Tőzsdeszeminárium

Tőkebefektetőknek és spekulánsoknak

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Lektor

Budapest

'André Kostolany: Tőzsdeszeminárium ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1989
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	220 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 12 cm
ISBN:	963-221-974-0

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"André Kostolany - elmaradhatatlan csokornyakkendőjével, igazi tőzsdeügynöki nadrágtartójával, kifogyhatatlan anekdotáival, na és végül, de nem utolsósorban, több mint hatvan, tőzsdén töltött esztendő rengeteg tapasztalatával a tőzsde világának egyik legsajátosabb alakja. Valószínűleg majdnem mindent tud, amit a világ tőzsdéiről tudni lehet, és az igazán sokat tudó embereknek azzal a tulajdonságával is rendelkezik, hogy ezt a tudását úgy tudja másoknak átadni, hogy közben úgy érezzük: minden, amit elmond, nagyon egyszerű és világos. Számos nyelven megjelent több mint húsz könyvével, évtizedek óta a világ különböző tőzsdei központjaiban tartott előadásaival jelentős mértékben hozzájárult a mai - számára már sok szempontból idegen - tőzsdei generáció képzéséhez."

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz (Járai Zsigmond)	19
Előszó	21
"Kostolany tőzsde- és életbölcsességei"	21
Bevezető	25
Kérdések és válaszok	29
Mi a tőzsde és mi célt szolgál?	29
Mi az értékpapír?	29
Mi tartozik az ingó értékek, vagyis az értékpapírok fogalomkörébe?	30
Mi a tőzsde szerepe?	30
Mekkora forgalmuk van ezeknek az értékpapíroknak a tőzsdén?	31
És mi célt szolgálnak a részvények?	32
Hogy van ez egy szocialista államban? Ezek az országok is hasonló iparral rendelkeznek?	32
Bebizonyítható-e ez az elmélet?	33
Elképzelhető lenne ez Amerikában is?	34
És a Német Szövetségi Köztársaságban?	34
A pénzintézeteknek mindig érdekéban áll-e, hogy ez a jó hangulat ne változzon meg?	35
Mikor változott meg (ez) a politikájuk?	36
Mik a gazdasági okai az ilyen hirtelen hangulatváltozásnak?	37
Kedvezően hatnak-e ezek a változások a gazdaságra?	37
E tézis után azt hihetné az ember, hogy a bankok és a pénzintézetek nem viselkednek őszintén. Igaz ez?	38
Azok a veszteségek, amelyeket a közönségnek csökkenő árfolyamok mellett el kell viselnie, nem károsak a gazdaság számára?	39
Ön az előbb Magyarországot említette példaként, hogy ezzel is demonstrálja, mennyire fontos lehet egy szocialista országban is a spekuláció. Hogyan?	39
Részvénytársaságok ugyanakkor még nem léteznek ebben a szocialista országban?	41
Kik a részvényesek?	42
Mit ért Ön középtáv alatt?	42
És hosszú távon?	42
Melyek a rövid távú tőzsdetendencia döntő tényezői?	43
Mik egy középtávú tőzsdei tendencia legfontosabb ismertetőjegyei?	46
És a hosszú távú tőzsdei tendenciáké?	46
Ellenőrizhetőbbé válik-e a tőzsde az egyre tökéletesebb tömegkommunikáció révén?	47
Mi a különbség a játék és a spekuláció között?	49
Ön az előbb tippekről beszélt. Mi róluk a véleménye?	50
Ön azt mondta, hogy a spekuláns intellektuálisan cselekszik. Mit ért ez alatt?	50
Ennyi lenne az összes különbség?	51
Ön is tud így gondolkodni?	51
A játékosok vagy a spekulánsok voltak-e sikeresebbek az eddigiek során?	51
Hogy tud Ön mégis a saját elképzeléseiben bízni?	52
