A vita jelentősége és jelentése | 5 |
Előzmények | |
A tragikum kérdése: a közép-kelet-európai kritikai gondolkodás egyik gyújtópontja | 8 |
Tragikum és törétnetfilozófia | 9 |
Történetfilozófia és teleológia | 10 |
Teleológia és kritika | 15 |
Magyar helyzet | 17 |
Az egyes művek | |
Beöthy műve | |
Beöthy művének jellege és jelentése | 20 |
Beöthy forrásai, műveltségének, stílusának, egyéniségének néhány vonása | 21 |
Egyéniség, bűn, világrend, kereszténység | 26 |
Történeti fejlődés, közmeggyőződés, szervesség, nemzeti önelvűség | 33 |
Tragikum és történelem, determinizmus és erkölcsi szabadság, katarzis és didakszis | 37 |
Tragikumfelfogásának társadalmi-törtléneti jelentése, irodalmi, kritikai konzekvenciái; helye | 41 |
Rákos műve | |
Jellege és alapgondolata | 50 |
A tragikum származtatása: az emberiség kettéosztása, tragikumra alkalmasak s tragikumra alkalmatlanok, nagyok és közepesek táborára | 52 |
A közepes ember viszonya a tragikushoz; a tragikum történeti szerepe | 53 |
Világrend és harmónia, bűn és büntetés, közember és tragikum | 54 |
Rákosi felfogásának történeti, társadalmi jelentése; a kiegyező reformista polgár védirata | 57 |
Rákosi felfogása s a kor nyugati áramlatai | 59 |
Az utánzás-elv kétféle jelentése, a művészet kettéosztása | 63 |
Péterfy tanulmányai | |
Keletkezés- és kiadáskörülményeik | 68 |
A tragikum lélektani származtatása és leírása; a tragikus érzés mint kiindulás | 72 |
A tragikum jelentése és szimbolikus jellege | 75 |
Tragikumfelfogásának életérzésbeli forrásai; a gyengeség, a veszélyeztettség, a semmisség érzése | 78 |
Tragikumfelfogásának világképi indítékai | 80 |
Tragikumfelfogásának társadalmi alapja és jelentése: a prosperitás és hazugság ellentmondása, a kívül maradt tisztességesek tiltakozása | 82 |
Tragikumfelfogásának kritikatörténeti jelentősége és jelentése | 84 |
Új műfaji és tématípusok befogadása; a műfaji tipizálás és történeti periodizálás alapja: a megformálás | 85 |
A közös korélmény mint kiindulás és magyarázat; a művészet önelvű belső fejlődése; az érzéstörténet mint másik fő tipizálási és korszakolási szempont | 87 |
A mű önelvűségének követelménye | 89 |
Szakítás a harmónia-követelménnyel, az eszményítéssel és a liberális teleológiával | 92 |
A nagyobb reflektáltság és az önirónia követelménye | 98 |
Összefoglalás | 101 |
A három felfogás szembesítése és elhelyezése | 106 |
Könyvészet s a vita kritikai visszhangja | 113 |
Névmutató | 121 |