Fülszöveg
"Eric Arthur Blari, későbbi írói nevén George Orwell 1903-ban született Indiában, ahol apja a brit birodalmi közigazgatás hivatalnoka volt. Családja pár év múlva hazatelepül Angliába, így a cseperedő Eric már itt kezdheti meg tanulmányait. 1917-ben szülei Etonba küldik, az ország első számú mintaiskolájába, ahol tehetségét különféle diáklapok írásában és szerkesztésében próbálgatja. Mégis tizennyolc évesen a biztos egyetemi karrier helyett dacból és kamaszos kalandból inkább a burmai brit birodalmi rendőrség kötelékét választja. Hat hosszú évet szolgál Burmában, majd a gyarmati rendszert mélyen megutálva, leszerel és hazatér Európába. Távol-keleti élményeit írja meg első - sokáig egyetlen magyarra fordított - könyvében, a Burmese Days-ben (Tragédia Burmában, Budapest 1948.)" - írja róla Nóvé Béla Orwell-olvasó című, 2003-ban megjelent esszékötetében.
A Máthé Elek fordításában és a Kálnok-Márkus kiadó gondozásában megjelent mű egészen 1989-eg az egyetlen legálisan kiadott...
Tovább
Fülszöveg
"Eric Arthur Blari, későbbi írói nevén George Orwell 1903-ban született Indiában, ahol apja a brit birodalmi közigazgatás hivatalnoka volt. Családja pár év múlva hazatelepül Angliába, így a cseperedő Eric már itt kezdheti meg tanulmányait. 1917-ben szülei Etonba küldik, az ország első számú mintaiskolájába, ahol tehetségét különféle diáklapok írásában és szerkesztésében próbálgatja. Mégis tizennyolc évesen a biztos egyetemi karrier helyett dacból és kamaszos kalandból inkább a burmai brit birodalmi rendőrség kötelékét választja. Hat hosszú évet szolgál Burmában, majd a gyarmati rendszert mélyen megutálva, leszerel és hazatér Európába. Távol-keleti élményeit írja meg első - sokáig egyetlen magyarra fordított - könyvében, a Burmese Days-ben (Tragédia Burmában, Budapest 1948.)" - írja róla Nóvé Béla Orwell-olvasó című, 2003-ban megjelent esszékötetében.
A Máthé Elek fordításában és a Kálnok-Márkus kiadó gondozásában megjelent mű egészen 1989-eg az egyetlen legálisan kiadott Orwell-könyv maradt Magyarországon. Hőse Flory, az 1984 Winstonjának előképe. Nem hős, mégis mindent a végsőkig kell vinnie, mégpedig abban a határhelyzetben, amit a halódó gyarmatbirodalom és rabszolgasorban tartott burmai lakosság találkozása jelent. Burmai szeretője és angol szerelme verhetne hidat a két világ közé, de Flory, bár maga sem tudja, már semelyikhez sem tartozhat, mert az ártatlanságát elvesztette, de nem hajlandó a tapasztaltak képmutatására.
A könyvet a kiadó új fordításban adja közre.
Burma mai neve Mianmar. Legutóbbi rendszerváltása - 1989 - óta az országban katonai diktatúra uralkodik. Amikor 1948-ban Orwell az 1984-et írta, éppen a függetlenné válását ünnepelte jó száz év brit fennhatóság után. Lakóinak száma 53 millió. A dél-mongoloid birmán mellett még úgy harminc kisebb-nagyobb népnek ad otthont. Élnek itt sanok, monok, karenek, csinek, kacsinok, de kínaiak és indiaiak is. Az írástudatlanság aránya 17%, a csecsemőhalandóságé 70%. Az ország gazdag ásványkincskben, ám igen eladósodott. A Föld kábítószer-termesztésének (ópium-heroin) egyik legjelentősebb központja.
(Nagy Világatlasz, Topográf Kft., 2004)
Vissza