Mi kell még ahhoz, hogy az ember nonkonformista módra viselkedjék?	52
Milyen tulajdonságok jellemzik a jó spekulánst?	54
Melyek egy spekuláns legrosszab tulajdonságai?	54
Melyik foglalkozásra hasonlít legjobban a spekuláns foglalkozása?	55
Miben hasonlít a spekuláns az orvosra?	55
Melyik játékra hasolnít a tőzsdespekuláció a legjobban?	56
Végül is hogyan viselkedjen egy spekuláns?	56
Kérem, mondjon egy példát arra, amikor egy látszólag illogikus esemény a tőzsdén mégiscsak logikusnak tűnik!	58
És hogy van ez a válság esetén?	59
És mi ebből a tanulság?	59
A hangulaton kívül még milyen tendenciák befolyásolják döntően a tőzsdei tendenciát?	59
Gyakran észlelte Ön a saját gyakorlatában ezeket a jelenségeket?	60
Még ma is esküszik ezekre az ismeretekre?	61
Kik az úgynevezett "tökfilkók"?	61
Tehát egy spekuláns profitálhat a mások butaságából?	61
Akkor egy magas intelligenciájú számítógépnek egyúttal a legjobb tőzsdei spekulánsnak is kell lennie?	62
Hogy vonja be Ön kalkulációiba a likviditás kérdését?	62
Nincs más előfeltétele vagy befolyásoló tényezője a tőzsdei tendenciáknak?	63
Mit ért Ön "remegő" és "sokat tapasztalt kezek" alatt?	64
Milyen következményei vannak a "kínálati" piacnak?	65
És mi a helyzet a "keresleti" piaccal?	66
Hogy tudja az ember megállapítani, hogy a piac keresleti vagy kínálati?	66
És ha a közönség a kedvező tapasztalatok hatására továbbra is optimista marad?	68
Milyen végkövetkeztetést lehet ebből az elemzésből levonni?	69
Ez lenne az általános vélemény?	70
Hogyan vélekednek a brókerek az Ön elemzéséről?	70
Vannak-e további tünetei a keresleti vagy kínálati piacnak?	71
Hogyan kell tehát egy spekulánsnak ilyen esetekben viselkednie?	71
Akkor ez nem kedvező?	72
Mi a helyzet, egyáltalán a pénzintézetekkel, a nagy befektetési társaságokkal, nyugdíjbiztosítási intézetekkel (különösen az Egyesült Államokban), a biztosítótársaságokkal stb.? Nem változtatja-e meg jelentősen a tőzsde környékét, világát, ha a piacot ezek és nem a nagy profi spekulánsok, rövid távú játékosok, kis és nagy befektetők stb. uralják?	73
Vegyen az ember hitelre papírokat?	73
Hogyan viselkedett volna, ha nem lettek volna adósságai?	75
Kockázat nélkül nem érhet el a tőzsdén nyereséget az ember!?	78
Maradtak Önnek az adósságok ellenére jó tapasztalatai is?	78
És sikeres volt ez a spekuláció a nagy adósságok mellett?	80
Ha tőkémet értékpapírokba fektetem, mi a legfontosabb: a taktika vagy a stratégia?	80
Vehet az ember recesszió esetén is értékpapírokat?	80
Az árfolyamok egy általános adóemelés ellenére is emelkedhetnek?	81
Szabad az embernek részvényeket vásárolni, ha azt a legnagyobb és legismertebb cégek agresszívan ajánlják?	81
Mekkora figyelmet szenteljünk azoknak az ügyleteknek, amelyeket a nagy pénzintézetek pénzmenedzserei bonyolítanak le?	81
Milyen jelentőséget tulajdonítson az ember a szakértők hosszú távú ajánlatainak?	81
Mit tartson az ember a gazdasági szakértők és közgazdászok véleményéről a további fejlődést illetően?	83
Ez mindig így van?	83
Tehát a közgazdászok előrejelzései mindig tévesek?	83
Tud még hasonló példát felhozni?	84
Nem sokan tudtak gyűjteményükkel jó befektetést csinálni?	85
Hogy ítélheti meg az ember a nemzeti politika hatását a tőzsdére?	86
Milyen nagy a nemzetközi politika hatása a tőzsdére?	87
Mi a különbség a spekuláció és a befektetés között?	87
Vehet-e az ember rövid távra papírokat, ha hosszú távon rossz a véleménye róluk, sőt ezekben veszélyt is lát?	88
És tényleg, mi történt azután?	89
A sikeres spekuláció egész embert kíván?	89
Kis befektetéssel is lehet nagy nyereséget elérni, vagy érvényes az a mondás, hogy az első millió megszerzése a legnehezebb?	90
Mennyit tud egy jó tőzsdei játékos évente megkeresni?	90
Érvényes-e minden potenciális spekulánsra a mondás: Nemcsak ímmel-ámmal, hanem teljes odaadással!	91
Érvényes ez a feltevés mindenkire?	91
Szenvedélyessé tesz-e a tőzsde?	91
Minden elmélet általánosít - igaz ez a spekulánsokra is?	92
Tehát minden homályban van? Lehet a tapasztalatok alapján ezen javítani?	92
Sok bankár állítja, hogy ő már tud valamit. Lehetséges ez?	92
A spekulánsoknak csak egy istene van: a pénz. Igaz ez?	93
Összeegyeztethető-e a spekuláció az erkölccsel?	93
A nagy spekulánsok veszélyesek lehetnek-e számunkra, vagy legyünk potyázók, akik profitálhatnak nagy kockázatokkal járó tranzakcióikból?	93
A "Bunker Hunt-féle" ezüstmanipulációk manapság is megismétlődhetnek?	94
Hogyan képes egy vállalat alaptőke-emeléssel a befektetőket megtéveszteni?	94
Tartsa-e magát egy kezdő tőzsdés a következő alapelvhez: "Magad uram, ha szolgád nincs?"	95
Hogyan védekezzünk a hamis próféták ellen, akiknek látszólag szenzációs befektetési javaslataik vannak?	95
Egy vállalat helyzetéről elegendő információt nyújtanak-e az éves üzleti jelentések, közgyűlések és a sajtó publikációi?	96
Bízza-e az ember tőkéjét elismert társaságokra, vagy inkább az újakba fektesse?	96
Olyan-e a tőzsdei spekuláció, mint a rulettjáték? Az első nyerési láz után nem szabad mindent újra feltenni?	96
Mit tart az árfolyam-trendekről (Charts)? Lehet-e a múltból a jövőre vonatkozó tendenciákat kiolvasni?	96
Létezik-e egy tőzsdétől független piac, amit feketepiacnak nevezhetünk?	99
Mely tőzsdéken lehet a legnagyobb nyereségeket elérni?	100
Ezeken az úgynevezett egzotikus piacokon nem lehet nyereségeket elérni?	100
A spekulánsok között levő kozmopoliták számára a német tőzsdék túl konzervatívok és provinciálisak is?	101
Megéri-e a magas költségek ellenére különböző tőzsdéken vásárolni, illetve eladni?	102
Van-e jelentősége annak, hogy amerikai értékpapírokat nyugatnémet márkáért vagy svájci frankért árulnak?	102
Adókötelesek-e azok a nyereségek, amelyek alapvetően a részvények árfolyam-különbségeiből adódnak? Ha igen, milyen mértékben?	103
Alapvetően drágábbak-e a névre szóló részvények, mint a bemutatóra szólóak?	103
Egy társaság alaptőke-emelése a részvények felfelé ívelő tendenciáját jelenti-e?	103
A részvénykibocsátás a tőkét kereső vállalat számára nagy mennyiségű tőkefelvételt tesz lehetővé. Jelent-e ez egy szélesebb körű gazdasági demokráciát?	103
A szabad piacgazdaságban a részvénypiac az egyetlen, ami még szabadon funkcionál, ahol a kereslet és a kínálat játékerői szabályozzák az árakat?	104
Lehet-e a magas osztalékból magas árfolyam-alakulásra következtetni?	104
Hogy hangzik a baisse-spekulánsok egyszeregye?	104
Az igazság fogalmát nehéz meghatározni. De a részvény jegyzett értéke mindig igazságos?	105
