Számadás az alaptörvényről

Tanulmányok a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar oktatóinak tollából

Szerző

Budapest

'Trócsányi László: Számadás az alaptörvényről ' összes példány

Kiadó:	Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2016
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	672 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-615-5269-82-0

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az igazságügyi miniszter soha sincs könnyű helyzetben. Különösen akkor, ha a végrehajtó hatalom képviselőjeként, igazságügyi miniszterként azon jogi kar ünnepi kötetéhez ír előszót, ahova ezer szállal kötődik: jelen tanulmánykötet kizárólag a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói tollából született. Egy közszereplő kötelessége a hitelesség, azaz a valóság bemutatása, amely azonban nem lehet más, mint személyes vélemény arról, hogyan látta, látja az ünnepi kötetben megfogalmazott támogató, elismerő vagy kritikai nézőpontokat. John Lukacs szerint a tudás se nem objektív, se nem szubjektív, hanem résztvevő, személyes tudás: a megfigyelés tárgya hatással van a megfigyelőre, de a megfigyelő is a megfigyelt tárgyra. Az ünnepi kötet témája különösen érzékeny, hisz az Alaptörvény elfogadásának közelgő ötödik évfordulója alkalmából kíván egyfajta mérleget felállítani.
Amikor a nemzeti alkotmányról, így az Alaptörvényünkről szólunk, akkor le kell rögzítenünk, hogy az alkotmányban megjelenhet az adott állam politikai filozófiája, államszervezeti berendezkedése, alapjogi katalógusa. Az alkotmány mint az ország legfontosabb törvénye, identitásképző funkcióval is rendelkezik, egyfajta kapocs a múlt, a jelen és a jövő között. Ahogy Jean-Marc Sauvé, a francia Államtanács alelnöke fogalmazza meg: az alkotmány egyszerre mémoire és projekt, amely egyedi és univerzális is. A nemzeti alkotmánynak reflektálnia kell azokra a társadalmi kihívásokra, amelyek egy adott korszakban felmerülnek. Sőt, kísérletet kell tennie kezelésükre is.
A nemzeti alkotmányok ennek megfelelően sokszínűek. Nincs globális világalkotmány. A világ és így Európa országainak eltérő és gazdag történelmük van, a közös európai alkotmányos örökség mellett a sajátosságok, az eltérő szemléletmódok határozzák meg a nemzeti alkotmányok tartalmát. A francia 1958. évi V. Köztársaság alkotmányát olvasva óhatatlanul megjelenik De Gaulle tábornok határozott egyénisége, akinek híres mondata szerint amennyiben fontossági sorrendet kellene felállítani: első Franciaország, második a francia állam, harmadik a francia jog. Ha a német Alaptörvény megszületésére gondolunk, előttünk van az elbukott ún. Harmadik Birodalom és az általa elveszített második világháború, a nácizmus bűnei, az újjászülető Németország demokrácia iránti éhsége, a német tartományok, Land-ok önállósági igényei és Konrád Adenauer bölcs, szerény, keresztény szemlélete. A nemzeti alkotmányok magukon viselik a megszületéskori helyzetképet, a magatehetetlen vagy bűnös múlttól való elhatárolódást, az újrakezdés iránti igényt. Mind a francia, mind a német alkotmány identitásképző funkcióval rendelkezik, nem tekinthetők értéksemleges alkotmányoknak. Vissza

