Trianon utóélete

Fülszöveg

Sokan vannak a Kárpát-medencében, akik minden évben, június 4-e közeledtével visszatekintenek a magyarság egyik legtragikusabb eseményére. A trianoni békeszerződés aláírásának - bár nincs kerek évfordulója, mégis nagy figyelmet és érdeklődést vált ki azáltal, hogy Magyarország teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak. Most már nem fikcióként kell feltennünk azt a kérdést, vajon módosítja-e eddigi gondolkodásunkat, álláspontunkat az európai szövetségi rendszerbe való belépésünk, vajon közelebb kerültünk-e a trianoni következmények felszámolásához, a kisebbségi problémák megoldásához a harmadik évezredben? A magyar társadalom különböző tagjaitól, a politikai és szellemi élet képviselőitől próbáltam ezekre a kérdésekre választ kapni: Fejtő Ferenctől, a Párizsban élő történésztől, Boross Péter (MDF), Csapody Miklós (MDF), Vitányi Iván (MSZP) országgyűlési képviselőktől, Kukorelli Endre írótól, Donáth László evangélikus lelkésztől, Garai István költőtől, Pais István filozófiatörténésztől, Döbrentei Kornél írótól, hogy csak néhány nevet említsek.
A XX. Század Intézet támogatásával kezdtem, el azt a munkát, melynek eredményeként - a Kairosz Kiadó jóvoltából - az olvasó immár a harmadik kötetet tarthatja a kezében. Elsősorban izgalmas beszélgetéseket talál btnne, aki kézbe veszi a könyvet. Hatvan interjúból válogattam ki azt a húszat, amely érdeklődésre tarthat számot. Az interjúk félig-meddig standardizáltak, nagyjából ugyanazokat a kérdéseket tettem fel mindenkinek, de természetesen a beszélgetések logikai menetét rugalmasan kezeltem. A kötet végén található tanulmányban a mai magyar társadalom Trianon-képét próbáltam felvázolni. Hogy milyen eredménnyel, döntse el az olvasó. Vissza