Ésszerű-e mindenkor árfolyam-határt vagy határidőt meghatározni egy részvény megvételénél vagy eladásánál?	106
Miért nincsenek az NSZK tőzsdéin határidős ügyletek, vagy más formában és más elnevezéssel még lehetségesek?	107
A modern, magas fokon gépesített, megújulásra kényszerített ipari társadalomnak nagy a tőkeigénye. Lehet-e emiatt a részvénypiacok nagy kiterjedésére számítani?	107
Együtt járhat-e ez a fejlődés azzal, hogy a jövőben a részvények vásárlása a széles rétegek számára egyre vonzóbbá válik?	107
Az állami vagy államosított vállalatok privatizálására hozott intézkedési hullám ösztönözheti-e a tőzsdei tevékenységet? Elvezetnek-e ezek a tőzsdére és a spekuláció megerősödéséhez?	108
És mi történne most az államosított vállalatok reprivatizálása esetén?	108
Az általános kamatpolitika befolyásolja-e a részvényárfolyamokat?	109
Ha nagy mennyiségű új kibocsátás, azaz sok új társaság kerül a tőzsdére, csalhatatlan jele-e ez annak, hogy tart még a részvénybefektetések számára a kedvező időszak?	110
Vezethetik-e a spekuláns erkölcsi megfontolások?	110
Befolyásolhatja-e a spekulánst politikai beállítottsága?	113
Egy tőzsdésnek mindig józannak és logikusnak kell lennie, vagy néha hagyhatja magát mások butaságától elragadtatni?	113
Hozhat egy tőzsdés alkohol befolyása alatt döntést?	113
Hallgathat-e a spekuláns feleségére vagy barátnőjére?	114
Lehet-e spekuláns babonás?	114
Eladhatja-e a spekuláns a papírjait bármekkora nyereség vagy veszteség esetén?	114
Visszavásárolhat az ember egy papírt sokkal drágábban, mint amennyiért egyszer már eladta?	115
Mikor a legkedvezőbb tőzsdei műveletre megbízást adni: a hét melyik napján, nyitás előtt vagy a tőzsde működése alatt?	115
A jó spekuláns a tőzsdére járjon, vagy inkább a közvetítőirodákat látogassa, ahol az árfolyamok alakulását állandóan követni tudja?	115
Mit tegyen az ember, ha egy új tervet gondolt ki?	116
Visszanyerheti-e az ember az elveszett pénzt?	116
Hogy viselkedjen a tőzsdés egy sikeres spekuláció után?	116
Mikor kell a tőzsdei spekulánsnak mérleget készítenie?	117
Milyen kritériumok alapján válassza ki az ember a papírokat és hozzon meg egy döntést?	117
Mit tartson az ember egyes iskolázatlan autodidakták véleményéről?	118
Milyen jelentőséget tulajdonítsunk egy idős, tapasztalt, intelligens, de teljesen sikertelen tőzsdés véleményének?	118
Mit tartson az ember arról a spekulánsról, aki azt állítja, hogy mindig a legalacsonyabb árfolyamnál kell vásárolni és a legmagasabbnál eladni?	119
Mi a legveszélyesebb a tőzsdei spekuláns számára?	120
Informáltnak kell lennie minden részletkérdésben, mint pl. a mérlegek, osztalékok stb.?	120
Fontos vagy hasznos, hogy a múlt eseményeit elemezzük?	120
A tömegkommunikációs eszközök hírei közül mi a legfontosabb a tőzsdés számára?	121
Mi a véleménye az újságok tőzsdei jelentéseiről?	121
Milyen jelentőségük van az osztalékoknak, ha papírokat akarok vásárolni?	122
Hogyan játszódik le az árfolyammozgás?	1123
Tehát mindig a tendencia ellen kell tenni?	128
Hogy lehet a periódusok hosszát bemérni?	128
Van-e automatizmus a kamatlábak és a tőzsdei tendenciák összefüggésében?	129
A spekulánsok az Egyesült Államokban figyelembe veszik-e az elnökjelöltek választási esélyeit?	131
Melyik befektetést részesítené előnyben: a részvényeket vagy az ingatlanokat?	134