Tartalom

Előszó
Trócsányi László: Magyarország Alaptörvényének legfontosabb üzenetei
egy igazságügyi miniszter szemszögéből 11
Alapjogvédelem
Berki Gabriella: Mire jogosít az egészségügyi ellátáshoz való jog?
Egy alapjog betegjogi megközelítése 21
Bobvos Pál - Farkas Csamangó Erika - Hegyes Péter - Jani Péter:
A mező- és erdőgazdasági földek alapjogi védelme 31
Gellén Klára: A kereskedelmi szólás védelme az Alkotmánybíróság
gyakorlatában 41
Görög Márta: A magánélethez való jog mint a személyiségi jog újabb,
magánjogi kódexben nevesített vonatkozása 51
Hajdú József- Rossu Balázs - Rúzs Molnár Krisztina: Az Alaptörvény
munkajogi tartalmú cikkeiről 65
Hegedűs Andrea: A gyermekek jogainak és érdekeinek védelme az egyes
párkapcsolati formáknál elvárt eltérő korhatár-meghatározások által 81
Kiss Barnabás: Az Alaptörvény alapjogi rendelkezéseinek néhány új eleme 97
Lajkó Dóra: Az Alaptörvény szociális védelmi rendelkezései.
A rászorultság védelme 105
Szondi Ildikó: Anyanyelvű oktatáspolitikai helyzet a Vajdaságban 121
Vizkeleti Edit: Az Alaptörvény és a magánjogi felelős cselekvés 131
Alkotmányelmélet, alkotmánybíráskodás
Badó Attila - Mezei Péter: Jogösszehasonlítás és Alaptörvény.
A magyar Alaptörvény 'Raz-ós' kritériumok tükrében
Gombos Katalin - Sziebig Orsolya Johanna: Az Európa-klauzula
összehasonlító vizsgálata az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében 159
Heka László: A szláv államok alkotmányainak preambulumai és
a magyar Alaptörvény nemzeti hitvallásának összehasonlító vizsgálata 171
Kerekné Jakó Nóra - Lichtenstein József- Vida-Sós Tünde: Az Alaptörvény
és az igazságszolgáltatás alapelvei 183
Kovács László Imre: Az Alkotmánytól az Alaptörvényig - a parlamenti
viták tükrében 205
Löffler Tibor: Kontralegitimitás? Az Alaptörvény legitimitása
a delegitimáló támadások és a '89-es Alkotmány tükrében 231
Molnár András: Adalékok az alkotmányellenes alkotmánymódosítás'
problémájához 243
Nagy Zsolt: Az alkotmányos és egyéb jogi ismeretek, a jogtudat
és az Alaptörvény kérdései 265
Pokol Béla: Alkotmányszöveg és értelmező precedens: alkotmánybírósági
döntési stílusok 279
Schiffner Imola - Szalai Anikó: A nemzetközi jog lenyomata
az Alaptörvényben 325
Sulyok Márton: Kettő az egyben? Alkotmány és identitás 339
Sulyok Tamás - Szakály Zsuzsa: Az alkotmányjogi panasz jogorvoslati
jellegének bővülése 359
Büntetőjog és közhatalom
Csatlós Erzsébet: Az európai közigazgatás szerepe az európai egység
megteremtésében. Gondolatok az Alaptörvény
E) cikk (1) bekezdésének margójára 373
Fantoly Zsanett - Gácsi Anett Erzsébet: A büntetőeljárási törvény
egyes alapelvei, koncepcionális kérdései az Alaptörvény fényében 381
Gál Andor: Ajogos védelem ratio legis-e alkotmánykonform értelmezésben 403
Józsa Zoltán: A helyi közszolgáltatások piaci jellegű reformja
a kontinentális Európa országaiban 421
Karsai Krisztina: A ne bis in idem alkotmányba iktatása - az Alaptörvény
XXVIII; d/c/c (6) bekezdése 433
Nagy Ferenc: Gondolatok a büntetőjogi legalitással összefüggő
alkotmányossági problémákról 453
Révész Béla: Nemzetbiztonsági szolgálatok: Alkotmány, Alaptörvény 475
Siket Judit: A decentralizáció elve és az önkormányzatiság
az Alaptörvényben 487
Soós Edit: A helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó szabályozás
megújulása az Alaptörvényben 501
Szomora Zsolt: A véleményszabadság büntetőjogi korlátai
az Alaptörvény hatálybalépése után, különös tekintettel a becsületvédelemre 521
Jogtörténelem
Balogh Elemér: Alkotmányunk történetisége, kitekintéssel
az Alkotmánybíróság judikatúrájára 541
Blazovich László: A városi alkotmány a középkori német városokban 559
Homoki-Nagy Mária: A szabadságjogok megjelenése a magyar
történeti alkotmányban 573
Jakab Éva: A menedékjog gyökerei a görög jogi kultúrában 585
Pozsonyi Norbert: Adalékok a kisajátítás intézményének történeti előképéhez.
Építőanyagok 'kisajátítása' az antik Róma állami gyakorlatában 601
Tamási Anna Éva: A házasság fogalmának jogtörténeti fejlődése,
és a házasság mint az Alaptörvény kiemelten védett értéke 613
Irodalom 621

Témakörök

Jogtudomány > Állam- és közigazgatás

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem