés folyamata 105
Az adatgyűjtés eszközei 105
A problémamegoldó teszten elért összteljesítmények 107
A feladatok belső összefüggései 110
Az eredmények értékelése, a felmérés alapján megfogalmazható következtetések 113
5. A komplex problémamegoldás vizsgálata 9-17 éves korban 115
Az előfelmérés és a nagymintás vizsgálat módszerei 117
A felmérések mintája, rendszere és az adatgyűjtés folyamata 117
A mérések szerkezete és mérőeszközei 117
A felmérések során használt feladatlapok 119
A komplex problémamegoldó feladatlap 119
A matematika-feladatlapsorozat 120
A természettudományi feladatlap 121
Az induktív gondolkodás teszt 121
Az olvasás-feladatlap 122
A háttéradatok 124
A mérőeszközök értékelése 125
A mérőeszközök értékelése klasszikus tesztelméleti módszerekkel 126
A mérőeszközök további értékelése a modern tesztelmélet adta lehetőségek kihasználásával 128

6. 9-17 éves diákok problémamegoldó gondolkodásának fejlődése és fejlettsége 137
Teljesítmények 137
A szelekció és polarizáció hatása a középiskolákban a fejlődés egyéni különbségeire 138
A problémamegoldó képesség fejlettségének különbségei 144
A teljesítmények eloszlása 145
A teljesítmények elemzése, az eredmények kifejezése közös skálán 150
A kontextus szerepe a problémák megoldásában 153
A komplex problémamegoldás fejlődése és néhány háttérváltozó kapcsolata 156
A komplex problémamegoldás fejlődését befolyásoló és jelző tényezők elemzése 167
A mérés alapján megfogalmazható következtetések 169
A komplex problémamegoldó képességet vizsgáló feladatlapok alkalmazása az oktatásban
és az eredmények pedagógiai jelentősége 171
7. Egy lehetséges megoldás: a probléma alapú tanítás 177
A probléma alapú tanítás (problem based learning, PBL) rövid története 178
A PBL meghatározásai 179
A módszer jel lemzői 180
Atipikus PBL-környezet 180
A PBL általános ismertetőjegyei 181
A jó PBL-probléma jellemzői 184
Mérés, értékelés a PBL keretein belül 185
A világháló adta lehetőségek a PBL-ben 187
Összegzés, következtetések 191
Irodalom 199

Témakörök