Vannak-e komolyra vehető belső információk, és mit tart Ön ezekről?	136
Mi a véleménye az első osztályú szakértők elemzéseiről?	144
Az elemzésekkel tehát egy kicsit az a helyzet, mint a belső információkkal?	146
Milyennek kell tehát egy spekulánsnak lennie?	146
Egy jövőbeli spekulánsnak milyen tanulmányok válnak előnyére?	148
Mi mindent kell egy spekulánsnak tudnia ahhoz, hogy ezt a diplomát megkaphassa?	148
A pénzembernek szüksége van-e a tranzakcióihoz a nyerési és vesztési lehetőségek mérlegelésére ahhoz, hogy ne járjon pórul?	149
Hogyan ítéli meg az olajpiac helyzetét és az olajárak további alakulását?	150
Hogy vélekedik Ön a határidős áruügyletről?	153
Mi a véleménye a kamatszelvény nélküli dollárkötvényekről (Zerobonds)?	159
Érdemes-e kamatszelvény nélküli kötvényeket (Zerobonds) hitelre is vásárolni?	160
De tudja-e, hogy ezt a spekulációt - az alacsony svájci kamatlábaknak köszönhetően - mégis ajánlják?	160
Mi a fontosabb egy ország jóléte és további fejlődése szempontjából: a gazdaság vagy a pénzügyek?	161
Miért van Ön olyan szenvedélyesen a közgazdászok ellen?	162
Mi a véleménye arról a vitáról, hogy az állami tervezéssel irányított gazdaság vagy az abszolút szabadság a megfelelő?	163
Ön tehát inkább a börtönre szavaz a dzsungel helyett?	164
Szükséges tehát a gazdaságot ellenőrizni?	164
Véleménye szerint mi történne akkor, ha 500 milliárd dollárral eladósodott országok hirtelen fizetésképtelenné válnának?	166
Tehát nem kell félni az összeomlástól vagy a valutareformtól, amiről annyit beszélnek?	168
Tehát a mérlegek, csúcstalálkozók, bonyolult megállapodások, az úgynevezett adósságátütemezés - mind csak önámítás?	169
Mi a véleménye az új kockázatitőke-befektetésekről (Joint venture)? Nagy propagandát csinálnak ezeknek!	170
Honnan származik a párizsi tőzsde iránti előszeretete?	171
Mit tart az opciókról?	173
Az opciókkal való kereskedés valódi határidős piac nélkül is vonzó lehet?	177
Ha egy tőzsdei krach után minden jelenség változásra utal, milyen részvényfajtát vegyünk? Olyanokat, amelyek tartották magukat, vagy olyanokat, amelyek kissé vagy jobban estek, vagy olyanokat, amelyek teljesen összeomlottak?	178
Milyen befolyása van a kormányzat adópolitikájának a tőkepiacra, vagyis a tőzsdére?	178
Tehát az infláció baisse-t idéz elő a tőzsdén?	179
Milyen módszerek vannak még az infláció elleni harchoz?	179
Tulajdonképpen mik az infláció okai?	179
Általában mi a véleménye a tőzsdei játékelméletekről?	180
Szabad-e gyengélkedő kötvényeket vásárolni?	183
Hogyan volt lehetséges egy 1000 frankos kötvényt 35 000 frankért visszavásárolni?	184
Milyen jelentőséget tulajdonít az ár-nyereség aránynak a részvényeknél?	184
Több optimista vagy több pesszimista van a tőzsdén?	185
Mekkorára becsülhetjük a tőzsdei résztvevők számát?	187
Mi a véleménye a svájci titkos bankszámlákról?	187
Mit nevezünk tulajdonképpen "adómenedéknek"?	189
Mit tart Ön az aranypénzhez való visszatérésről?	191
Nem érdekelt-e a világgazdaság abban, hogy visszatérjen az aranyvalutához?	193
Hogyan ítéli meg a fejlődést 2000-ig?	193
Gondolatok a tőzsdéről és a pénzről	197
Kostolany tesztje	213
Kostolany kérdései	213
Kiértékelés	215
Kostolany kommentárjai (a kérdésekhez)	215
Utószó	217
Tárgymutató	219