Trieszti történetek

Fülszöveg

itt egybegyűjtött történetek ismerősök elbeszéléseiből, kávé-házbeli pletykákból és szomorú vagy éppen mulatságos városi legendákból származnak. Mint ilyenek, akár igazak is lehetnének. Ami azt illeti, jelentősen átalakítottam őket és ahhoz igazítottam, amit én igazságnak gondolok. Igazság és valóság: nehéz páros, de egy kis odafigyeléssel ki lehet belőle szerelni a gyutacsot, úgyhogy ez a gyűjtemény teljes egészében a fantázia művének tekinthető.
Számos történetet hallottam életemben, és azok közül, melyeket itt olvashatnak, többnek művészi hajlamú szereplői vannak. Ez nem ritkaság a mi városunkban, A kereskedői rátermettség gyakran párosul műkedvelői ihlettel. Van, aki verset ír, van, aki fest, van, aki képeket gyűjt, énekórákat vesz ( ) Valójában sorsunkkal szemben mindannyian dilettánsok vagyunk. Es sokszor ez ment meg bennünket - olykor meg éppenséggel kárhoztat,"
Giorgio Pressburger (1937, Budapest - 2017, Trieszt) magyar származású, olaszul író elbeszélő, színházi szerző,... Tovább

Fülszöveg

itt egybegyűjtött történetek ismerősök elbeszéléseiből, kávé-házbeli pletykákból és szomorú vagy éppen mulatságos városi legendákból származnak. Mint ilyenek, akár igazak is lehetnének. Ami azt illeti, jelentősen átalakítottam őket és ahhoz igazítottam, amit én igazságnak gondolok. Igazság és valóság: nehéz páros, de egy kis odafigyeléssel ki lehet belőle szerelni a gyutacsot, úgyhogy ez a gyűjtemény teljes egészében a fantázia művének tekinthető.
Számos történetet hallottam életemben, és azok közül, melyeket itt olvashatnak, többnek művészi hajlamú szereplői vannak. Ez nem ritkaság a mi városunkban, A kereskedői rátermettség gyakran párosul műkedvelői ihlettel. Van, aki verset ír, van, aki fest, van, aki képeket gyűjt, énekórákat vesz ( ) Valójában sorsunkkal szemben mindannyian dilettánsok vagyunk. Es sokszor ez ment meg bennünket - olykor meg éppenséggel kárhoztat,"
Giorgio Pressburger (1937, Budapest - 2017, Trieszt) magyar származású, olaszul író elbeszélő, színházi szerző, esszéista ésfilmrendező. 1956-ban menekült Olaszországba ikertestvérével, Nicolával. Rómában és Triesztben élt. 1998 és 2002 között a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója volt. Olaszországban és Magyarországon szenvedélyes kultúrateremtő és -szervező munkásságával szerzett hírnevet és elismerést magának. Magyar nyelven is olvashatókfivérével közösen írt elbeszélései, a Nyolcadik kerületi történetek és A zöld elefánt. A Tireszti történetek az utolsó novelláskötete, mellyel visszatért a számára kedves kispróza műfajához. Vissza