| A vita jelentősége és jelentése | 5 |
| Előzmények | |
| A tragikum kérdése: a közép-kelet-európai kritikai gondolkodás egyik gyújtópontja | 8 |
| Tragikum és törétnetfilozófia | 9 |
| Történetfilozófia és teleológia | 10 |
| Teleológia és kritika | 15 |
| Magyar helyzet | 17 |
| Az egyes művek | |
| Beöthy műve | |
| Beöthy művének jellege és jelentése | 20 |
| Beöthy forrásai, műveltségének, stílusának, egyéniségének néhány vonása | 21 |
| Egyéniség, bűn, világrend, kereszténység | 26 |
| Történeti fejlődés, közmeggyőződés, szervesség, nemzeti önelvűség | 33 |
| Tragikum és történelem, determinizmus és erkölcsi szabadság, katarzis és didakszis | 37 |
| Tragikumfelfogásának társadalmi-törtléneti jelentése, irodalmi, kritikai konzekvenciái; helye | 41 |
| Rákos műve | |
| Jellege és alapgondolata | 50 |
| A tragikum származtatása: az emberiség kettéosztása, tragikumra alkalmasak s tragikumra alkalmatlanok, nagyok és közepesek táborára | 52 |
| A közepes ember viszonya a tragikushoz; a tragikum történeti szerepe | 53 |
| Világrend és harmónia, bűn és büntetés, közember és tragikum | 54 |
| Rákosi felfogásának történeti, társadalmi jelentése; a kiegyező reformista polgár védirata | 57 |
| Rákosi felfogása s a kor nyugati áramlatai | 59 |
| Az utánzás-elv kétféle jelentése, a művészet kettéosztása | 63 |
| Péterfy tanulmányai | |
| Keletkezés- és kiadáskörülményeik | 68 |
| A tragikum lélektani származtatása és leírása; a tragikus érzés mint kiindulás | 72 |
| A tragikum jelentése és szimbolikus jellege | 75 |
| Tragikumfelfogásának életérzésbeli forrásai; a gyengeség, a veszélyeztettség, a semmisség érzése | 78 |
| Tragikumfelfogásának világképi indítékai | 80 |
| Tragikumfelfogásának társadalmi alapja és jelentése: a prosperitás és hazugság ellentmondása, a kívül maradt tisztességesek tiltakozása | 82 |
| Tragikumfelfogásának kritikatörténeti jelentősége és jelentése | 84 |
| Új műfaji és tématípusok befogadása; a műfaji tipizálás és történeti periodizálás alapja: a megformálás | 85 |
| A közös korélmény mint kiindulás és magyarázat; a művészet önelvű belső fejlődése; az érzéstörténet mint másik fő tipizálási és korszakolási szempont | 87 |
| A mű önelvűségének követelménye | 89 |
| Szakítás a harmónia-követelménnyel, az eszményítéssel és a liberális teleológiával | 92 |
| A nagyobb reflektáltság és az önirónia követelménye | 98 |
| Összefoglalás | 101 |
| A három felfogás szembesítése és elhelyezése | 106 |
| Könyvészet s a vita kritikai visszhangja | 113 |
| Névmutató | 121 |
Folytatás Microsoft-tal