Tőzsdekompasz 1993-94

Előszó

Ötödik évébe lépett a piacgazdaságba való átmenet jelképének szánt Budapesti Értékpapírtőzsde, harmadszor jelenik meg a Tőzsdekompasz. A tüzijátékszerű indulás után hároméves, hosszú besszt majd 1993-94 fordulóján igazi, a spekulánsok szívét megmelengető - ám kizárólag külső tényezőkből táplálkozó - hosszt produkáló, mostanában pedig ismét langyos formáját mutató tőzsde nem az lett, amit az alapítás körül bábáskodók reméltek; nem vált kelet-közép-európai pénzügyi központtá, nem vált a magyar lakossági megtakarítások és a vállalkozói tőkeszükségletek találkozóhelyévé. A tőzsde négy évéből legalább kettőre az állampapírok túlsúlya nyomta rá a bélyegét, ugyanakkor a részvényforgalom zöme a tőzsdén kívül, az egyszerű befektetők számára áthidalhatatlan csatornákon keresztül zajlik. A magyar értékpapírpiac legnagyobb hatású eseménye kétségkívül a kárpótlási jegyek megjelenése lett. A kárpótlási folyamat mérlegének megvonása nem a mi feladatunk, az viszont bizonyos, hogy az értékpapírpiacra likvidálást és szereplők tömegeit hozta, rengeteg anomáliával együtt. Az értékpapírpiaccal a háromnapos sorbanállásokon keresztül ismerkedő „muszáj-befektetők" ezreiből a balkáni állapotok jórészt idegenkedést váltottak ki, egy részük azonban részvényessé vált.
Kisrészvényesnek lenni egy olyan közegben, ahol az írott szabályok is képlékenyek, az Íratlanok pedig hosszú évek múlva alakulnak ki, a kisebbség védelmére hivatott intézményrendszer pedig csak nyomaiban létezik, az információkhoz való hozzájutás kirívó egyenlőtlenségeket mutat, nem könnyű szerep. Könyvünk, a Tőzsdekompasz e körnek kíván segítséget nyújtani, a magyar értékpapírpiac valamennyi - a magánbefektetők illetve vállalkozók számára fontos - részterületének, az állampapírpiacnak, a kötvénypiacnak, a befektetési alapoknak és - a többinél részletesebben - a tőzsdei és tőzsdén kívüli részvénypiacnak illetve a kárpótlási jegy-piacnak a bemutatásával.
Könyvünk szervesen épül a Tőzsdekompasz 1991. és 1992. évi kiadásaira. Tavaly megfelelő kiadó hiányában elmaradt a megjelenés, idén is fontos elvünk volt, hogy a könyvhöz ne vegyük igénybe egyetlen kibocsátó vagy értékpapírkereskedő társaság anyagi támogatását sem reklám, sem szponzori díjak formájában. Az idei kötetben nem ismételtük meg a jogi függelékben az értékpapír- és befektetési alap törvényt, valamint az 1992-ben bőven tárgyalt kötvénypiac is kisebb helyet kapott. A jogi függelék viszont tartalmazza a Budapesti Értéktőzsde és az immár önálló intézménnyé vált elszámolóház, a Keler Rt. fontosabb - az elmúlt négy évben gyakran változó - szabályzatait. A piaci folyamatok bemutatásánál a legutolsó Tőzsdekompasz 1992 áprilisi lezárása utáni időszakra helyeztük a hangsúlyt, a könyvünkhöz tartozó - és a magyar könyvpiacon újdonságot jelentő - floppy-lemez (amelyért a FORNAX Rt.-nek tartozunk köszönettel) 1992 január elejétől mutatja be a tőzsdei részvények árfolyamalakulását. Az egyes társaságok bemutatásánál alapvetően a kibocsátási tájékoztatókat és éves jelentéseket használtuk föl, ám a száraz - de lehetőleg pontos - számokon, mérlegadatokon túl néhány, a befektetők számára az adott társaság megítéléséhez fontos információ is helyet kapott. Az adatok összegyűjtése során minden gondosságunk ellenére előfordulhattak hibák, ezért az olvasók és az érintett társaságok elnézését kérjük. Vissza