Fülszöveg
A könyv egy regényfolyam kezdő darabja. Az egyes köteteket a Trianon gyermekei főcím fogja össze, mintegy jelezve azt a tért és időt, amelyet a regény a maga (magyar, román, szász, zsidó stb.) sorshordozó figuráival és eseményeivel átölel. Az író műfajilag családi krónikaként jelöli könyvét, és ezzel a szinte túlontúl szigorú besorolással talán a regényének dokumentumértékét próbálja jelezni: adataiban az igazság, írói hozzáállásában a művészi tisztesség és az igazmondás felső fokát. Azt a művészi alapállást, ami aktuálpolitikai szinten fogalmazva, nemcsak a magyar-román közeledést szolgálja, hanem a megbékélés lehetőségeit kínálja. Ám ennél mérhetetlenül több az, amit az író művészi értékben, meseszövésben, a fikció és adatszerűség mesteri elegyében nyújt olvasójának.
K. tiszteletes, az aranyosszéki unitárius lelkész diákriuma a regényfolyam medre, melyben tovahömpölyög a szűkebb környezet embert próbáló meséjén keresztül a trianoni sokkot átélt erdélyi magyarság tragédiában és...
Tovább
Fülszöveg
A könyv egy regényfolyam kezdő darabja. Az egyes köteteket a Trianon gyermekei főcím fogja össze, mintegy jelezve azt a tért és időt, amelyet a regény a maga (magyar, román, szász, zsidó stb.) sorshordozó figuráival és eseményeivel átölel. Az író műfajilag családi krónikaként jelöli könyvét, és ezzel a szinte túlontúl szigorú besorolással talán a regényének dokumentumértékét próbálja jelezni: adataiban az igazság, írói hozzáállásában a művészi tisztesség és az igazmondás felső fokát. Azt a művészi alapállást, ami aktuálpolitikai szinten fogalmazva, nemcsak a magyar-román közeledést szolgálja, hanem a megbékélés lehetőségeit kínálja. Ám ennél mérhetetlenül több az, amit az író művészi értékben, meseszövésben, a fikció és adatszerűség mesteri elegyében nyújt olvasójának.
K. tiszteletes, az aranyosszéki unitárius lelkész diákriuma a regényfolyam medre, melyben tovahömpölyög a szűkebb környezet embert próbáló meséjén keresztül a trianoni sokkot átélt erdélyi magyarság tragédiában és emberi helytállásaiban felemelő története.
Páratlan írói vállalkozás körvonalai bontakoznak ki Köntös-Szabó Zoltán eddig elkészült családregényének két kötetében (Fehér zászló Erdély felett, Tövissel kerített Éden). Bárcsak az ősregék, ősmítoszok világában, bolyonghat az olvasó a közelmúlt megidézett rengetegében.
Három emberöltő véges idejét tágítva történelemmé, egy különös sorsközösség csaknem egyetlen, de mindenképpen egyedi történetét szublimálja irodalommá az író. Annak az erdélyi sorsközösségnek a mindennapjait támasztja életre, amelyet a sokszínűség, fajok, vallások egybefonódása jellemez, és amely minden politikai beavatkozás, határmódosítás, főuralomváltozás miatt és ellenére együtt éli meg a változások keservét, s azok lesújtó következményeit.
Kellett jönnie egy olyan írónak - erdélyinek - aki a nemzetközileg kisebbségbe utalt erdélyi magyarság élet-halál harcát hitelesen, elfogultságok nélkül ábrázolja, gazdagabb árnyalásban, mint bármely történeti dolgozat.
A Köd lepte be a Szamost egy nagyszabású prózai munka újabb opusza, melyben folytatódik az erdélyi magyarság csaknem nyolcvan évet átfogó története.
A korábban napvilágot látott kötetekben (Fehér zászló Erdély felett, Tövissel kerített Éden) megismert sorshordozó főhősök, kisebbségi és többségi politikusok, meghatározó személyiségek mellett felbukkannak a II. világháború utáni korszak közéleti szereplői, valamint a kor - nevesített - üldözői és hajszoltjai is.
A Trianon gyermekei című regényfolyam erdélyi születésű szerzője nemcsak a történelmi kataklizmák át- és túlélőinek küzdelmeiről, megpróbáltatásairól tudósít, a nagyvilágban munkáló sors- és történelemformáló kényszerek erővonalait is keresi. Térben és időben kutatja a kisebbségi lét összefüggéseinek szövevényét. A családregény harmadik kötetet kiegészül az aranyosszéki szolgálattól eltiltott K. tiszteletes 1950-es években vezetett - hajszákat, megaláztatásokat, tragédiákat rögzítő - kolozsvári diáriumával, továbbá a másodszülött unoka zuglói, újpesti és rákospalotai naplójával, levelezésével.
A Trianon gyermekei című regényfolyam erdélyi születésű szerzője nemcsak a történelmi kataklizmák át- és túlélőinek küzdelmeiről, megpróbáltatásairól tudósít, a nagyvilágban munkáló sors- és történelemformáló kényszerek erővonalait is keresi. Térben és időben kutatja a kisebbségi lét összefüggéseinek szövevényét. A családregény eddig megjelent kötetei (Fehér zászló Erdély felett, Tövissel kerített Éden, Köd lepte be a Szamost) kötetei közül az utolsó műben már felbukkannak a kor - nevesített - üldözői és hajszoltjai is.
A Torda felől hírt hoz a szél immár a közvetlen közelmúlt eseményeit is felidézi, az író Magvető Kiadóban töltött szerkesztői éveit, Kardos Györggyel való vitáit, a Rakéta Regényújságnál töltött időszak szereplőit, a segítőket s a gáncsolókat eleveníti meg könyvében.
Vissza